Kilenc kérdés, kilenc válasz a migrációs paktumról

Jönnek-e migránsok, meg lehet-e úszni őket úgy, ahogyan Orbán Anita ígéri, és mik az igazán nagy buktatók? Itt a válasz mindenre is.

Ha neki Putyin vagy a kínai vezetők valamelyike számít új szövetségesnek, akkor ez azt jelenti, hogy osztja az ő értékrendjüket. Interjú.
„Van-e más kifogása is ellene? Mert tudom, hogy korábban volt, például a médiatörvény kapcsán.
Igen. Roppant veszélyes – nemcsak szerintem, hanem szinte minden más tagország kormánya szerint – ez az »államosító« retorika, a központosítást tükröző megannyi intézkedés. Annak pedig itt az Európai Parlamentben – és feltételezem, a többi tagállam parlamentjében is komoly következményei lehetnek – ha valóban megtiltanák a magyar szakszervezetek demonstrációját Budapesten. (A bíróság az egyiket végül betiltotta, de másik kettőt engedélyezett – a szerk.) Ez precedens nélküli lépés lenne egy uniós tagországban, hisz nekimenne az unió létének alapját képező emberi jogi dokumentumoknak, az egész európai értékrendnek, amely – még egyszer mondom – az európai béke fennmaradását bizonyíthatóan szolgálta. Egyszerűen beláthatatlanok lehetnek egy ilyen magyarországi intézkedés következményei.
Az általam ismert legtöbb európai politikussal együtt nem értjük, még értelmezni sem tudjuk, hogy mit ért Orbán Viktor új szövetségesek keresésén. Ha neki Putyin vagy a kínai vezetők valamelyike számít új szövetségesnek, akkor ez azt jelenti, hogy osztja az ő értékrendjüket. Az unió értékrendje és Putyinéké azonban merőben különbözik egymástól. A kettő összeegyeztethetetlen.
Ezzel mit akar mondani?
Ne engem kérdezzen erről, hanem a magyar miniszterelnököt. Neki kell felelnie, hogy kit és mit választ. Neki kell levonnia a következtetést, hol kívánja tartani az országát. Én mindenesetre Magyarországot az Európai Unió teljes jogú tagjának tartom, és ennek tudatában kívánom ellátni az elnöki teendőket az Európai Parlamentben, feltéve, hogy megválasztanak.”