
A magyar köztársaságok mindössze hat évtizede és krízisekkel terhelt nyomasztó emlékei nem indokolják a köztársaság mellett való kiállást - állítja Pánczél Hegedűs János, a monarchia egyik szószólója. A Regnum! Portál főszerkesztőjét Zita királyné boldoggá avatási ügyének elindulása kapcsán kérdeztük. Szilvay Gergely interjúja.
Ön a királyság, a monarchia eszméjének egyik fő terjesztője. Ehhez kapcsolódóan egy honlapot is üzemeltet, a Regnum! portált.
Valóban, de azt hiszem, mindebben nincsen semmi rendkívüli. Fontosnak tartom, hogy a monarchista álláspontban senki ne fedezzen fel semmilyen „extrémitást” és aki egyet is ért ezzel, az ne azért tegye, hogy kitűnjön bármiből, mert feltűnési viszketegsége vagy éppen magánéleti kompenzációs problémái vannak. Az extrémitás számunkra a köztársaság, amelyben jelenleg is élünk. Az apostoli magyar királyság a normális állapot, amelyben ez a nemzet létezni akart és amit saját magának alakított ki, a köztársaságról soha nem kérdezték meg. A monarchia a magyarság életében egyedi politikai-közjogi rendszert nyújtott, nemcsak az állam egy választható formája volt. Eezer év megszentelt hagyományáról beszélünk, ezzel szemben a magyar köztársaságok (hiszen sokfajta volt belőle) mindössze hat évtizede és krízisekkel terhelt nyomasztó emlékei nem indokolják a köztársaság mellett való kiállást. A köztársaság a nemzetnek sokadik nekifutásra sem kell, nem érzi magáénak, míg a királyság képes volt arra, hogy megtartsa őt.
Valóban úgy látja, ez lenne az ország egyik fő problémája?
Egy kicsit álságosnak tűnik nekem így megfogalmazni egy kérdést. 1946-ban is ezt kérdezte Mindszenty Józseftől Tildy Zoltán, amire a hercegprímás - aki királyságpárti volt és megvétózta az 1946-os köztársaságot - azt válaszolta, hogy az államférfiaknak kötelességük biztosítani a kereteket a nép számára, amely a nemzet megélhetését és szuverenitását biztosítják. A köztársasági államforma felvételének mindig vannak következményei, az 1989-esnek is volt: a posztkommunista klientúra továbbélése és annak minden hozománya, ami itt van húsz évvel a rendszerváltás után is. Ez hordozhatatlan és igazságtalan teher, ez legkésőbb 2006-ban már kiderült, mégis az 1989-es államszerkezet toldozása folyik. A köztársaság létrehozása akkor egy kompromisszum volt a feltörekvő új és a régi politikai elit között; jellemző, hogy az államformaváltást az MSZMP akarta, és nem a demokrata ellenzék. A királyság a tiszta lap és a szuverén magyar államiság helyreállításának (restauráció) lehetősége, a diktatúra örökségének teljes felszámolását hozhatja meg olyan lehetőségekkel, mint a jogfolytonosság helyreállítása és a történelmi magyar alkotmány aktualizálása.
Nem gondolja, hogy a kommunista elit átmentésének kérdése független az államformától, és azt lehetett volna jobban kezelni köztársasági keretek közt is?
Természetesen meg lehetett volna oldani elméletben. De azt hiszem, hogy ez a köztársaságot létrehozó politikai kompromisszumnak erősen része volt, és az ezzel kapcsolatos minimális politikai szándékot (Kónya-Pető vita, Lex Zétényi) is elfojtották. Tény, hogy a számonkérés elmaradt, tény, hogy a közéletben és a politikai-közjogi konstrukcióban is a kommunizmus terheit hordozza a mai napig az ország. Én megértem, hogy az ország egy jelentős része ebben a rendszerben szocializálódott, megértem azt is, hogy őket képviselnie kell egy pártnak, mert másban nem bíznak. De azt hiszem, hogy ez a helyzet a jövőnk szempontjából nem perspektivikus és nem méltányos, főleg azzal a nemzedékkel szemben nem, akiknek a kommunizmus csak egy rossz történelmi epizód vagy éppen semmit sem jelent. Számukra is a királyság a tabula rasa. Ezért mondom, hogy a királyság nem múlt, hanem sokkal inkább a jövő. A köztársaság az, ami ezer szállal egy nem kívánatos és bűnös múltba kapaszkodik és nem enged onnan elszabadulni, amely hordozhatatlan terhet jelent, mely ráadásul erősen kudarcos is. A királyságban nem létezhetnek a posztkommunizmus közjogi keretei, amelyeket sajnos a 2011-es alkotmányozási folyamattal sem sikerült teljesen felszámolni.
Lát reális esélyt a királyság visszaállítására? Hiszen Habsburg Ottó, aki II. Ottó néven lenne király, ha megkoronázták volna, nem igazán jelenik meg a monarchista mozgalom első sorában.
Ehhez két dolog kell: politikai akarat és felvilágosítás a királyságunkról a magyarság felé. A restaurációnak szerencsére van protokollja Magyarországon, nem kell azt kitalálni. Ezt legutóbb 1920 után alkalmazták, és mindenképpen alapul szolgálhat ma is, hiszen alapvetően közjogi vonzatai is vannak. A jelenlegi társadalmi-politikai állapotoktól nem szabad és nem is kell elrugaszkodni, ahogyan a magyar történelmi alkotmány, a Szentkorona-tan is elég rugalmas rendszer. A restauráció nem hátraarc és múltba merengés, hanem helyreállítás. Habsburg Ottónak nem kell semminek sem az élére állnia, főleg nem egy olyan mozgalomnak, ami jelenleg csak elméleti és szimbolikus síkon létezik. Közel a századik életévéhez annak adjunk hálát, hogy nagy idők tanújaként köztünk él - sajnos valószínűleg ő már nem lesz magyar király. A magyar királyt meg kell hívni a trónra a nemzetnek, az átmenetet a kormányzóság vagy helytartóság van hivatva szolgálni, persze a trónörökös konkrét személyének kijelölésével.
