Mikor lesz törvény az otthonszülésről?

Dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára kedden szakmai egyeztetést tartott az otthonszüléssel kapcsolatos törvényi hiányosságok, szabályozatlanságok tisztázása érdekében. Az egyeztetésen jelen volt szinte az összes érintett fél, így valós párbeszéd alakulhatott ki. Hamar tisztázódott, hogy itt nem csupán az otthonszülésről, hanem az intézményen kívüli szülésről van szó. Ettől kezdve a megszólalók többé-kevésbé ezt a tágabb értelmű kifejezést használták. A beszélgetést az államtitkár vezette, aki előzetesen nem olvasta el a kapcsolódó anyagokat. Szócska Miklós úgy véli: így tud igazán pártatlan lenni, a következő beszélgetésre pedig részletesen tájékozódik. Az államtitkár 2010 végéig ígér törvényt az szülés helyének és feltételeinek megválasztásáról.

A Geréb Ágneshez köthető Születésház Egyesület képviselője elmondta: ők a háborítatlan szülést szeretnék minden anya számára biztosítani, mely magában foglalja a szülés helyének megválasztását is. A legfőbb problémát a Születésház Egyesület is a szabályozatlanságban látja: ez a problémamentes intézményen kívüli kriminalizációjához vezet. A szervezet szeretné tudatosítani a társadalomban a bábaság létjogosultságát, szerintük a bábai és az orvosi szemlélet kiegészítik egymást.

A Társaság a Szabadságjogokért is képviseltette magát a beszélgetésen, ők is az otthonszülés mellett foglaltak állást, ugyanakkor ők ehhez elengedhetetlennek tartják a szakmai feltételek kidolgozását. „Önrendelkezés megfelelő garanciával” – erre az elvre épül a gondolatmenet, mely államilag szabályozott feltételeket, ám egyéni döntéseket lát üdvözítőnek. A TASZ képviselője azt is hangsúlyozta, hogy a szakmai szervekkel már számos pontban konszenzusra jutottak. Szeretnék, ha ezekről nem kezdődne újabb vita. Szócska Miklós itt feltette a kérdést: a TASZ ebben a vitában tulajdonképpen a gyerek, vagy az anya jogait képviseli? A válaszadó szerint a két érték nem állítható élesen szembe egymással.

Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az előzőekkel gyökeresen ellenkező nézetet osztott meg a jelenlévőkkel. A szakember szerint a legfontosabb kérdés a magzat egészségének és biztonságának garantálása. Az intézményen kívüli szülések esetében éppen „az újszülött biztonsága a legrizikósabb kérdés”. Az újszülött csecsemők 10 százaléka szaksegítséget, 1 százalékuk pedig komplex újraélesztő mozgásokat igényelnek –ismertette az adatokat a kórházigazgató. A szakember szerint a biztonságos szüléshez szükséges erőforrások allokációja egy kórházban könnyebb és olcsóbb, mint otthonszülés, vagy intézményen kívüli szülés esetében. „Az otthonszüléshez nagyobb finanszírozás szükséges. Felmerül a kérdés, kaphat-e nagyobb állami támogatást a szülés otthoni lebonyolítása, amikor az egészségügy rendkívül alulfinanszírozott. Ez ráadásul az esélyegyenlőséget is rontja” - vázolta fel aggályait Velkey, aki szerint minden esetben szükséges a pontos dokumentáció és a szülés általános feltételrendszerének megteremtése.

Nováky Rita, az Országos Bába Szövetség elnöke szerint szükséges a bába és anya, illetve bába és baba kapcsolat jogi rendezése is. A szövetség egyaránt képvisel kórházi orvosokat, kórházi bábákat, bábákat és bábatanulókat, azaz tojásokat is. Nováky szerint egyébként a bábaházban való szülésnek és az ambuláns szülésnek egyaránt financiális és szakmai problémái vannak.

