
Cenzúrázták Petőfit
2011. március 17. 12:11
A Nemzeti Múzeumnál tartott állami ünnepségen elszavalt versek közül Petőfi egyik költeményét megcsonkították. Egyebek mellett a szabad sajtóról és a tehetetlen országgyűlésről szóló rész is kimaradt.
Petőfi Sándor 15-dik március, 1848 című költeménye március 15-én megcsonkítva hangzott el a Nemzeti Múzeumnál tartott állami ünnepségen. Az 1848. március 16-án írt versből kimaradt öt teljes versszak attól a ponttól, ahol Petőfi a szabad sajtóról beszél.
Az előadó sem a vers címét, sem a költő nevét nem mondta be és nem jelezte, hogy a versből csak egy részletet fog elszavalni: a Szabad sajtó!... már ezentul kezdetű sor előtt átugrott öt versszakot, többek közt azt is, amely az országgyűlés sikertelenségéről szól.
Összesen 101 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2011. március 18. 08:20
Verset szétbontani nem szerencsés.
Egy olyan országban ahol az ellenzéki média vért hány mindenre pláne nem.
Válasz erre
2
0
szempontpuska
2011. március 18. 07:49
Már Petőfi is ciki?
:-)))
Válasz erre
2
3
1120
2011. március 18. 01:41
Tudjuk...Orbánnak meg fizetett közönség tapsolt...
Nem unjátok még, retkek...?
Válasz erre
6
2
gatyakorc
2011. március 18. 01:32
Babits Mihály: Petőfi Koszorúi
"Avagy virág vagy te hazám ifjúsága"
Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.
Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.
Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bújik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.
Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!...
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
emlékére - kőnek!
Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"
Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!
Válasz erre
3
0