A magyar társadalom eléggé Habsburg-ellenes, ahogy a környező országok is, és talán Ausztria és az EU sem rajongana az ötletért. Hogyan lehetne megoldani ezeket a problémákat?
A Habsburg-ellenesség idehaza alapvetően baloldali hagyomány, amelyet a népfrontos-marxista történetírás erősített meg 1945 után (Mód Aladár volt ennek a legnagyobb hatású szószólója). A Habsburg-ellenesség ugyanis ebben az olvasatban egyenlő volt a németellenességgel, magyarul a nácikkal való szembenállással, amire a rendszernek szüksége volt a legitimációjához. Ez egy hosszú történeti vita lenne, de tény, hogy nem kell lelkesedni minden Habsburgért, hiszen voltak köztük kevésbé tehetséges, sőt kifejezetten rossz uralkodók is, ahogyan más dinasztia uralkodói között is voltak ilyenek a magyar történelemben, hovatovább a Árpádok közt is. Mi azonban a királyságunkat akarjuk helyreállítani. A lényeg itt az apostoli magyar király törvényes - érts a saját törvényeinknek megfelelő módon történő - trónra lépése, amelyet a történeti alkotmányunk szabályzott, a nemzet akaratát mutatja. Ettől ezért ne tessék eltérni, mert akkor a királyságunkhoz leszünk hűtlenek.
Miként képzeli el a koronázást? Folytatnánk ott, ahol 1916-ban abbahagytuk, vagy megújítanánk a szertartást?
Az 1916-os koronázás nagyon jól sikerült és a nemzet egységét fejezte ki egy olyan nagyszerű és szentéletű királlyal, mint Boldog IV. Károly. Áldott az emléke, kár, hogy sokan nem tudják, milyen nagyszerű és példaértékű életet élt. A koronázásban sok minden perfekt volt: a magyar archiregnum prezentációja az országzászlókkal, az ősi magyar szakrális koronázási rítussal, a napvágással, az aranysarkantyús vitézek avatásáig, vagy éppen Kós Károly remek díszleteiig. De nem tudom, hogy milyen lenne az új magyar király koronázása: merengeni és révedezni nem szeretek, hogyha királyságról van szó, sokkal jobban érdekel az, hogy most és itt mit lehet érte tenni. Nem szeretem a „bárcsak-embereket” vagy a „dejólenne-helyzeteket”.
Közelebb hozhatja a magyar embereket Zita királynénk boldoggá avatási ügye A királysághoz?
Remélem, hogy igen. Bár egy kicsit szkeptikus vagyok, mert amikor Károly királyt boldoggá avatták, akkor megkerestem egy cikk tervével egy neves katolikus folyóiratot, ahol a szerzetes szerkesztő azt visszadobta, mondván: itt ugyan nem írnak róla. Javára legyen mondva, egy év múlva megjelentetett egyet, de igen visszafogott stílusban. Boldog II. János Pál pápa leborult Zita előtt és „én császárnémnak” szólította egy pápai audiencián, amikor fiával, a magyar trónörökössel fogadta őt. Zita nagyon keményen fogalmazott egyébként a restauráció fontosságáról az emigrációban, sokkal konzekvensebb állásponthoz tartotta magát ezzel kapcsolatosan, mint Ottó koronaherceg. Egy alkalommal azt mondta: a monarchia egy nép folyamatosságának emberarcú jelképe, nem idejétmúlt fogalom, hanem örök igazság. A dolgunk az, hogy megnézzük milyen a jelenlegi helyzetünk ehhez az igazsághoz képest.
*
Pánczél Hegedűs János tanulmányait kommunikáció és történelem szakon végezte el. Jelenleg a BKF oktatója, illetve oktatásmenedzsmenttel is foglalkozik. 2006-tól főszerkeszti a Miles Christit, 2009-ben alapította meg a deklaráltan magyar királyságpárti portált, a Regnum!-ot. 2009-ben Nekünk királyság kell! címmel jelent meg könyve a Kariosz kiadónál, ugyanebben az évben publikálta Az ismeretlen monarchista: Mindszenty József című nagytanulmányát. Jelenleg a PPKE Doktori Iskolájának doktorandusza, ahol ugyanezt a témát kutatja. Országszerte számos előadást tartott már a királyság alternatívájáról.
Keresztény
FACEBOOK
RSS















Kommentek (66 db) időrend | fordított időrend | értékelés szerint
Nagy az állatkert, és még a kerítés is alacsony.
Ha a királyság visszaállítása a teljes jelenlegi magyar politikai elit elzavarását is jelenti, akkor egy percig se habozzunk, éljen II. Ottó!
Személy szerint én csak és kizárólag a királyságot tartom minden nép (nemcsak a magyar!) legmegfelelőbb államformájának (Tudjuk: a királyságok biborban születnek, a köztársaságok vérben). Azonban nem hiszem, hogy a Habsburg restauráció szerencsés lenne, főleg nem egy Habsburg György bohóccal. Tehát vagy az Árpád-házat kellenne visszaállitani (sok mellébeszélés helyett, igenis, léteznek Árpádházi túlélők), vagy pedig egy új dinasztiát meghivni. Ilyen egyszerű. És még alkotmánykodni sem kellene, hiszen ott van a Szent Korona tan.
Olvastam a Konzervatóriumon PHJ és Antall György vitáját. Ez a szerencsétlen hülyegyerek teljesen értetlennek mutatkozott, pedig Antall György legalább ötször-hatszor magyarázta el neki ugyanazt, türelmesen. Nem értett meg belőle semmit. Érdemes elolvasni a beszélgetés teljes szövegét itt:
http://konzervatorium.blog.hu/..
Ha van bennünk egy csepp méltányosság, akkor hagyjuk Ottó bácsinak, hogy a maradék néhány évét nyugodtan eltöltse és nem keverjük bele egy ilyen bizarr, irracionális és szürreális vízióba. Ezeknek a habókos monarchistáknak először talán a Habsburgokat kéne megkérdezni, hogy akarnak-e királyok lenni Magyarországon, mert ha nem akkor nincs miről beszélni.
