Külföldi munkavállalók Magyarországon

A 37 éves olasz Roberto Auber 2006–ban barátnője miatt költözött Magyarországra, azóta a multinacionális Nalco cég alkalmazásában áll. Roberto az interneten keresztül találta az állást, középfokú végzettsége, olasz és angol nyelvtudása segítségével nyert felvételt. Mint azt a Mandinernek elmondta, nem különösebben elégedett munkahelyével, szívesen visszatérne szülőhazájába, de az ottani gazdasági helyzet miatt ezt egyelőre nem meri megtenni.

A fiatal férfi a Magyarországon dolgozó olaszok csoportjának képviselője, aránylag kevés nemzettársa él magyar földön. Magyarországon a külföldieket alkalmazó cégeket bejelentési kötelezettség terheli. Az ilyen bejelentések több, mint 93 százaléka (5934 db) európai uniós állampolgárokról szólt 2011. első félévében. Ezek között kimagasló, 54,1 százalékos a román állampolgárok aránya, őket pedig a szlovák állampolgárok követik 17 százalékkal. Harmadik helyre az Egyesült Királyságból érkezők kerültek ez évben, ők az összes bejelentéshez viszonyítva 8,2 százalékot tettek ki. A 2010–es adatokhoz képest a román és szlovák állampolgárságú munkavállalók számában is 10 százalék körüli csökkenés következett be. Ezzel szemben a brit állampolgárok esetében a bejelentések száma három és félszeresére nőtt.

Debbie M. White 10 hónapja Észak–Angliából érkezett Budapestre, és szintén a Nalco cég alkalmazottja. Mint mondta, munkája mellett a CIMA–n (Chartered Institute of Management Accountants) tanul, és igyekszik a magyar nyelvet is elsajátítani. A Mandinernek elárulta, a kihívást és az új élményeket keresve vágyott külföldre, és a következő években nem tervez hazatérést. Hozzátette: az országot felettesei választották ki számára, de nem bánja, mert jól érzi itt magát. A munkakörülményekről kérdezve Debbietől azt a választ kaptuk: „korábban az óceán partján dolgoztam, ahol általában borzalmasan hideg és büdös volt, így a magyar irodámmal jóval elégedettebb vagyok”.

Kilincselés

Bár Debbie fizetését továbbra is cége angliai részlegétől kapja, a kötelező bürokratikus eljárásokon ő is átesett, így regisztrációs–, lakcím– és adókártyát, illetve hazai bankszámlát neki is igényelnie kellett. Az adó– és járulékfizetési kötelezettség a külföldi munkavállaló esetében akkor lép érvénybe, ha a munkavégzésre belföldön, magyar munkáltató által kerül sor.

A külföldi munkavállalók munkaügyi bejelentése az alkalmazó cégek feladata. Ezt a munkáltató minden esetben köteles jelezni a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján. A harmadik országbeli állampolgárok esetén az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedély mellett az úgynevezett EU Kék Kártya is legális munkavállalást biztosíthat. Ez indokolt esetben magas szintű képzettséget igénylő munkák elvégzésére is feljogosíthatja birtokosát. Az engedélyeztetés Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata.

Kiket, hova?

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány egy korábbi felméréséből kiderül, a külföldiek érdeklődése a magyar munka iránt az 1990-es évek elején kezdett nőni, majd az évtized közepén rövid visszaesés után újra erőre kapott. 2011 előtt a külföldi munkavállalók a teljes foglalkoztatottság mintegy 1 százalékát jelentették Magyarországon. Ezt a számot 2002-től hivatalosan a keresők körülbelül 2 százalékára bővítették. Az újabb hullám az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által végzett felmérések szerint 2006-ban indult meg, és egészen a gazdasági válság 2008-as kezdetéig töretlen volt. Mint azt a tanulmány kijelenti, a külföldi munkaerő-dömping elsősorban a külföldi vállalatok hazai megjelenésének és bővülésének köszönhető.

