Emberiesség vs emberiség elleni bűncselekmény

Gellért Ádám lapunkhoz is eljuttatott, a Nemzeti Nyomozó Irodának címzett beadványában arra hívta fel pár hete a nyomozó hatóság figyelmét, hogy jogi álláspontja szerint emberiesség elleni bűncselekmények miatt lehetne nyomozni Biszku Béla, az 1956 utáni időszak belügyminisztere ellen. A beadvány szerint az emberiesség elleni bűncselekmények a nemzetközi jog szerint nem évülnek el.

Továbbították, majd elvetették

A beadványozó számba veszi az 1956-os tényállásokat, megvizsgálja azok alkalmazhatóságát az igazságszolgáltatás számára, majd Biszku Béla szerepét boncolja. A beadványban az áll: nem Magyarország lenne az egyetlen, amelyik az emberiesség elleni bűncselekmények alkalmazásával próbálná meg felelısségre vonni régmúlt bőnök feltételezett elkövetőit. Többek között Argentina, Észtország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország is eljárt már emberiesség elleni bőncselekményekkel gyanúsított személyekkel szemben. A Nemzeti Nyomozó Iroda a beadványt a fővárosi főügyészséghez továbbította, ők azonban elvetették.

„Ott csúszhatott el a dolog, hogy az ügyészség nem tud mit kezdeni azzal, hogy a nemzetközi jog és a magyar Btk. rendszere között nem teljes az összhang” - mondta az Origónak Lattmann Tamás, az ELTE jogi karának oktatója. A Corvinus Egyetemen oktató Hoffmann Tamás hozzáteszi: a magyar Btk. XI. fejezetének címe tévesen emberiség elleni bűncselekmények, holott a nemzetközi jog ilyen fogalmat nem ismer. „A nemzetközi jog az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát ismeri, ez azonban nincsen benne a magyar Btk.-ban” - mondta Hoffman. Angolul a kifejezés crimes against humanity néven szerepel, amelyből a humanity magyarra fordítva egyszerre jelenthet emberiességet és emberiséget, írja az Origo.