Említhetnél néhány Árpádházi túlélőt. Csak nem a Daka Józsi bácsira gondolsz? (lol) Itt legfeljebb akkor lesz Árpádházi ember, ha a szent jobból klónozunk egyet.
Ha pedig új dinasztiát akarunk behívni, akkor én III. Mswatira szavazok a dicsőséges szváziföldi dinasztából. (szintén lol)
Értelmetlen marháskodás a monarchizmus, kb. Gréczy blogjával van egy szinten, csak sokkal kevésbé szórakoztató.
Tök jó lenne! Kiterjeszteni a hagyományokat! Leszórni sóval az M1-et, hogy nyáron is lovasszánnal jöhessen az uralkodó Bécsből BP-re! Nem csak pár km-et, mint hajdanán.....
ez a fazon pont úgy néz ki, mint a galla
piti provokátor ...
amúgy én meg Biszku Bélát javasolnám királlyá koronázni (akarata ellenére is) - az való nekünk.
Skicc Pali 4 King! :)
Jó butának lenni ? Írjon, szívesen olvasnánk róla.
Remélem csak a meglepettség hatására vagytok ennyire színvonal alattiak, kedves hozzászólók. Lehet PHJ-val egyetérteni és egyet nem érteni, de a kérdés elég komoly ahhoz, hogy normális hangon beszéljünk róla.
Tévedsz. A kérdés nem komoly, PHJ szintén nem az.
Akkor beszéljünk komolyan. Ha tényleg ezt akarjátok, akkor alakítsatok egy pártot, amelynek a célja a monarchia visszaállítása lenne. Ha sikerülne ennek a pártnak kormányt alakítania, akkor törvényesen átalakíthatná az államformát és jöhetne a király is fehér lovon. Ez egy elképzelhető módja lenne a dolognak, más kérdés, hogy egy ilyen párt max 1% körüli eredményre számíthatna.
De ez legalább valódi próbálkozás lenne, mert az, hogy a pálya mellől bekiabáltok hülyeségeket, az nem az.
Na lebuktál te marxista-népfrontos komcsi!
PHJ több mindent kijelent, mintegy természetes tényként tálalva, mindezeket csak fantazmagóriáival próbálja alátámasztani, tehát:
Eb ura fakó.
Aki végignéz a történelmünkön és a köztársaságot választja, annak egyszerűen nincsen önértékelése valamint nagy céljai sem lehetnek az életben. Valószínűleg a bendősovinizmus szintjén tengenek és nem érdekli őket a nagyobb világ. Szimpla igénytelenség.
PHJ egy közhelykirály...
Önmagában nem függ semmi attól, hogy milyen az államforma. Tartalommal is meg kell tölteni azt. A legliberálisabb államok élén a királyságok (Hollandia, Spanyolország, skandináv államok) haladnak Európában...
Jó magam is (tisztán a történelmi hagyományra való tekintettel) királyságpárti vagyok, de királyság alatt nem a nyugat-európai kirakatokat értem.
A Kommunikációs "Főiskolán" betöltött pozíció és a monarchista törekvések turmixa legalább annyira hiteltelen, mint egy iszlám fundamentalista business coach.
(Tudom, tudom, aki érti a deriválást az mind büdöskomcsi nemértelmiségi)
"Jó magam is (tisztán a történelmi hagyományra való tekintettel) királyságpárti vagyok, de királyság alatt nem a nyugat-európai kirakatokat értem."
Szerintem meg azok egész jók. Én pl. Dán Királyság-párti vagyok, mármint életszínvonal szempontjából.
Vilmos és Két, mindkettő ereiben csörgedezik magyar vér.
Az évszázad esküvője volt amúgy is, vannak erdélyi birtokaik is, hívjuk meg őket a magyar trónra.
A monarchisták szerint Ottó legidősebb fia Károly a trónörökös, György csak utána jön. Amúgy Habsburg-Lothringen Károly uniós képviselő. A királyság egyetlen egy pozitívuma lenne, hogy megszűnne a köztársasági elnöki pozíció és nem kerülnének oda pártemberek, akik csak lejáratják az országot. Ezenkívül egy alkotmányos monarchia tökéletesen ugyanazt tudja, mint egy köztársaság. A hatalmi elit rossz része ettől még nem fog eltűnni.
Katolikusként tiltakozom!
Nekem amúgy a korábbi posztok alatt Akitlosz által történelmileg is megtámogatott választott királyságosdi kimondottan tetszene - csak ne holmi nép válasszon, hanem rendes tekintélyalapú királyválasztó gyűlés (felsőház?). Választás 2/3-dal, és amíg nincs eredmény, befalazhatjuk őket, mind a bíborosokat szokás. Hm?
Talán mert az erős gyökerekkel, hagyományokkal rendelkező népek jobban megengedhatik maguknak a liberalis agymenések luxusát. Hm?
Nagy luxus az egyébként beavatott szabadkőműves uralkodók (akik mellesleg hangosan röhögnek az ilyen redíthetetlen ólomkatonácskákon mint PHJ) részéről az, hogy a homoházasságot, az abortuszt, a bevándorlást liberalizálják, sőt a restaurációs mozgalmak ellen lépjenek fel. (Pl. Tejero esetén...)
Az ilyen fajta, gondolkodás nélküli monarchizmus, nem arisztokratikus, hanem mesterkélten szervilis: megköszöni azt, ha egy szák fost adnak az embernek, és közben mosolyognak reá. Azt hiszi, kitüntetik...
Ebben az alakban totális anakronizmus mindez. Örülök is, hogy a királyság intézményét nálunk nem gyalázzák meg ilyen jellemtelen alakok, akiket hős őseik kardélre hánytak volna.
A mai bizonytalan világban CSAK egy királyság mentheti meg Magyarországot. Maga a király egy szimbólum. A nemesség kötelessége az élre állni és vezetni a népet. Tudjuk, hogy voltak hibák, vétkek a nemességen belül, de melyik királyságban nincsenek? Emeberek azok is. Minden esetre a nemesség kötelez!
