Barroso: Tovább kell mélyíteni az euróövezeti integrációt

Tovább kell mélyíteni az euróövezeten belüli integrációt a nemzetközi gazdasági válság leküzdése érdekében, de ez nem hozhatja hátrányos helyzetbe a tíz többi EU-tagállamot – hangoztatta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben. Barroso szerint az euró nem lesz erősebb és stabilabb, ha az unió széttagolódik. Úgy vélte, a válság most már rendszerjellegűvé vált, és leküzdése további erőfeszítéseket kíván minden tagállamtól. Szerinte az uniós alapszerződés további módosítása is szükséges lehet, de a jelenlegi válsághelyzetre ez nem jelentene közvetlen megoldást. A módosításról folyó gondolkodás nem lehet ok arra, hogy késlekedjenek a válságkezeléshez szükséges más intézkedésekkel.

A bizottsági elnök méltatta, hogy hamarosan életbe lép az együttműködést és a pénzügyi fegyelmet jelentősen javító jogszabályok csomagja, és bejelentette, hogy további javaslatokat tesznek majd az uniós közös gazdaságirányítási rendszerének javítására. Az euróövezeten belüli integráció további mélyítése nélkül fennáll a veszély, hogy a közös pénz nem éli túl a jelenlegi válságot – fogalmazott Barroso a vita után. Emlékeztetett, hogy a bizottság hamarosan beterjeszti a közös eurókötvényre vonatkozó javaslatát.

Az uniós kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy és az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsát vezető Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is hangsúlyozta: mélyíteni kell az euróövezeten belüli gazdasági integráció mind az euróövezeten, mind a teljes EU-n belül. Herman Van Rompuy az előrelépés lehetőségei közé sorolta a pénzügyi fegyelmet megszegők elleni szankciók további szigorítását. Jean-Claude Juncker megerősítette, hogy a tagországok minden bizonnyal még ebben a hónapban befejezik a munkát az EFSF reformjáról. Ő is fontosnak tartotta, hogy a tartósan túlzott deficittel rendelkező országok jobban elszámoltathatók legyenek. „Több politikát kellene vinni a gazdasági kormányzásba” – hangoztatta Juncker.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető arról beszélt, hogy a képviselők nem ellenzik a szerződésmódosítást, de emiatt nem szabad késlekedni a sürgősebb válságkezelési intézkedésekkel. A szociáldemokrata frakcióvezető, Martin Schulz arra figyelmeztetett, hogy a piacon uralkodó irányzatok, mint valami „ismeretlen hatalmak”, már a demokráciát fenyegetik az unióban. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető teljes gazdasági és pénzügyi unió kiépítésére szólított fel. A zöldek társelnöke, Daniel Cohn-Bendit pedig kevesellte a válságkezelő intézkedéseket.

A magyar képviselők közül Bokros Lajos kiemelte, hogy a válság kiterjedése már bekövetkezett, mint azt az olasz példa mutatja. Az MSZP-s Tabajdi Csaba arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszak „erőltetett megszorító intézkedéseinek és az elhibázott gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően” az előrejelzések szerint jövőre drasztikusan lelassul az európai országok gazdasági növekedése. A Fidesz-delegációt vezető Gyürk András elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a világgazdasági folyamatokat és egyes országok gazdaságának megítélését olyan hitelminősítők rángassák, akik az elmúlt években sorozatosan hibás, esetenként öncélú minősítéseikkel felelősek a gazdasági válság kirobbanásáért és annak elmélyülésért”. Szerinte az elmúlt évek tanulságai alapján fenntartással kell kezelni a minősítők véleményét.