Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár egy levélben arra hívta fel a román környezetvédelmi miniszter figyelmét, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a cianidos technológia, a zagytározó potenciális veszélye, és azok a modellek is, amelyekkel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden. Magyarország februárban kapta meg a több mint ezer oldalas román tanulmányt a verespataki bányanyitásról. A dokumentumok tanulmányozása után alakította ki a magyar kormány a hivatalos álláspontját - közölte a VM.
A tárca közleménye felidézi, hogy a kanadai-román vegyesvállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen. A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről és az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban - olvasható a dokumentumban, amely szerint a szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna.
A VM kitér arra is, hogy Áder János európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 januárjában nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, melyben a testület felszólította a Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban. A Bizottság azonban a hatályban lévő jogszabályokra hivatkozva nem tiltotta be a cianidos bányászatot, mert álláspontja szerint a technológiának egyelőre nincs alternatívája.