Pláne most. A köztársaság mindig gyanús! Mindenféle jött-ment, bitang kisajátíthatja a hatalmat a nép felett, ami - látható - a nép nagy, igen nagy kárára van és volt. Örülnünk kell, hogy ezeréves hagyományunk van. Sajnos a nemességünket megölték, elzavarták a gyilkos és gonosz bitangok. Pótolni kell. Akik még élnek világszerte ide kell őket hívni, hogyha ideiglenesen is de álljanak éllére a nemzetnek. Most már odáig jutott a világban a helyzet, hogy az sem vita hogy Habsburg-e vagy választott királyunk legyen. Mind a két megoldás jó, de az idő sürget. A világhatalom újabb akcióra készül. A nemzetidegen itt élők már mindenre készek a magyar nemzet ellen. Nem állhat akaratunkban útjába állni a királyságnak! A nemzet fog megmenekülni a megsemmisüléstől.
Egy királyság mindig nagyobb súllyal van jelen a világpolitikában, mint egy kétes köztársaság, amelyben az elnöknek semilyen tevőleges joga nincs. A zavarosban halászók, a csalók, a csavargók, a pribékek, a lefizethetők munkálkodnak azon, hogy az enyészeté legyen a magyar nemzet.
Térjünk észhez: állítassék helyre a királyság. Ez az első. Aztán nézze át a királyi tanács a meglévő Történelmi Alkotmányt, hogyan tegyék az élet gyakorlatának megfelelővé.
Jogilag meg sem szűnt a királyság, mert nem volt róla népszavazás, kommunisták által kihiredetett csőcselék meg nem volt nemzetgyűlés. A jelen helyzet INTERREGNUM.
Minden mozzanata a jelen és amúlt, úgynevezett köztársaságainak ILLEGITIM volt és most is az!
Éljen a Magyar Királyság !!!
Vajon ellent mertek-e mondani Dániának, hogy a sengeni hatérokról szóló törvényt felfüggesztették? Nem! Miért? Mert Dánia egy komoly királyság, miközben a nép a legnagyobb demokráciában és jólétben él!
Aki birtokolja Pannóniát, az irányítja Európát, mégha csak közvetve is!
Itt terem az élelem, itt van az ivóvíz.
Ennek az országnak KIRÁLYSÁGNAK KELL LENNIE!
Éljen a Magyar Királyság!
Nem értem a kétkedőket.
A királyság visszaállítása a következő logikus lépése lenne nemzeti öntudatunk visszaszerzésének, legalább akkora jelentőségű mint a komcsi alkotmány lecserélése.
Köztársaság, a tiszta lappal indulás oké olyan új nemzetállamoknak mint Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. De mi miért tagadnánk meg a múltunkat? Egyáltalán ki kérte a köztársaságot? Azért mer a szovjetek 1946-ban megrendelték ehhez nekünk még ma is tartani kell magunkat?
Kell egy Gyula és egy Kende (vagy Kündü) egy tényleges és egy szakrális vezető. A szakrális vezetőnek megvan a tekintélye, és a pártatlansága hogy bármikor beavatkozzon ha szükséges.
Főtáltos kell és táltosok, akik (a vallás helyett) ethoszt hoznak az új rendbe. Csodaszarvas, fehérlófia, hajnali harmat lesznek az attributumok.
A Szarvas mint vezérlő személy. A Fehérló mint erkölcs. A Harmat mint szentvíz. Mindhárom magától fogva jön létre és létezik.
Nem kedves Teuton. Nem szó szerint, hanem átvitt értelemben hivatkoztam a kettős vezetés (királyság) intézményére. Nem tartozom az új pogányok közé. De azt hiszem volt rá példa bőven az elmúlt húsz évben amikor azt kívántuk hogy állítsa már le valaki a kormányt.
pl. kettős állampolgárság népszavazás megbuktatása
pl. Öszödi beszéd után
pl. legutóbbi köztársasági elnök választás
pl koccintás a Románokkal Trianonra
A 'pogány' egy vallási fogalom, önmagában nem létezik.
Az új királyi rend nem alapulhat a valláson, mert ennek nincs többsége az országban. A királyi tekintélynek viszont kell legyen, sőt, ezért kell visszaálljon. S visszahozni a nép tudja, tehát annak nevében kell megfogannia.
Szépséges egybefonódása lesz ez az ősiségnek és a felvilágosodásnak, amelyen a mai Európa alapul.
Hát én mindjárt magam alá pisilek! Tényleg olyan kurva jó fejek voltak az Osztrákok hogy vissza akarjuk őket hívni? Ahoz képest hogy több ideig voltak itt mint bárki más és több kárt is okoztak nekünk. Bazdmeg hát ki lófasz ellen harcolt Rákóczi meg Thököly? Hát ki ellen folytattuk a 1948 -49 es forradalmat és szabadságharcot? Hát ki a faszom vitt bele minket abba kurva Első Világháborúba? Hát itt minden őrültet komolyan vesznek már? Mi a picsa van mandiner szerkesztő hölgyek/urak? És most nem azt mondtam hogy az elmúlt 60 év milyen jófejség volt... Úristen hát 1301 óta nem is volt magyar származású királyunk... Mi az i sten van itt?
Emberek! A hülyeségnek is kéne azért határt szabni.Ha létezne olyan lény akit a saját emberi mivoltomnál magasabb rendű, rangúnak ismernék el, akkor habzó szájjal üvölteném a királyság intézményének visszaállítását.De nincs.Ugyan olyan büdöset szarik, és ugyan olyan hülye mint én.Az én IQ-m 126, kissé az átlag fölötti. El kéne viselnem egy seggfejet magam felett akié esetleg alacsonyabb, pusztán azért mert királynak született?Menjen a p...ba mindenki aki ezt hirdeti.
