Egy elszabott short története

„Sokat hallottunk már a tőkepiac sötét oldaláról, de akkora lóláb ritkán lóg ki a bankházak falai mögül, mint pénteken. A gazdasági portálok egy héten át futószalagon ontották a forint szakadása miatt aggódó, majd – a forint drasztikus erősödésén örvendezés helyett – az IMF kikötőjében lehorgonyzó gyorsnaszádon élcelődő cikkeket. Ezek között megbújva megjelent két rövid hír, ami csodásan szemlélteti, miért nem kellene eleve kiröhögni a »gazdasági szabadságharc« kifejezést, csak azért, mert Orbán Viktor mondja.

Az első, múlt hét szombaton megjelent írásban azt olvashattuk, hogy Benoit Anne, a francia Societe Generale vezető elemzője páros lábbal rugdossa a forintot, közölve hogy mit ajánlanak ügyfeleiknek: hétfő reggeltől gőzerővel shortolják a forintot. Ez persze unszimpatikus lehet nekünk magyaroknak, hiszen az ilyen forint öntésére buzdító harci kiáltások már hétfőn 6 forinttal emelték devizahiteleink terheit, de a shortolás jelenleg nem illegális. Magunknak köszönhetjük, mondhatja erre bárki. Azonban Anne és ügyfelei számításába ezúttal hiba csúszott. A hétfői kasza után a forint oldalazásba kezdett 315-ös euró árfolyam környékén, majd a gyorsnaszád váratlan csütörtöki manőverét követően pár óra alatt 7 forintot erősödött, amire rég nem láttunk példát.

Erre persze mindenféle reakció érkezett, és azok ellenkezője is, de egyszer csak min akad meg a szemünk? Benoit Anne péntek reggel fél kilenckor újra felbukkan, de nem ám akárhogy, hanem mint a Financial Times szerkesztőségi blogjának vendég szerzője kap lehetőséget. És mit állít? Az IMF tárgyalás eleve kudarcra van ítélve, a Valutaalap pikkel ránk, a befektetők bizalmát végleg aláástuk, most azonnal adni kell a forintot. A végén csak így, egy szóba dramatizálva: »Sell.« Véletlenül épp ezekben a percekben a devizapiacon kemény beöntés indult, gyakorlatilag az egyetlen komolyabb korrekció a forinterősödés ellenében, ami szerencsére egy óra múlva, 311 forintnál elhal.”