„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A magyarországi villamosenergia-termelésből a víz ~0,44 százalékkal részesedik, a szél pedig kemény 0,106 százalék körül mozog.
„Alternatív energia: ha ezt a szót halljuk, akkor egyből támogatjuk, politikai szavazatokat szerzünk vele, mindenki ebben látja a megoldást. Ha meghalljuk azt, hogy víz, szél, nap mindenki hirtelen környezetvédő lesz. Azonban minden alternatív energiának megvannak a maga hátrányai, amellett, hogy méregdrágák. A víztározók közelében megemelkedik a talajvízszint ami a vízpotenciállal nem kifejezetten megáldott kis hazánkban szikesedést is okoz. A vízerőmű nagymértékben megváltoztatja a víz és a környezete állapotát. Az erőművek megépítése igen nagy költségekkel jár és magas az áram előállítási költségei is. A duzzasztók megépítésével károsodik az élővilág, kis mértékben, de szennyezik a vizet. A megnövekedett vízmennyiség koncentrált nyomása miatt megváltozik a föld belső energiaegyensúlya és földrengésekhez vezethet, de azt hiszem Bős-Nagymaros témát épp elegen feldolgozták már ahhoz, hogy könnyen belássuk Magyarországon ez nem jelent alternatívát.
A magyarországi villamosenergia-termelésből a víz ~0,44%-al részesedik, a szél pedig kemény 0,106% körül mozog. Az igaz, hogy vannak a szél területén kihasználatlan erőforrások, de Magyarország adottságai nem kedvezőek szélerőművek építésére az alacsony átlagszélsebesség miatt. Talán kisebb, de létező probléma a vándorló madarak pusztulása, valamint az erőmű alacsony frekvencián kibocsátott mély »zúgása«, ami szintén káros lehet a lakosságra, állatokra. A tájromboló szerepéről pedig talán mindenkinek megvan a saját véleménye.
Aztán ott van a napenergia. Ma Magyarországon villamosenergia termelése, messze lemarad a megújulók között is, gyakorlatilag nincs, még jó ideig nem lesz komoly szerepe az áramtermelésben, ráadásul az igaz, hogy CO2-t nem bocsát ki, de előállítása igen környezetszennyező és a napelemek elhasználódása után veszélyes hulladék keletkezik.
Mindezek ellenére természetesen az alternatív energiák hasznosítására kell a legtöbb gondot fordítani, a legtöbb pénzt, energiát fektetni és technológiát fejleszteni, de azt látni kell, hogy jelenleg igen drágák, megbízhatatlanok. Hogyan lehetne kórházakat, iskolákat megfelelően működtetni, ha zsinórban három-négy napig szélcsend van, illetve elbújik a nap? Ezt az álláspontot erősíti meg Patrick Moore aki közel egy évtizedig volt a Greenpeace kanadai elnöke, ráadásul hat évig a nemzetközi központ igazgatói székében ült. A korábbi nagy atomenergia ellenes vezetőből atomenergia-párti lett miután kilépett a szervezetből. Véleménye szerint: »Az orvoslásban használt radioaktív izotópok emberek millióit mentik meg. Ha ez elfogadható, semmivel nem alávalóbb villamos áram termelésére használni az atomenergiát. Ráadásul teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy manapság nemigen létezik ennél biztonságosabb ipari technológia.« (...)
Na és hogy mi történik a hulladékkal? A radioaktív hulladék mennyisége nagyságrendekkel kisebb a fosszilis energiaforrások (szén, olaj, gáz) elégetéséből származó hulladékhoz képest, az ipar összes veszélyes hulladékának kevesebb, mint 1%-át képezi. Ha valaki egész életében atomerőműben megtermelt villamos energiát használna, akkor az mindössze egy tyúktojás méretének megfelelő nagy aktivitású hulladék keletkezésével járna. Egy másik példával megvilágítva: ha egy négytagú család összes villamosenergia igényét 25 éven keresztül atomerőműben előállított árammal fedezné, akkor ez 12 cm3 nagy aktivitású, hosszú felezési idejű radioaktív hulladék keletkezésével járna, ami elfér egy 2,3 cm élű kockában. Nem hangzik félelmetesnek.
A radioaktív hulladék kezelése ma már technológiailag megoldott. A kis- és közepes aktivitású hulladékokat előbb szilárdítják és tömörítik, majd felszíni és földalatti tárolóba helyezik. A nagy aktivitású hulladék jelentős része a kiégett fűtőelemekből és azok újrafeldolgozásából keletkezik, amelyet mélyre, geológiailag stabil helyre helyeznek el többszörös gátak alkalmazásával. Az első ilyen tárolók már működnek. Az atomenergetika tehát egyedülálló módon összegyűjti, feldolgozza és tárolja hulladékát.”