A Habsburgok megítélésével kapcsolatban javaslom, hogy olvasson 1989 utáni történelemkönyveket is! A cikk is utal rá, hogy az kommunista rendszer egyik filozófiai pillére volt a Habsburgok magyarellenessége és nemzetromboló tevékenysége.
pl:
- Horthy először mint legitimista, (majd esküszegő) végül az emlékirataiban írja, hogy Habsburg vezetéssel képzelné el Mo. jövőjét.
- Mindszenty, Apponyi, Almásy László, Tisza István, Deák Ferenc, Kossuth Ferenc stb is Habsburg királyhű (tán nem ismerték a történelmünket?)
- Jókay, Krúdy stb miért dicsőítették a királyainkat? Liszt miért írt koronázási misét?
Ez csak egy tényező. De azt elfelejti, hogy egy királyt gyermekkorától fogva arra nevelnek és oktatnak hogy államférfi legyen. A legjobb tanárok. A legfontosabb tantárgyakat. Schmitt Pál még magyarul sem tud írni, egy király 6-8 nyelven ír és olvas és műveltebb az emberek 80%-ánál, de biztos hogy az összes nép által választott politikusnál. Pozíciójánál, politikai függetlenségénél, és a családi tradícióknál fogva is másképpen látja a dolgokat. Azonkívül a legjobb pártatlan tanácsadókkal is rendelkezik.
Elvben királypárti volnék, csak az a baj, hogy túl sok Habsburgot ismerek. Itt van pl. Ottó, aki egyáltalán nem követeli a trónt, pedig Magyarországon volna pártja. György MDF képviselőjelölt volt Bokros Lajos és Dávid Ibolya ámokfutása idején, nekem ne legyen királyom. Egy ebihalnak több politikai érzéke van, mint valakinek, aki ezek mellé odaállt fotódzkodni egy plakátra.
Mihályról sok rosszat nem hallottam, rendes katolikus ember, sok hasznosat csinál, de országos súlyú megnyilvánulásáról nem tudok. Olyat pl. nem mondott, hogy király szeretne lenni.
Namost, ez így elég bénító.
Egy monarchista párt, amely föl tud mutatni egy vállalható és vállalkozó trónörököst, az sokak számára megrázóan népszerű lehetne, különösen most, hogy majdnem mindenkinek tele van a hócipője a politikai elitünkkel úgy általában, és olyasféle okokból, amiket PHJ feszeget.
Monarchista párt trónörökös nélkül, az olyan absztrakció, amiből már volt pár a történelmünkben. Csak emögött nem állnak se égő szemű forradalmárok, de idegen szuronyok.
a vége helyesen: se idegen szuronyok.
Most komolyan, miért kell ezt a szerencsétlen hülyét reklámozni? Van így is elég baja az életben...
Érdekes, de egyben elszomorító is olvasni a sok reakciót. Érdekesnek tartom, hogy ennyi embert mozgatott meg a riport, ugyanakkor elszomorítónak tartom az alpári és primitív ostoba hozzászólásokat.
Okos ember inkább hallgat, ha nem tud mit mondani - ami építő.
Nos, a véleményem:
van szerencsém, PHJ-t személyesen is ismerni és tudom, hogy őszinte elkötelezett pártolója a királyságnak.
Jómagam is osztom véleményét a monarchia versus köztársaság ( Rt. ) kérdésről minden pontban, egyet kivéve.
Ez az egy, amiben gyökeresen eltér a véleményem az a korlátlan, krtikátlan és fenntartások nélküli Habsburg imádat.
Elfogadom, hogy IV. Károly, utolsó legitim királyunk egy őszinte és tisztalelkű uralkodó volt. Azonban túl sok jelentőséget személyének nem tulajdonítanék kettő okból, ami tulajdonképpen egy és ugyan az. Mivel effektíve 2 évig uralkodott a 4 évből, túl sokat nem tehetett és nem is tett lévén egy gyengekezű, inkább mondám idealista egyéniség.
Kár, hogy nem adatott meg neki a bizonyítás esélye.
Alapvetően azonban a Habsburgokkal van bajom. Ha valaki kritikusan és tárgyilagosan végig elemzi a Habsburg ház magyarországi regnálásának történetét , akkor látni fogja, hogy az a Habsburg uralkodó aki hazánkat egyenrangú alattvalói országnak tartotta az osztrák tartományokkal, olyan ritka volt mint a fehér holló.
Inkább mint gyarmatot tartották ezt az országot, amely jó volt, ha sorozni kellett, jó volt adót fizetni , hasznos volt mert élelmezhettük Ausztriát és ne feledjük , jók voltunk ütközőzónának az oszmán terjeszkedés ellen.
Ezek tények és közük nincs a baloldali bolsevik ideológiához. Az tény hogy 1946 után ez hozzáadott értéket jelentett a kommunisták számára.
Nos, szilárd és szent meggyőződésem, hogy a monarchia intézménye tett minden esetben naggyá egy nemzetet a történelem során. A köztársaság, semmi más mint üzleti vállalkozás, mindenféle konzervatív keresztény erkölcs nélkül Viszont kiválóan használ a pénz urainak számára mert megengedi a szabadrablást, csak a népet kell elbutítani és négyévente megvenni a szavazatát. Még harminc ezüst sem kell.
Tehát királyságot nekünk - szabad királyválasztást, mint mindenkor történelmünk során a Mohács Vészig.
Egy birodalom egybentartása vezérlő elv kell legyen minden, benne funkcionáló politikai tényezőnek. A Habsburg-rendszer is így működött, de azért maradt benne tér a megállapodásoknak, különalkuknak. Egy nemzeti vezetőréteg, ha alkalmas a feladatára, él ezekkel.
Ezt a középkelet-európai folyékony politikai mezőt lefedte a Habsburg Birodalom. Azért, mert értett hozzá. Nem engedte, hogy Mo.ból Lengyelország váljon, ellenkezőleg: a többfelé szakadt hazát 1600-végefelé éppenhogy egyesítette. Persze hogy a maga hasznára. De előnyösen részesült ebből a hazai végletes visszamaradottság is: kézműveseket kaptunk Svábföldről, államszervezést Bécsből. Megtudtuk végre, hogy mennyien vagyunk, mit és mennyit termelünk, hogyan élünk. Az 1700-as évek elején Külső-Mongóliából a Kárpát-medencébe visszaérkeztünk.
