Kényszermunka, közmunka, értéktelen munka

2011. szeptember 20. 10:10

Az aktív, értéktermelő munkahelyek száma nem az egyszeri támogatásokon, jövedelem-kiegészítéseken múlik.

2011. szeptember 20. 10:10
Iványi György
Hírszerző

„Nem állítható, hogy a magyar kormányok munkaügyi programjai hatékonyak lettek volna az 1990-2010-es időszakban. Hiába emésztett fel százmilliárdokat a munkaügyi rendszer, hatása kimutathatatlan. Az elfolyó százmilliárdok nem hoztak létre új, értéktermelő munkahelyeket. Amint egy 25 éves szociológus-hallgató diplomamunkájában találóan megfogalmazta: »Amikor hatalmas költséggel visszavezetünk valakit a munka világába, nem tudjuk kit, honnan szorít ki ugyanakkor.« Talán felismerhető ez a trivialitás érettebb fejjel is. Az aktív, értéktermelő munkahelyek száma ugyanis nem a létrehozás költségeit, vagy az induló bérköltséget átmenetileg csökkentő egyszeri támogatásokon, jövedelem-kiegészítéseken múlik.


Hanem azon, akad-e munkaadó, aki befektetésétől pozitív hozamot-, és munkavállaló, aki munkaereje piacra bocsátásától megélhetést, megfelelő életminőséget vár. Tartós célokat követnek mind a ketten: felhalmozott és élő munkájukkal, tudásukkal termelniük kell valamit, amire, a termelési költségeknél magasabb áron, folyamatosan vevő is akad. Az átmeneti segítség hatása - a többi adófizető, vagy a köztartozások terhére történő átmeneti átcsoportosítás, vagy fölös, eladhatatlan javak állami megrendelése – elenyészik hamar.

A piramisok építése bizonyára segített abban, hogy kevesebb fellah nézze tétlenül a Nílus áradását és apadását. Építsünk piramisokat. Ám Egyiptom jólétéhez a kirendelt közmunkások tízezrei csak mára, évezredek múltán járultak hozzá valamelyest. Jönnek a turisták, van mit mutogatnia az idegenvezetőknek, van kivel tölteni a szállodákat. Egyiptom felvirágzása még várat magára.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
várúr
2011. szeptember 20. 15:07
Iványi talán hallott valamit arról, hogy az ókori egyiptomiaknak köze nincs a mai egyiptomi arabokhoz. A párhuzam éppolyan ostoba, mint "a munka világáról" összefércelt fejtegetés. A közmunkának hasznossága, értékteremtése mellett n e m célja a nyereség. A pusztán nyereségorientált munka vezetett a fejlett országok iszonyú munkanélküliségéhez, a termelés kitelepítéséhez, stb. Iványi úgy látszik, mit sem sejt a munka társadalmi hasznosságáról és a segíly pusztító, immorális hatásairól. Ez az egész lusta vén Európa döglődik, elöregedik, bevándorlási problémákkal küzd, amelyeket maga hozosott össze saját magának. Még gyártják a BMW-t, a Citroent, stb... de már egy egész országot vernek dobra szigetestül-mindenestül. Merthogy a görögöknek is jobban tetszik a 13.-14. havi nyögdíj, mint a termelő munka. Franciák 58-59 éves kor után nem akarnak dolgozni, németek 67 (!) évre emelnék a nyögdíjkorhatárt. Magyarországon két-háromévente árvizek pusztítanak. Nem kell a gát? Senki ne mondja, hogy a mai üzemanyagárak mellett brazil gépsorral nem olcsóbb gátat építeni, mint dömperrel. Legalább lekötné a réti brazilok játékgépes, betörő, fatolvaj, csirke- és dinnyetolvaj energiáját. Legalább látnák a purdék, hogy a papa-mama dolgozik. Erről van szó Iványi, nem a maga bankárízű fejtegetéseiről.
Akitlosz
2011. szeptember 20. 12:10
A piramis építés nem piskóta feladat, még mai XXI. századi technológiával sem, s máig sem tudják pontosan hogyan építették őket. Tehát elég egyértelmű, hogy a piramis építés óriási lökést adott a mérnöki, műszaki, technológiai fejlődésnek. A sikeres piramis építéshez ugyanis egyebek mellett tömegével kellettek ÖTLETEK! Az emberek jelentős része a munka megszervezésén dolgozott. Néhány fantáziátlan azért kérdőjelezi meg a piramis építést, mert nem hiszik el, hogy átlag pár percenként a helyére lehet illeszteni egy sok tonnás követ évtizedeken keresztül. Azt elhiszik, hogy néhány percenként elkészül egy gyárban egy tizensokezer alkatrészből álló új autó? Na pedig ugyanez a módszert működött a piramis köveivel is. Ha jó a munkaszervezés, akkor több hónapnyi munka eredményeként simán a helyére kerülhet átlagosan néhány percenként egy kőtömb.
Akitlosz
2011. szeptember 20. 12:01
A cikk jó lett volna, ha Egyiptomot nem keveri bele. Az egyiptomi gazdaság olyan kedvező helyzetben volt a Nílus áradásai miatt, hogy az év jelentős részében nem kellett a földeken dolgozni. Így ráértek az emberek mást is csinálni. Például piramist építeni. Azok a kirendelt közmunkások meg már akkor is nagyban hozzájárultak Egyiptom jólétéhez. Az ilyen hatalmas közös projektek tették az országot egy országgá, egy nemzetté, amelyik összetart. A piramis és egyéb építkezéseken találkoztak egymással az ország minden részéből jött emberek. Nem csak a közmunkára kidobott pénzt- ami akkor még nem volt, terményben, munkában fizettek - jelenti az építkezést, hanem körülbelül ugyanazt, mintha ma nagy összefogással holdbázis építése kezdődne. A feladat elősegíti a tudomány és egy halom iparág fejlődését és prosperálását is. Na ugyanígy volt ez már az ókori Egyiptomban is a piramis építések idején. Attól lettek erős, összetartó állam, s az segítette a további fejlődést.
drieno
2011. szeptember 20. 11:38
barom, olvassál Keynest időnként, akkor nem írnál ekkora marhaságot, hogy "Ám Egyiptom jólétéhez a kirendelt közmunkások tízezrei csak mára, évezredek múltán járultak hozzá valamelyest." valamiért Egyiptom fénykora egybeesett a piramisépítésekkel... igaz, akkor kevesebb volt a kisebbségi szociológushallgató, viszont voltak munkabrigádok, akik versengtek egymással, és ezt meg is örökítették a síremlékeiken, meg a pár ezer éves grafitiken is, melyeket Zahi Hawass szokott bemutatni a piramisok belsejéből legalább néha nézzél NG-t a hitgyülis adó helyett.... a közmunka program nem egy olyan központi beruházás, amiért lelkesedni lehet, ami ezerévekig fennmaradva hirdeti az építők hozzáértését, hihetetlen erejét és kitartását, viszont legalább valami, ami megmutatkozhat pl abban, hogy az ország nem egy elhanyagolt szemétdombnak néz majd ki, és egy bizonyos népcsoport nem fog jövedelemhez jutni csak azért, mert a markát tartja...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!