Wittner

2011. október 28. 07:23

Dániel Péternek kell tudnia bocsánatot kérni. Nem a jobboldaltól, nem a Fidesztől; az idős nőtől.

2011. október 28. 07:23

„Orbán láthatóan igyekszik kordában tartani Wittnert, és próbálja megőrizni 56-os ikonként, még akkor is, ha ő maga ebben sokszor nem bizonyul partnerének; magyargárdás szerepvállalása bizonyára nem segíti ebben a miniszterelnököt.

De lettlégyen bármilyen is a jelene Wittner Máriának, az nem adhat okot múltjának gyalázására. És ezt Dániel Péternek is tudomásul kell vennie. Kell tudnia bocsánatot kérni. Nem a jobboldaltól, nem a Fidesztől; az idős nőtől.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 118 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fakutya ezredes
2011. október 28. 20:18
Hittél a könnyü szóknak, fizetett pártfogóknak s lásd, soha, soha senki nem mondta, hogy te jó vagy.
Válasz erre
0
0
Simi
2011. október 28. 18:00
Persze látom szeretett Wittner mamátok tök mindegy kiket gyalázott meg hogy a Gárda zászlóanyukája!Még a végén ki kellene tüntetni nem?:-)Börtönben a helye,ha már kirakjuk a paragrafusokat!Gondolom a törvény rá is vonatkozik!Ja nem mert a szélsőjobb uralja az országot!Azt tudom hogy nekik mindent szabad!Még...:-)))
Válasz erre
0
7
Réka
2011. október 28. 15:36
Horvát Petike! Mi van kezd megjőnni a te eszed is? Ideje mert sokáig elég sötét felhő borította el az eszedet. A megvilágosodást kezdem rajtad észlelni. Ne hagyd abba, csak folytasd!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Válasz erre
5
0
Fakutya ezredes
2011. október 28. 14:06
A Kisfogházban minden második-harmadik nap két-három embert vittek kivégzésre, akik azt kiáltották, hogy „bajtársak, ne felejtsetek el!". Egyetlenegy emberről nem tudok, akit vinni kellett volna az akasztófa alá, mind a maga lábán ment. '56-nak ott a börtönben még volt ereje. A börtönnek most ezt a részét állították helyre, az eredeti állapotában. Ez a hely 1918 óta politikai börtön volt, azóta nincs az a politikai jelszó, amely ne lett volna belekarcolva a falba. „Világ proletárjai, egyesüljetek!", „Nem, nem, soha!", „Kitartás, éljen Szálasi!", „Márciusban újra kezdjük!". 1918 óta ahány politikait bebörtönöztek, az mind ezekben a zárkákban ültek. Velünk volt két lány is, a halálra ítélt Wittner Mari és Sticker Kati, akit ki is végeztek. Talán őt vitték akasztani [1959. február 26-án - a szerk.], amikor mi, az első emeleten női kiabálást hallottunk, hogy „gyilkosok", aztán férfihangot, hogy „maga a gyilkos". Aztán kloroformszag szivárgott fel hozzánk az emeletre, gondolom, őt kábíthatták el. Korábban láttam valamelyikük szemét a cirklin, kék volt, nem tudom megmondani, melyikükét. Másnap kivittek bennünket sétálni, és egy lányt hallottunk sírni a szomszédos sétálóban, amikor félrenézett az őr, a zárkatársam bakot tartott és átnéztem a falon. Ott kuporgott egy lány, Wittner Mari volt az, és amikor észrevett, felszólt nekem: „Fiúk, bocsássatok meg, hogy engem nem végeztek ki, csak a Katit".
Válasz erre
6
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!