Az 1867 - 1917 közötti fél évszázad pedig brilliáns fejlődést hozott, akkor létesült az ország ma is látható felépítménye. Ezt önerőből nem tudta volna egy Kossuth-köztársaság létrehozni, ehhez a Habsburg Birodalom közös gazdasági ereje kellett.
A kocsma-romantikás csikós-betyár Habsburg-ellenzők meg nézzék meg a Háry Jánost, tanulhatnának belőle egy kicsit.
Szent István Magyarországa igazából Mohácsnál omlott össze, éspedig véglegesen. Azóta Magyarország külső szövetségesek nélkül önálló hatalmi politikát folytatni soha nem tudott. Az "önálló Erdély" pl. török hűbéres Erdélyt jelentett.
Külső szövetségeseink közül messze a Habsburg Birodalomnak köszönhetünk legtöbbet. Mindenekelőtt azt, hogy kiverte innen a törököt. Enélkül a nemzeti létünk helyreállítása sem történhetett volna meg, így viszont Szent István Magyarországa újra megjelent, mint állami keret, amelyen belül a magyar nemzet újraszerveződhetett.
A török kiverését több évszázados magyar sikersztori követte.
Az egyetlen vitathatatlanul sötét folt az 1848-as forradalmat követő vérengzés. Ferenc Jóskával, mint személlyel ezek után nem tudok érzelmileg kibékülni, de a családja trónigényét hajlandó lennék támogatni. Ha bejelentenék.
A nép utálta, majd megszerette Ferenc Jóskát. Előbb a feleségét, de utóbb őt magát is. Egy magyar sem tartott rá pisztolyt, bármennyire élvezte volna is ezt a turini önsajnáló remete.
A király számtalanszor látogatott ide, főleg a Kiegyezés után, díszmenetekben ment végig utcákon, és senki sem támadt rá.
Még belegondolni is félek, hogy honnan lehet az emberekben ennyi agresszió és elfojtott vagy éppen elfojtatlan indulat, amivel az ő saját kis világukon kívül eső, számukra nem érthető dolgokra ilyen hihetetlen gyűlölettel és indulattal képesek reagálni. Honnan származik a vágy, hogy mindenhez hozzászóljunk amit mi magunk nem értünk vagy hülyeségnek gondolunk. Ahelyett, hogy adott esetben inkább ignorálnánk. Sok esetben a meg nem szólalás sokkal nagyobb szellemi tett lenne.
A sok gyűlölködő és hülyéző hozzászólót ha nem vakítaná el a gyűlölet valami olyan dolog iránt amit nem ért, vagy amivel nem tud mit kezdeni, talán meglátná a fától az erdőt, ha esetleg egy kicsit változtatni tudna a dolgokhoz való hozzáállásán.
Én magam nem követem folyamatosan nyomon a monarchizmus magyarországi történetét és meg kell mondjam őszintén, hogy különösebben nem érdekel, annak ellenére, hogy én magam is úgy gondolom, hogy a monarchia a köztársaságnál megfelelőbb formája a hatalom gyakorlásának. Úgy gondolom, hogy bár a jelenleg ismert demokrácia és a köztársaság mint államforma egy szemfényvesztés, illúzió azt gondolni, hogy akár közép vagy hosszú távon restaurációról lehessen beszélni.
A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk marketingje azt sugallja, hogy azzal ami most van, valamit meghaladtunk, azzal valamiben többek, előrehaladottabbak vagyunk, mint elődeink. Ha van valami magasztos értelme PHJ és "elvtársai" tevékenységének, az éppen az, hogy megmutat egy alternatívát, ahogy ez az ország működni tudott. Megmutat egy alternatívát, amelyhez képest a mostani nem nevezhető fejlettebbnek vagy előrehaladottabbnak, sőt...
Ha megértjük az írásokat, ha megtanuljuk helyesen, az utólagosan ráaggatott minősítések nélkül értelmezni nemzetünk történelmét, akkor több tudással, nagyobb kritikai érzékkel felvértezve, sikeresebben vehetjük fel a harcot a "modernség" hazugsága ellen és adott esetben sikeresebben gyakorolhatunk civil kontrollt az magukat sokszor királyoknál is királyabbnak tartó pökhendi és sokszor buta és kisstílű politikusaink felett.
"Mindenekelőtt azt, hogy kiverte innen a törököt. Enélkül a nemzeti létünk helyreállítása sem történhetett volna meg, "
Milyen qrva rendes volt tőlük! Igaz ugyan, hogy 400 évig szoptunk érte, de megérte. Nekik biztosan.
A Monarchia csak egy a sok-sok elnyomónk közül. Úgy, hogy el is mehet minden monrchista a 3.14-csába.
"Tehát királyságot nekünk - szabad királyválasztást, mint mindenkor történelmünk során a Mohács Vészig."
Hogy lehet ilyen baromságot leírni? Hány Mohács előtti királyunkat választották szabad királyválasztás útján???
A HAbsburgok kapcsán a gyarmatosítás szót leírni a protkó-kuruc propaganda régi kliséjének ismételgetése, ezt a propagandát a maguk korának legnagyobb népirtó gyarmatosító hatalmai pénzelték és az ő egyetemeiken képezték és avatták be vakolónak azokat a protkó lelkészeket, akik idehaza terjesztették ezt a hazugságot.
Habsburg-idealizálás létezik, de ettől függetlenül a magyar nemzeti érdek példátlanul egybeesett e dinasztia érdekeivel. Viszont idegen érdekek hasznos idiótáiként megtévesztett népünket állandóan "szabadság"harcokba vitték ellene és a barombandik tömegesen éljenezték 1918-ban a király lemondását, nem fogva fel, hogy a területi integritás legfőbb elvi támaszáról mondtak le önként és dalolva. A gyakorlati támaszról is (hadsereg).