A felmérés készítői megjegyzik, a vendéglátóiparon kívül a cég méretei és annak külföldi tulajdoni hányadai határozzák meg leginkább, hogy a foglalkoztatottak kizárólag magyarok-e. (A Magyarországon külföldieket alkalmazó vállalatok száma 2006–tól 2008–ig 6046–ról 7245–re nőtt, majd 2010–ig 7106–ra csökkent.) Előremutató kutatások a vegyes tulajdonban levő, nagy méretű cégek körében 113-szor nagyobb hajlandósággal számoltak a külföldiek foglalkoztatását illetően, mint a tisztán hazai tulajdonban levő mikrocégek esetében.

Területileg elkülönítve 2006 és 2010 között Közép–Magyarországon és Közép–Dunántúlon foglalkoztatták a legtöbb külföldit, míg az előrejelzések Komárom–Esztergom megyében számolnak 50 százalék feletti növekedéssel. A külföldiek foglalkoztatási aránya az országhatár közelsége ellenére Zala megyében a legalacsonyabb, 12 százalék. A három nyugat–dunántúli megyében csekély igény mutatkozott a közeli osztrák határon túli munkaerőre, közülük elsősorban a középfokú végzettségűek körére.

Gazdasági ágazatok szerint az ipar és a vendéglátás területe az, ahol a külföldi munkaerőre leginkább igény van. 2010-ben az ipar esetében ez az arány 44, a vendéglátás esetében pedig 45 százalék volt. A vendéglátásban kiemelkedő igény mutatkozott az Alkalmi Munkavállalói könyves foglalkoztatásra is, ami 2010. április 1–je óta egyszerűsített eljárás keretében is igényelhető. Az ÁFSZ jelentése szerint a 2011. első félévében kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések együttes száma 11895 volt. Ugyanekkor, július 30–ig összesen 68053 darab engedély és bejelentés volt érvényben. Csak ez év első hat hónapjában 5194 általános, és 324 mezőgazdasági szezonális engedélyt adtak ki. Ezek a számok a 2010–es adott időszakban mértekhez hasonlítva minimális, 0,3 százalékos csökkenést mutatnak. 23,1 százalékkal nőtt azonban az Európán kívüli országok esetében kiadott engedélyek és bejelentések száma.

Kínai térhódítás

Az Európán kívüli országokból érkezők esetében a kínaiak térnyerése szembetűnő. Ők az összes kiadott engedély harmadát, 28,7 százalékát tették ki 2011. első kilenc hónapjában, így elfoglalták a legtöbb munkavállalót felsorakoztató idegen nemzet helyét Magyarországon. Őket az ukrán állampolgárok követték 27,4 százalékkal adott időszakban. Bár a nem EU–tag országok munkavállalóinak Magyarországon számos ágazati szabálynak és további feltételeknek kell megfelelniük, a kínaiak a kínai érdekeltségű vállalkozásokban úgynevezett könnyített engedéllyel is kaphatnak állást.

Az ázsiai nép 1988–ban kezdett az országba áramlani, közvetlenül a két ország közötti vízumkényszer eltörlése után. Az általános elgondolással ellentétben felmérések bizonyítják: a Magyarországon munkát vállaló, vállalkozó, befektető kínaiak nem terveznek hosszú távú maradást, családalapítást Közép–Európában, többségük csak meggazdagodni szeretne itt, majd visszatérne szülőhazájába. A magyarok rendszerint az etnikum létszámát is túlbecsülik, 2010 decemberében bevándorlási, letelepedési és tartózkodási engedéllyel mindössze 12653 kínai állampolgár élt hazánkban, számuk tehát jóval elmarad az itt élő román, ukrán és jugoszláv állampolgároké mögött. A jövőre vonatkozó előrejelzések szerint ugyanakkor megélénkülhet a kínai bevándorlók száma, hiszen például csak Debrecenbe közel húsz kínai vállalat települ jövőre.