Tulassay Zsolt az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségének álláspontját közvetítve hangsúlyozta, hogy Magyarországon az intézményen kívüli szülés feltételrendszere nem adott, az ellátás távolsága fölösleges veszélyeket hordoz magában. A szülés körülményeinek megválasztását a szervezet relevánsabbnak tartja, amiben a kórházi otthonosság, a díszítőelemek is szerepet játszhatnak. Ez Tulassay szerint egyszerű humanitárius kérdés. A tanács álláspontja szerint fontos tisztázni a kismama felelősségeit, kötelezettségeit, és azt is, hogy meddig terjed az anya önrendelkezése. Dönthet-e az anya a magzatról akár azzal, hogy az intézményen kívüli szülést választja?

Dr. Szebik Imre, az Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért képviseletében hangsúlyozta: a tervezett otthonszülés megfelelő szaksegítséggel nem hordoz igazi veszélyt magában. Az orvos szerint az otthonszülésnél kevesebb például a felesleges gátmetszés – semmelweisi dilemmával állunk szemben. Szebik Imre nyomatékosan kérte a jelenlévőket: ne kommunikálják a nem létező kockázatokat, hiszen azt a nemzetközi szakmai irodalom nem támasztja alá. Az OSZABISZ leszögezi: nem azt érdemes szabályozni, hogy ki szülhet otthon, hanem azt hogy kisegédkezhet születéskor. Szaksegítség nélkül szülni bizonyítottan veszélyes. Szebik Imre úgy véli: kiemelt fontossága van a dekriminalizációnak akkor, amikor öt ember áll bíróság előtt ilyen ügyben. Felmerült az is, hogy hasznos lenne egy beszélgetés a szülés általános körülményeiről – a problémát a szülész szerint ez oldhatná fel. Úgy gondolja: a jelenlegi törvény nem segíti elő a magzat és a jogbiztonságát.

Talán Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium elnöke foglalt legradikálisabban állást az otthonszülés ellen. A szülész ismertette Magyarország adatait: tavaly 97421 szülés történt hazánkban, amiből 143 illegális, intézményen kívüli születést regisztráltak a védőnők. „Hát semmi fegyelem nincs?” - teszi fel a kérdést Tóth. A szakorvos diagramokkal ábrázolta: az ellátási körülmények javulásával mára hihetetlenül lecsökkent a halva születések száma, ezt nem szabad kockáztatni. Kiváltképp akkor nem, amikor az átlagos gyermekszám családonként egy-kettő. Ilyenkor egy gyermek halála száz százalékos veszteség – emeli ki. A veszteség a család és az ország vesztesége is, hiszen „fogy a magyar”. További érvként merült fel az is, hogy ma már a nők szülési életkor is magasabb, ezáltal a kockázat is nő. Tóth Zoltán szerint egyedül Németországban és Hollandiában biztonságos az intézményen kívüli az otthonszülés rendszere, ám ott 10-20, illetve 5-10 kilométerenként találunk kórházat. Politikai döntéshozatalkor a szülészkollégium elnöke szerint azt kell figyelembe venni: 90 ezernél több, kórházban szülő anyát, vagy az egy ezrelék máshol szülni kívánót akarjuk támogatni.

A beszélgetésen részt vett még a Magyar Védőnők Egyesületének képviselője, az Országos Mentőszolgálat munkatársa, valamint a Magyar Egészségügyi Kamara szülésznői tagozatvezetője, és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet képviselője is. Ezen szervezetek a szülés helyének megválaszthatósága mellett foglaltak állást, leszögezve, hogy ehhez szükség van a megfelelő infrastruktúrára és szabályozásra. Az Országos Mentőszolgálat leginkább saját működésével kapcsolatos operatív kérdéseket vetett fel. Az államtitkár még beszélt a háziorvosok szerepének letisztázásról, majd lezárta a beszélgetést. Külön köszönet hangzott el az impulzív érvek miatt: Szócska Miklós szerint az egymástól legtávolabb álló vélemények képviselő is mélyen alkotmányos alapokon nyugvó érvekkel támasztották alá gondolataikat.