Már 2004-ben szóltak: kockázatos a devizahitel

„Úgy gondolom, rendkívül egészségtelen és óriási kockázatokat hordoz egy ország számára, ha állampolgárai egy másik ország devizájában adósodnak el. Azt kell mondanom, ez megengedhetetlen” - fogalmazott pénteki sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond.

Elmondta: 2004-ben a pénzügyi stabilitási tanácsban, amelynek a pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet és a jegybank vezető beosztású szakértői voltak tagjai, Auth Henrik, az MNB akkori alelnöke rendszeresen rámutatott a veszélyekre, a svájci jegybank akkori elnökének ezzel kapcsolatos levelét is bemutatta. Járai úgy véli, a stabilitási tanácsban nem talált meghallgatásra ez a veszély, majd hozzátette: „azt gondolom, hogy egyrészt azért nem, mert ezeknek az uraknak egy része nem is értette – intellektuálisan – ezt a problémát, vagy valószínű, nem is akarta érteni”.

A jegybank emellett 2004 óta folyamatosan, félévente a pénzügyi stabilitási jelentésében figyelmeztetett a devizahitelezés óriási veszélyére. Járai rámutatott: a devizahitelezés volt akkoriban az a kulcs, amivel fel lehetett pörgetni a gazdaság növekedését. Szerinte 2004-2005-2006-ban és talán még 2007-ben is, egyfajta mesterséges növekedést lehetett generálni az olcsónak hitt devizahitelekkel. Mint mondta, az akkori bankvezetők sem akarták megérteni a kockázatokat, csupán egy-két bankvezető ismerte fel a veszélyt.