A most 43 éve Lee Wongnak tinédzserként ajánlották fel Kínában: Magyarországra jöhet egy vagongyárba dolgozni esztergályosként. Három éves szerződése lejárta után az itt megtalált szerelem miatt döntött a maradás mellett. Az akkor már magyarul aránylag jól beszélő fiatal férfi kisvállalkozásba kezdett, amely mára nagyra nőtt. „Az a fajta megveszem egy forintért és eladom kettőért” üzlet volt – meséli történtét Lee Wong, aki ma már magyar állampolgár és többszörös családapa. Kérdésre elmondta, a beilleszkedéssel nem voltak problémái, egy-két szokástól eltekintve teljes mértékben „magyar életet” élnek, a családon belül is magyarul beszélnek.

Feketén

Nem elhanyagolható azok száma sem, akik illegálisan végeznek munkát hazánkban. Létszámukat a Corvinus egyetem egy tanulmánya 2008–ban még 69 ezer főre tette, feltételezhető azonban, hogy a később bevezetett egyszerűsített eljárások nyomán a bejelentések száma nőtt. 2011. novemberében az OMMF azt közölte: az ellenőrzött munkáltatók felénél találtak feketemunkást, összesen 12 ezer főt.

Beolvadni

Amint arról a már említett, amerikai tulajdonú Nalco cég munkatársai a Mandinernek beszámoltak, a vállalat telephelyeitől függetlenül színes az itt munkát vállaló nemzetiségek köre. Az ilyen multiknál a dolgozók nemcsak munkájuk során, de még a kávészünetekben is angol nyelven kommunikálnak egymással, nem csoda tehát, hogy az állásinterjúkon e készség felmérése szerepel első helyen.

Ugyanakkor a Mandiner által megkérdezett hét, a cégnél dolgozó külföldi közölte: bár huzamosabb ideje az országban élnek, nem beszélik a nyelvet, és kevés magyar barátjuk akad. Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerték meg az országot ittlétük alatt, többségük azt válaszolta, Budapest nevezetességei után a vidék nagyvárosait, és néhány kisebb falvat is bebarangoltak. A magyarok mentalitására a megkérdezett olaszok a „rideg”, a „zárkózott”, és a „negatív” szavakat alkalmazták. Az indai Ravi szerint „a magyarok bizonyos esetekben példamutatóan önfeláldozóak”, a casablancai Asmaa pedig úgy vélte, „csak olyanok, mint bármely nemzet a világon”.

Természetesen a magyarul eleve jól beszélő külföldieknek – így az Erdélyből, Kárpátaljáról érkezőknek – akár helyzeti előnyük is lehetne, ők azonban sokszor továbbutaznak Olaszországba, Spanyolországba, ahol a munkanélküli segély is több, mint a román minimálbér.

Kiből lesz magyar állampolgár?

Az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon a legnegatívabb a bevándorlás megítélése annak ellenére, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés külföldi él.

A magyar felmenőkkel nem rendelkező külföldiek a magyar állampolgárságot a jelenlegi szabályozás szerint legalább 8 év itt tartózkodás után kérelmezhetik. Ebbe az időszakba a letelepedési engedély megszerzése előtti évek nem számítanak bele. Letelepedési engedélyért az a külföldi folyamodhat, aki legalább 3 éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, és megfelel a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. Az úgynevezett „nemzeti letelepedési engedély” mellett az uniós szabályozáson alapuló „EK letelepedési engedély” kérelmezhető, mely több jogot biztosít, ugyanakkor legalább 5 év életvitelszerű magyarországi tartózkodás után adható ki.

Magyarországon a tartózkodási engedélyért folyamodók száma messze elmarad a hasonló nyugat-európai országoké mögött: 2010–ben 63708 főt tett ki, amely a Magyarországon élők mindössze 2 százalékát teszi ki.