Mi volt a 400 éves szopás?
Az a szomorú és egyben baj, hogy sok ember így gondolja, ahogyan te is reagálsz.
Nem hiszem, hogy ez a fetisizálás a jó út.
A mohácsi tragédia nem csak a mi saját tragédiánk volt, az összefogásra való képtelenség.
Ez egyben annak az Európának a szégyene, hogy gyakorlatilag hagyta a Magyar Királyságot elvérezni.
Naná , mindig is egy idegesítő seb voltunk ezen népek szemében a térképen.
A Habsburgok meg csak a maguk sunyi módján kihasználták a helyzetet. Kizárólag a saját maguk hasznára.
Tisztán kellene látni urak ! És az idő megszépítette labanc romantikát a maga helyén kezelni.
Azt gondolom, Te is valamint Teuton is a három részre szakadt hazában a Labanc által megszállt északi részben éltetek volna szívesen.
Látod, Én viszont , felvidéki származásom ellenére akkor már inkább Erdélyre szavazok.
Egyébként a szervilizmus egy magyar átok. Ezt látom most is sok véleményben tükröződni. Sok honfitársunk érzi leküzdhetetlen igényét valamely idegen ülep fényezésének.
Ez a Nép és nemzet az elmúlt sok ezer évben akkor és addig ( 1526 ) volt nagy és erős amíg saját magára számított.
Ezért hát én teljes szívemből vallom, hogy a követendő történelmi és szellemi út az amelyet az alábbi vezetőink jártak:
Attila Nagykirály - Árpád - Álmos - Vajk/Szt. István - Szt. László - Hunyadi Mátyás - Bocskayak - II Rákóczy Ferenc a Nagyságos Fejedelem - Gr. Széchenyi István - v. nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr.
A többi az csak tévelygés és katasztrófa.
Egyébként az általatok annyira magasztalt Habsburgoknak, de különösen a szenilitás erős jeleit magán hordozó Ferencz Jóska szépen lerendezte a Monarchiát 1920-ban.
Én erre bizony nem büszke vagyok, hanem mélységesen sajnálom.
Ez van amikor idegen érdekeket szolgálnak ki emberek.
Na Szebb Jövőt és magyar Feltámadást !
Gedeon ! Szánalmas amennyi sületlenséget összehordasz.
Olvass inkább Vylian Fable könyveket.
Hali
Hülye vagy. Erdélyben a fejedelem még saját párthíveit is fej- és jószágvesztésre ítélte, ha megfájdult a foga a birtokaikra...
Szedd össze barátom mind a 126 átlagon felüli IQ-dat és próbáld nekem megmagyarázni, hogy számodra a 126 átlagon felüli IQ-val mennyivel megnyugtatóbb 386 darab pszichopata, hatalomvágyó és pénzéhes politikus alárendeltjeként élni, mert 2 millió ember megszavazta őket, mint egy király alárendeltjeként.
Gondolkozz el azon is, hogy ha te 126 átlagon felüli IQ-val nem érted, hogy miért logikátlan baromság amit írtál, akkor mit várunk azoktól, akiknek nem átlagon felül mérte az IQ-t a Jóisten.
Azt hiszem, hogy lehet PHJ-bal tényleg egyet érteni vagy nem.
Egyet értek veled ebben.
Alapvető joga mindenkinek.
Sajna igen sokan nem így gondolják, az kiderül a beírásokból.
Igen ez egy nagyon komoly téma.
Sajnos a realitása annak , hogy helyre állítsuk a királyság jogfolytonosságát az kb. 1: 1000000000000000000-hoz.
Meg hát ugyan kit ültetnénk a trónra ??
Egy elhülyült Habsburgot ?! Na ne !! Akkor inkább egy marslakót.
Ez a sok labancpárti honfi(?)társ szerintem vagy a térképet nem ismeri vagy valamiféle tudathasadásos állapotban van. Emberek, ébresztő !!
Ez nem Ostmark/Österreich/Ausztria !!
Ez itt Magyarhon !!
Barátom ! Szánlak mert az ostobaság és butaság ellen nincs orvosság.
Tudod mit ! Akkor inkább a Radzsasztáni Maharadzsát hívnám meg, mert ők legalább tényleg a rokonaink, mivel a Rádzsputok FehérHunok.
Abban igazat adok neked @liberálzöld, hogy ló...szt vertek ezek innen ki nem török.
Mi saját magunkra hagyatkozva véreztünk a török ellen 150 évig amig az istenített tetű labanc élősködött egy csomó népen a világban.
Kikaptak végül a törökök, de nem azért mert a Jenő gyerek olyan tökös hadvezért volt.
Egyébként meg, mi a fenének kellett nekünk a a törököt megakasztani???
Nem mi kellettünk neki, hanem ment volna Bécs ellen. Mi hülyék meg betartottunk nekik, aztán most nyalogatjuk a sebeket, hogy milyen tökös gyerekek vagyunk mi csak senki nem ért meg minket.
Hát persze, hogy nem bucifejüek !!
Hisz betartottunk annak a francia-porosz-török egyezségnek amelyik 1914-ben Cognac várában megállapodott, hogy a Habsburgokat eltüntetik a Föld színéről.
Mi meg ezt el...sztuk.
Na hát ezért nem kedvelnek itt minket.
Inkább a törökkel egyeztünk volna ki, úgyis a testvérnépünk és kitűzhettük volna az Árpád -házi lobogót Bécsre.
Ehelyett mi nyaljuk a labanc seggét.
Nem szégyellitek ezt ??? Még az osztrákok sem lihegnek ilyen szervilis módon a Habsburgok után. nekik elegük volt belőlük, pedig a saját fajtájuk, germán és nem hun.
Jól beszélsz !
HELYESEN 1514-BEN JAVÍTÁS TŐLEM
http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/pk-comenius-sermo.htm
"1615-ben is, 1624-ben is körülbelül kétharmados többséget képviseltek azok, akiknek a jelenlétében a választás semmilyen módon nem játszott szerepet.
