„Az International Journal of Epidemiology, a legjelentősebb népegészségügyi folyóirat közölte a teljes finn népesség körében 1996 és 2000 között végzett vizsgálat eredményeit, amely szerint 30 és 64 év között a férfiak közül az élettársi kapcsolatban élők másfélszer, az egyedül élők két és fészer nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a házasok. A nők esetében az együtt élők másfélszer, az egyedül élők egy és háromnegyedszer nagyobb valószínűséggel halnak meg ebben a korosztályban, mint a házasok. Ez a vizsgálat kimutatta azt is, hogy a gyermektelenség is súlyos egészségkárosító tényező, a két vagy több gyermekes férfiak 30 %-kal, a nők 50 %-kal kisebb valószínűséggel halnak meg a 30-64 éves életkorban, mint a gyermektelenek. Az egygyermekesek halálozási aránya a gyermektelenek és a két vagy több gyermekesek közötti értéket mutat. Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a gyermektelenség vagy a társtalan élet fontosabb egészségkárosító tényezők, mint az ismert magatartási kockázati tényezők – dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, elhízás- együttvéve.
Saját, a magyar népesség körében végzett követéses vizsgálatunkban szintén azt találtuk, hogy a házas férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel élik meg a 69. évüket, mint a magányosak, de jó házasság még ennél is fontosabb védőfaktor, ötszörös védettséget jelent abban az esetben is, ha az adatokat az ismert egyéb tényezők- iskolázottság, dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, elhízás- szerint korrigáltuk. Még érdekesebb, hogy a gyermekkel való jó kapcsolat szintén igen komoly egészségvédő tényező, a férfiak esetében négyszeresére növeli a 69. év túlélésének valószínűségét. A nők esetében a jó családi kapcsolatok hétszeres túlélési valószínűséggel járnak együtt, de közöttük az egyik kapcsolat zavarát bizonyos szintig pótolni tudják más jó kapcsolatok.