Az egységes fővárost nevezte a felemelkedés alapjának Tarlós István főpolgármester a Heti Válasz konferenciáján. A fejlesztéspolitika vezető elvei a reális igényekhez igazodás, a gazdasági környezethez való folyamatos alkalmazkodás, valamint a főváros egységét szem előtt tartó stratégiai gondolkodás.
A Heti Válasz „Budapest új dimenziói” címmel rendezett konferenciáján Tarlós István főpolgármester arról beszélt: „nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen felelőtlen dolog pillanatnyi egyéni ambícióknak engedve kétségbe vonni azt, ami közel 140 évig senki számára nem volt kétséges”. Tarlós bízik a honatyák, a kormány és a miniszterelnök „bölcs előrelátásában és belátásában”, hogy nem hagyják a fővárost huszonhárom, szerinte együtt működésképtelen településre szaggatni.
Tarlós István a városfejlesztés kapcsán ismertette, hogy jelenleg két hatályos koncepció létezik, de mindkettő felett eljárt az idő. Az egyik például még az uniós csatlakozás előtt készült, továbbá egyik sem veszi figyelembe a válságot. Széles körű adat- és információgyűjtés kezdődött és létrejött egy folyamatosan frissítendő adatbázis, a szakma mellett nem feledkeztek meg a civilek és a lakosság megkérdezéséről sem. Hátravan még a fejlesztési irányok és lehetséges eszközök meghatározása, illetve a feladatok ágazati szinten történő kijelölése. A városfejlesztési koncepció kapcsán kijelentette: az álmodozások kora lejárt, a fejlesztéspolitika vezető elvei a reális igényekhez igazodás, a gazdasági környezethez való folyamatos alkalmazkodás, valamint a főváros egységét szem előtt tartó stratégiai gondolkodás.
A 2014-ig tartó időszakban a városvezetés szeretné rendbe tenni az összes olyan korábban indult beruházást, amelyet az uniós támogatás elvesztése fenyeget. Úgy fogalmazott, a sírból hozták vissza a Margit híd felújítását, a Budapest Szíve program egyes elemeit, a Városligeti Műjégpálya rekonstrukcióját és az Alstom-szerződést. Megjegyezte: a BKV csődje esetén elveszhet a 4-es metró 180 milliárd forintos uniós támogatása is, mert ez a vagyonelem a tömegközlekedési társasághoz tartozik. A főpolgármester szavai szerint vannak olyan évtizedes adósságok is, amelyeket törleszteni szeretnének, ezek közé sorolta a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját, illetve a római parti árvízvédelmi mű megépítését. A közlekedési fejlesztések között említette az 1-es és a 3-as villamosvonal felújítását és meghosszabbítását, a budai fonódó villamos projektet, valamint a városi közlekedést megújító bérbicikli-rendszert, a BuBit. Visszaszerzik „az előző vezetés kezéből kicsúszott vagyonelemeket”. Jó példának nevezte a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetési jogának visszaszerzését.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A paksi bővítés lehet az apropó.
Kíméletlenül őszinte volt az építési és közlekedési miniszter.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Röviden a lényeg.
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
Több ezer teherautó és kamion indult Budapestre a Hősök terén tartandó demonstrációra.
A szurkolók abban bíznak, hogy ez csak egy rossz vicc.
Ukrajnában azért imádkoznak, hogy a Tisza nyerje a választásokat Magyarországon, és minden eszközt bevetnek, hogy ez így is legyen.
