Jó étvágyat, drága CBA!

„Az új terjeszkedés lényeges ideológiája, hogy »növekedne a hazai kézben lévő élelmiszer-kereskedelem aránya«, plusz »a felvásárlás nagyban javítaná a magyar élelmiszer-termelők pozícióját, ugyanis a hazai láncok multinacionális vetélytársaiknál több hazai terméket vásárolnak.« Ezen érvelés igazságát majd lemérhetjük a három új hálózat, a Cora Hátország Pláza, a Gój Motoros Profi és a Magyar Nemzeti Match termékkínálatán, mögöttes feltételezése viszont az, hogy ami magyar, az automatikusan jó, ami külföldi, az ízetlen műanyag. Ezek tényleg ebből indulnak ki, függetlenül attól, belenéztek-e már valaha akár egyetlen vásárlójuk kosarába is.

Friss zöldség, gyümölcs esetén nyilván van ráció helyi vagy hazai termelőktől vásárolni – de ez semmit nem mond a többi, külföldi áru minőségéről és áráról, sőt. Aki mondjuk a tejpolcon már hasonlította össze a hazai tejek árát szlovák vagy más tejekével, az tudja, miről beszélek, plusz azt is tudja, hogy mindenki más is ezt nézi. A termék származási országa nagyjából az utolsó szempont, amire egy bevásárlásnál figyelünk, és igazunk van. Ezt igazolja egyébként még a Heti Válasz írása is, amelyből kiderül, hogy az átlagosnál drágább, csak magyar terméket árusító bolthálózatok általában tönkremennek, és nem fogják elhinni, de minőségi okokból.

Aki azt hiszi, azzal védjük a magyar termelőt, hogy mindenáron tőle vásárolunk, mert lehet, hogy nem annyira igényes a terméke, meg elég drága is, de legalább magyar, az nemcsak síkhülye, de a magyar gazdaságon sem segít. A »patriótának« mondott protekcionizmus egyfajta gazdasági rasszizmus, ahol nem az áru minőségét, erényét jutalmazzuk, hanem a származását, és emiatt más származásúakat büntetünk. A teljesen szabad, állami védővámok és más protekcionizmusok nélküli szabad kereskedelemből ellenben általában mindkét fél profitál, de legelsősorban is a vevő – mégiscsak az ő pénzében bízunk, nem?”