Az így kialakított országgyűlések döntéseit nyilvánvalóan könnyű volt befolyásolni. Még ilyen körülmények között is ismerjük azonban a szavazás irányításának egészen elképesztő eseteit. I. Rákóczi György idejében jegyeztek fel – például – egyet. Hűtlenség címén fej- és jószágvesztésre szóló ítéletet akart hozatni Zólyomi Dávid ellen, aki pedig fejedelemségre jutását annak idején a legaktívabban támogatta. A szavazás megejtése előtt az ügy ellenzékét egyszerűen hazaküldte."
"Az igazi változást azonban I. Rákóczi György hozta, aki mint a királyi Magyarország egyik leggazdagabb mágnása lett fejedelem.[26]
Ő már erdélyi megjelenésekor beláthatatlan távolban volt mindenkitől. 1630-ban, amikor fejedelemnek jött, a királyi Magyarországon lévő tizenegy uradalmában jóval több – 228 – település tartozott a földesurasága alá, mint amennyi – 167 – a 16. század legvégén a 15%-ot kitevő viszonylag jómódú nemesek kezén Erdélyben volt. Azóta pedig a kincstári birtokállomány Bethlen Gábor által történt újjászervezése tovább szegényítette az erdélyi urakat. I. Rákóczi György azonban korántsem elégedett meg eredetileg fennállt fölényével. Uralkodása alatt uradalmai terjedelmét a sokszorosára növelte: megválasztásakor tizenegy birtokkomplexum volt egészben vagy részben a kezén, halálára készülve harminckettőről intézkedett.
1648-ban Magyarországon és Erdélyben összesen huszonhétezer jobbágygazdaság termel családi és fejedelmi birtokain, körülbelül százezer lélek él a falvaiban és mezővárosaiban. Hatvannégy saját üzemelésű mezőgazdasági üzemben, valamint tizenkét borgazdaságban termelnek az ő szükségeire. E hatalmas gazdagság java része ekkor is a királyi Magyarországra esett, tekintélyes hányada jutott azonban Erdélyre. A mezővárosokból huszonegy, a jobbágyháztartásokból pedig tizenkétezer működik a tizenöt erdélyi Rákóczi birtokon. Az erdélyi jobbágyság fele mint földesurát is a fejedelmet uralja.
Ilyen módon, ha Rákóczi gazdagsága messze fölényben volt az erdélyi nemességgel szemben már l630-ban is, a század közepére szinte összehasonlításnak sincs helye. Erdélyi alattvalói összesen bírnak annyi földet és jobbágyot, amennyit fejedelmük csak itt mondhat a magáénak. A királyi magyarországi birtokaival együtt körülbelül mégegyszer olyan gazdag, mint Erdély egész lakossága. Végtelennek tűnő földéhséggel gyűjtötte össze a birtokokat. "
"A mai bizonytalan világban CSAK egy királyság mentheti meg Magyarországot."
Ezt pontosan hogyan kell elképzelni? Bevezetjük a királyságot, mire 2%-os hozammal fogja felvenni a piac a magyar államkötvényeket, a magyar funkcionális analfabéták átváltoznak zsenivé, a magyar vállalkozók zsebe megtelik pénzzel és elkezdenek befektetni, a krumpli- és répatolvajok leszoknak a lopásról, az Alföldön kőolaj tör fel, több gyerek születik, az öregek megfiatalodnak, a magyar egyetemeken amerikai színvonalú kutatóhelyek jönnek létre?
OV nem is találja ezt olyan képtelen ötletnek...
Nem értem, hogy mit akarsz ezzel bizonygatni.
A Rákóczi család Erdélyből származik és lett az egész Magyar Királyság leggazdagabb családja.
Az, hogy a Nagyságos Fejedelem Úr Borsiban született ami történetesen jelenleg még megszállt és elcsatolt, ún. felvidéki részen van , nem jelent semmit érdemben.
Szerintem te nem érted, hogy miről beszélek.
Ave Mindenkinek aki beír !
nagyon tetszik, hogy ennyi embert megérint a királyság kérdésének témaköre.
Tetszik azért is mert, habár olyan az egész mintha egy olasz esspresso kávé csészéjének tetején tobzódó viharban próbálnánk partot érni, mégis ez a téma eleven sok ember szívében.
Ez jó.
Én értem, és jól ismerem azt a protestáns-kuruc propagandát, amit harsogsz, azt is tudom, hogy milyen idegen hatalmak pénzelték és képezték ki egyetemeiken e propaganda prédikátorait.
Az általad istenített török testvérekkel nem is lenne semmi baj, a baj az, hogy egybemosod őket az OSzmán Birodalommal, amiről mostanában sokat emlegeti Drábik és Bogár, hogy zsidó pénzügyminisztereik voltak és a korai kapitalizmus hálózatába tartoztak. Semmi "török" jellege nem volt annak a rablóbirodalomnak, a török etnikum éppúgy áldozata volt, mint a többi.
Idézett példám egy bizonyjték, hogy a protkó-kuruc-Habsburgfaló propaganda által "nemzeti hőseinknek", "szabadsághősöknek" kikiáltott erdélyi fejedelmek koruk mintakapitalista harácsolói voltak, akik saját alattvalóik földbirtokait gyűjtötték be "hihetetlen földéhséggel". Sokkal nagyobb despoták voltak erdélyi és csatolt alattvalóik felett, mint a Habsburgok, még az eperjesi vésztörvényszéket is beszámjtva, mint abszolút mélypontot.
Vajon az alatt az időszak alatt, amikor Bethlen, vagy Rákóczi György megtöbbszörözte fejedelmi birtokait alattvalói rovására, a Habsburg királyi birtokok területe is megtöbbszöröződött???
És természetesen a Rákóczi család nem származik Erdélyből, épp ellenkezőleg, Erdélybe kerültek a Királyságból. Eredeti birtokaik tudtommal borsodiak és abaújiak, nagyjából a Cserehát környékén.
Ott van Alsóvadász, II. Rákóczi Ferenc nemesi előnevének névadó faluja is.
Na végre ki merte valaki mondani.....
Bejelentkezés