A közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket – véli az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket, és az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó döntések súlyos aggodalmakat váltanak ki.
Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű összeurópai szervezet tisztségviselője – Martonyi János magyar külügyminiszterhez intézett, csütörtöki közleményében ismertetett levelében – azt állította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló új magyar törvény nagy számban foszt meg vallási felekezeteket az egyházi jogállástól. Bár a magyar kormány már választ adott a levélre, Hammarberg továbbra is aggódik.
„A parlament fog a jövőben dönteni a jelentkező felekezet elismeréséről. Az ilyen eljárás, amely politikai testületet bíz meg azzal a feladattal, hogy vallásos hit legitimációját mérlegelje, nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével” – szögezte le a közleményben az ET emberi jogi biztosa.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Nem rajta múlt.
Az ukrán elnök a következő lépésekről is beszélt.
