„Nálam rendetlenség nincs!” – íme Orbán Viktor legerősebb mondatai, Magyar Péter és a Tisza Párt is megkapta a magáét (VIDEÓ)

Hont András keményen bekérdezett, de a kormányfő nem jött zavarba – ez volt az év egyik legjobban várt interjúja.

A tervezett változtatásokat velünk, a munkálatok tényleges elvégzőivel előzetesen senki nem egyeztette.
dr. Orbán Viktor úrnak,
Magyarország miniszterelnökének
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Aggodalommal értesültünk a sajtóból arról, hogy napirendre került az örökségvédelmi törvény módosítása.
Aggodalmunkat a megjelent módosítási elképzelések mellett az is növeli, hogy a tervezett változtatásokat velünk, a munkálatok tényleges elvégzőivel előzetesen senki nem egyeztette. A 19 megyei múzeumi szervezet, a fővárosban pedig a Budapesti Történeti Múzeum jogosult és kötelezett ugyanis a beruházásokat megelőző régészeti feltárások elvégzésére. Ezt a feladatot 2010 nyarán az Orbán-kormánynak köszönhetően kaptuk vissza, mivel 2007-ben ezeket a jogosítványokat a Gyurcsány-kormány alkotmányellenesen elvette tőlünk, létrehozva a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot (KÖSZ). Három éven keresztül botrány botrányt követett, a feltárások drágábbak lettek, jóval időigényesebbek és szakszerűtlenebbek. Tavaly óta bizakodva vállaltuk magunkra a teljes örökségvédelmi feladatot, mert az új kormány olyan jogalkotást indított el, amely új régészeti örökségvédelem kialakulását ígéri. Ezt a folyamatot azonban tovább kell folytatni, mert a rendszer finomhangolására van szükség.
Tudjuk, hogy hazánk nehéz gazdasági helyzetben van, és ez józan mértéktartásra int bennünket. Belátjuk, hogy a beruházásoknak mind az időtényező, mind a költségek szempontjából joggal van igényük a kiszámíthatóságra. Nem történhet meg, hogy például egy 3 hónapra tervezett feltárássorozat 1 évig tartson, avagy hogy a költségek a többszörösükre növekedjenek az eredeti megállapodáshoz képest (ez állandó gyakorlat volt sajnos, 2007-2010 között). A beruházóknak viszont a korábbi, gyakran előforduló gyakorlattal szemben a régészeti munkák elvégzéséről jó előre gondoskodniuk szükséges, illetve tudatosan törekedniük kell arra, hogy a beruházással elkerüljék a régészeti lelőhelyeket. Ha ez nem lehetséges, áldozniuk szükséges arra, hogy az örökségvédelmi kockázatokat alaposan megismerjék.
Elfogadhatatlan, hogy az NFÜ, a NIF és az NFM egyes beruházások késlekedéséért kizárólag a régészetet tegye felelőssé, hiszen látjuk, hogy az NFÜ-s szerződéskötések a megítélt pénzek kifizetéséhez hasonlóan rendkívül lelassultak a kormányváltás óta. Nem elfogadható tehát az a megoldás, amely kizárólag a gyenge kormányzati érdekérvényesítő képességgel rendelkező kulturális ágazatra hárítja a felelősséget. Gyakran előfordul, hogy a szerződéskötési folyamat hosszabb ideig tart, mint a tényleges ásatás. A kifizetések elhúzódása (gyakorlatilag elmaradása) pedig súlyos veszélyhelyzetet eredményez egy-egy intézmény életében. Azt is tudnia kell Miniszterelnök Úrnak, hogy az utóbbi évtizedben a régészet tartotta életben az egyébként jócskán alulfinanszírozott múzeumi területet.
Körültekintő szabályozással elérhető, hogy az előzetes örökségvédelmi dokumentációk elkészítésére elégséges idő és költségkeret jusson, hogy a megvalósíthatósági és hatástanulmányok az elérhető módszerek széles körére alapozva nagy pontossággal készüljenek el, amely aztán lehetővé teszi a régészeti költségek pontos kiszámítását. Érzékeljük, hogy ezt a célt szolgálhatta a Kulturális és sajtóbizottság legutóbbi beadványa. A javaslat körüli vita ugyanakkor számunkra érthetetlen módon veszélybe sodorta a nemzeti emlékhelyekről szóló törvényjavaslat elfogadását és időben történő bevezetését is, pedig ez fontos ígérete volt a Fidesznek.
Meggyőződésünk, hogy a költségeknek és a feltárások időtartamának a napvilágra került módon történő drasztikus csökkentése a hazai régészeti örökségvédelmet európai viszonylatban is példátlan és egyedülálló módon lehetetlenítené el, mindezeket figyelembe véve a döntéshozóknak be kell látniuk, hogy csak az eljárások körültekintő és átgondolt szabályozásával érhetnek célt, így ugyanis a gazdasági és örökségvédelmi érdekek egyaránt egyensúlyba hozhatóak lesznek, nemzeti örökségünk jelentős részének feláldozása és megsemmisülése nélkül is.
Minden ezzel kapcsolatos kormányzati célt a legmesszemenőbben támogatunk, és készek vagyunk konkrét - az eddig megismert előterjesztésektől eltérő - javaslatokat is megfogalmazni. Azt kérjük az illetékesektől, hogy tekintsenek partnernek bennünket, mert közös a cél: a beruházásokat megelőző gyors és költséghatékony régészeti örökségvédelmi rendszer kiépítése.
Budapest, 2011. október 3.
Tisztelettel:
Dr. Bodó Sándor főigazgató (Budapesti Történeti Múzeum)
Dr. Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató (Baranya Megye)
Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgató (Bács-Kiskun Megye)
Dr. Pusztai Tamás megyei múzeumigazgató (Borsod A.-Z. M. Megye)
Fogas Ottó megyei múzeumigazgató (Csongrád Megye).
Dr. Demeter Zsófia megyei múzeumigazgató (Fejér Megye)
Perger Gyula megyei múzeumigazgató (Győr-Moson - Sopron Megye )
Dr. Lakner Lajos megyei múzeumigazgató (Hajdú-Bihar Megye)
Szécsényi Orsolya mb. megyei múzeumigazgató (Heves Megye)
Dr. Horváth László megyei múzeumigazgató (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)
Dr. Fülöp Éva Mária megyei múzeumigazgató (Komárom-Esztergom Megye)
Dr. Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató (Nógrád Megye)
Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató (Pest Megye)
Dr. Ábrahám Levente mb. megyei múzeumigazgató (Somogy Megye)
Dr. Bene János megyei múzeumigazgató (Szabolcs-Szatmár Bereg Megye)
Ódor János Gábor megyei múzeumigazgató (Tolna Megye)
Dr. Nagy Zoltán megyei múzeumigazgató (Vas Megye)
Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató (Veszprém Megye)
Dr.Kostyál László mb. megyei múzeumigazgató (Zala Megye)