Tessék felébredni

„Szokás a félelemre hivatkozni. Hogy természetesen mi egyetértünk velük és őket akarjuk, meg mindenféle. De tessék megérteni, hogy félünk.

Ezért nem tüntetünk, nem sztrájkolunk, nem szervezkedünk. Bocs. Csak itten reszketni méltóztatunk és csak szűk baráti körben merünk néhány közepes viccet elsütni a kedves vezető kárára.
Egyrészt, éppen a lengyel Szolidaritás példája mutatja, hogy érdemes bátornak lenni - na ott valóban szükség volt kurázsira - és különben is, gyáva népnek nincs hazája.

A gyávaságra való hivatkozás az esetek többségében semmi más, mint jelentős lustaság. Egy magyarázat arra, hogy miért nem teszünk semmit. Miért hagyjuk, hogy a munkavállalóknak a legalapvetőbb jogait is korlátozzák, hogy ideológiáktól vezérelve szétverjék az oktatási rendszert, hogy a szegényeket még szegényebbeké tegyék, hogy kasztrendszert alakítsanak ki és az érinthetetleneknek meg kuss.
Nem gyávák vagyunk mi kérem, hanem lusták. Csak ez így jobban hangzik. A Szolidaritás hívó szava tehát most annyi: tessék felébredni.”