„Tegyük fel, hogy új kormány jön, amelyik rögtön kiiktatja az alaptörvényt. Ez esetben nem az a veszély lesz túl nagy, hogy párt-alaptörvények fognak egymással versengeni, és ahányszor új hatalom jön, mindig kezdődik az egész előlről?
De igen, a Fidesz éppen ezt a frontot nyitotta meg sajnos. Eddig konszenzus volt az alkotmányosság tiszteletben tartása körül. Ha valaki ott bicsaklott egyet, akkor nagyon a fejére csaptak. Így volt kialakítva a rendszer. Senkinek eszébe nem jutott '89 után, hogy sutba dobja a kialakult alkotmányosságot, annak a szemléletét, annak a rendszerét, annak az alapját. Több alkotmánytervezetet is ismerek, köztük nagyon vallásos, konzervatív és liberális alkotmánybírók nyersanyagait is. Ezek közös nevezője, hogy elkötelezettjei voltak a nyugat-európai típusú alkotmányosságnak, és valódi jogtudósok készítették többségükben nagyon komoly szakmai színvonalon. Arra szolgáltak volna, hogy pártok, különböző társadalmi csoportok ténylegesen megvitassák, nem ezzel a hülye, levelezős látszat-vitával. Most tehát sajnos megrendült az alkotmányosság körüli konszenzus, és ez valóban visszaüthet akkor is, amikor megpróbálják helyretenni. De helyre kell tenni, és meg kell találni ehhez a legitim, jogállami eszközt.
Mi lehet ez a jogállami eszköz? Ki mondja ki az alkotmány hatályon kívül helyezését és milyen alapon?
A ma még hatályos fogalmakkal, a mostani alkotmány és az alkotmánybíróság összes most még érvényben lévő határozata alapján azt mondom, hogy az alaptörvény létrejötte minden bizonnyal közjogi alkotmányellenességben szenved, tehát a létrejötte nem felelt meg az alkotmányos követelményeknek. Volt például eredetileg egy négyötödös bizottság, amelynek az alkotmány koncepcióját el kellett volna fogadnia. Ezt a kétharmad birtokában megszüntették, ami felveti a közjogi alkotmányellenesség gyanúját. Az elfogadásának körülményei, a szövegezése, az egyeztetés teljes hiánya is kétségessé teszi. Nem hiszem, hogy ezeket is fel lehetne fogni közjogi alkotmányellenességként, de gondolkodni kell rajta. A lényeg az, hogy súlyosan tévednek, akik ma úgy gondolják, hogy ezzel a lerohanós módszerrel bebetonozhatják a hatalmukat, a jogállam alapvetéseit semmibevevő rendszerüket. Kizárt, hogy ez így maradhat. Gondoljon a kétharmados adótörvényekre! Egyszerűen őrület. (...)
Nem tudjuk, hogy ki, és azt se, hogy milyen úton dönti meg a rezsimet. Azt sejthetjük valamiből, hogy mikor?
Nem tudom elképzelni, hogy 2014-ig ez így marad. Akkora feszültség halmozódott fel a társadalmon belül, illetve a hatalom és a társadalom között, amekkorát nem tudnak kezelni.”