Törpejárásban vagy rákjárásban, de ott leszek, mert a Pride idén nem „csak” egy buli

Számomra egyértelmű, hogy nem elég, ha írok és beszélek az elnyomott kisebbségekért, a jelenlétemmel kell demonstrálnom, hogy innen tovább csak a testemen át.

Én voltam a Parlamentben, mikor ellenem tüntettek. (...) erőszakkal. De nem engedtük, hogy a Kossuth tériekhez hozzányúljon a rendőrség.
„Miközben mi a Gyorskocsi utcában vagyunk, úgy tesz a parlamenti többség, Orbán pártja, minthogyha legitim lenne mindaz, amit csinálnak. Ez szégyen a köztársaságnak, ha még köztársaságról beszélhetünk. De az bizonyos, hogy amíg nem tudjuk megbuktatni ezt a kormányt, addig újra és újra és újra el kell mondani, hogy ez nem mehet tovább, hogy gyülekezni kell, hogy tüntetni kell, hogy protestálni kell. És hát hogy ha egy pár aktivista meg odaláncolja magát a parlament bejáratához, azt a hatalomnak méltósággal tűrnie kell. Én láttam tüntetéseket. Én voltam a Parlamentben, mikor ellenem tüntettek. (...) erőszakkal. De nem engedtük, hogy a Kossuth tériekhez hozzányúljon a rendőrség. Orbán pedig rálátott arra a bejáratra, ahol bennünket előállítottak. Azt gondolom, hogy minden tekintetben őrült ez a magatartás, indokolatlan és törvénytelen ez az eljárás.”