Irtsd a burzsujt megfontoltan

2011. november 10. 09:56

Tóta W. Árpád
HVG

Aligha van más adó, amire bárki valaha azt mondta volna, hogy szereti – az eva ilyen volt.

„Aztán jött az eva, és ez a tömegsport megszűnt. A deal egyszerű volt: te nem trükközöl az áfával és a költségekkel, mi meg lemondunk arról, hogy bármikor megszívatható legyél. Vállalkozásba fogni onnantól legalább nem volt egyenlő azzal, hogy az ember rossz útra tér.

Csak idő kérdése volt, hogy kiderüljön, ez a megoldás bizony rendszeridegen.

Mert mi van akkor, ha mondjuk a képviselő úr kuzinjának a fia kinéz magának egy üzlethelyiséget, de azt már valaki más bérli? Nyilván ráküldjük az adóhatóságot, bezáratjuk, és már jöhet is a kutyánk kölyke. Mindenkinél találnak valamit, nem kérdés. Ez egy kicsit nehezebb, ha a könyvek rendben vannak. Más, bonyolultabb technikák kellenek hozzá. Az evás vállalkozó nem feltétlenül csal az adóval, és így nem elég kiszolgáltatott.

Az eva egyben úgynevezett egyszeri és nagyarányú adócsökkentés, illetve adóegyszerűsítés volt, egy határozott lépés a söralátét felé. Minimalizálta a könyvelői költségeket, ami nyilván segíti a mikrovállalkozások létrejöttét, a kísérletezést. A rendszer már beállt, megbízható bevételt jelentett a költségvetésnek, és tervezhető, elviselhető belépési küszöböt a vállalkozni akaróknak. Még úgy is kényelmesebb volt, hogy a mértékét folyamatosan emelték. Aligha van más adó, amire bárki valaha azt mondta volna, hogy szereti – az eva ilyen volt. Az első és eddig egyetlen példája annak, hogy az adózó elfogadja az adó szükségességét, mértékét, funkcióját. Morális hatása felbecsülhetetlen.

Épp ideje szétkúrni, nem igaz?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/28530