Nem vágjuk pofon magunkat – Interjú Szilágyi Péterrel

Amikor az LMP úgy döntött, hogy az V. kerületben polgármesterjelöltet állít, azt komolyan gondolták, vagy csak viccnek szánták?

Teljesen komolyan gondoltuk: úgy vélem, van esélyünk a győzelemre. Egy olyan szemlélet uralkodott el a Belvárosban négy éve, amely a hangsúlyt a mennyiségi beruházásokra helyezte. Mi ehhez képest minőségi alternatívát szeretnénk nyújtani, hogy a kerület élhető legyen: például a terek agyonkövezése helyett mi a zöld felületeket növelnénk meg. A mi kiindulópontunk az, hogy a ’90-es évek eleje óta miért költözött el a kerület csaknem fele. ’90-ben 44 ezren laktak a kerületben, ez mára 27 ezer főre csökkent. De még ez az utolsó – hivatalos – szám is túlzó, a kampány, a kopogtatócé1dulák gyűjtése során egész szellemházakat találtunk a belvárosban, ahol nem lakik senki. Egy 15 ezres szám az életvitelszerűen itt élőkre reálisabb lenne. Ez az alapprobléma, s ezt kell megragadnia egy sikeres polgármesternek. Fel kell mérni, hogy miért vált élhetetlenné a kerület, és miért nem próbáltak eddig alternatívákat kidolgozni. Mi nem valaki ellen fogunk harcolni, hanem azért, hogy ez a kerület újra élhetővé váljék.

Az LMP kerületi listáján azonban e szép célok ellenére ön nincs fenn: tehát vagy polgármester lesz, vagy semmi köze nem lesz a Belvároshoz.

A listán valóban nem vagyok fenn, de egyéni jelöltként indulok az egyik választókörzetben. Ha polgármester leszek, akkor le fogok mondani a parlamenti mandátumomról, és minden erőmet arra fogom összepontosítani, hogy a kerületért dolgozzak. A két feladatot egymás mellett jó minőségben ellátni nagyon nehéz lenne.

A Rogán-korszakról, az V. kerület elmúlt négy évéről mi a véleménye?

Rogán Antal egyfajta celebpolitikusként jelent meg a kerület élén. Olyan gigaberuházásokat tervezett, amelyekről elhitette a kerület lakosaival, hogy azokat ők szeretnék. Végül több milliárdos beruházásokkal gyakorlatilag élhetetlenné tette a kerület egyes részeit. Gondolok itt az Új Főutca projektre, amelynek végeredménye egy nagy kőtenger és forgalmi káosz lett. Azzal maximálisan egyetértünk, hogy forgalomcsökkentésre szükség van, sőt mi tovább is mennénk ebben, mi sokkal nagyobb területek forgalmát csökkentenénk. De az nem megoldás, hogy öt és félmilliárd forintért szürke kövekkel lefedjük a kerületet. És lehet, hogy az itt lakók egy része örül az ilyen beruházásoknak, de arról már nem nagyon esett szó, hogy miért lett a kerületnek 14 milliárd forintos adóssága. Azzal kapcsolatban, hogy Rogánék a szocialistáktól 2006-ban mennyi adósságot örököltek, ellentmondásos hírek keringenek, mi a végeredményt látjuk: míg a főváros lakosságarányosan leggazdagabb kerülete a Belváros, eközben a legeladósodottabbá is vált. Ezt nem értjük. Rogán Antal a Fidesz gazdaságpolitikusaként előszeretettel beszél a gazdasági racionalitásról, eközben a saját kerülete költségvetését hagyta elszaladni. Megnéztük például a kerület 2008-as zárszámadását, ott elég érdekes dolgokat fedeztünk fel: például a személyi juttatásoknál az egy főre jutó költség az V. kerületben 9 millió forint; ugyanez egy szomszédos kerületben 5,7 millió. Nem látjuk, mi az oka ennek a hatalmas különbségnek: mindkét kerületben köztisztviselők dolgoznak, köztisztviselői bértábla szerint.

Visszatérve a Főutca projektre: a Főutca saját tapasztalataink szerint meglehetősen népszerű az ott lakók körében. Ezek szerint önök jobban tudják, hogy mi a jó a kerületieknek, mint ők maguk?

Meg kell nézni, hogy a Főutca mennyire tudja majd vonzóvá tenni a kerületet. Szerintünk egy amúgy is alacsony népességmegtartó képességű belvárosban egy ilyen beruházás nem föltétlenül tudja visszafordítani az elvándorlást. Elképzelhető, hogy a helyi lakosok, különösen az idősebbek és egyedülállók körében közkedvelt ez a fejlesztés, de például a fiatal családok körében sokkal népszerűbb lehetne, ha a zöldterületek aránya növekedne.

Más kerületi beruházás ellen is van kifogásuk?

Meg kell említeni a Bástya utca játszóteret: ezt például teljesen meg akarják szüntetni, hogy a helyére szállodát építsenek. Ezt a játszóteret próbálja a kerület kiváltani a Fővám térivel. Most képzeljük el: 3–4 éves gyerekeket visznek ki a több kilométer hosszú dugótól 50–60 méterre játszani – milyen levegőt fognak ott beszívni? Másrészt a Bástya utcai játszótér mögött ott van a régi pesti városfal egyik utolsó szabadon futó részlete – ez elé akarják felhúzni az épületet. Nem látom a következetességet: a Fidesz konzervatív, értékalapú politikát hirdet, ugyanakkor helyi szinten a befektetők számára minden lehetőséget biztosít, akár az építészeti örökség kárára is. Hasonló a helyzet a Veres Pálné Gimnázium egyik épületrészénél is: ennek lebontását mindenképpen meg akarjuk akadályozni. Az nem járható út, hogy a főváros egyik leghíresebb gimnáziumának épületét elkezdik lebontani, hogy a helyére szállodát építsenek. De a kerületi verebek azt is csiripelik, hogy sok más ingatlan mellett eladják a Párisi udvart is, nyilván azért, hogy fedezzék az adósságot, vagy kiszolgálják a befektetői célokat. Szerintünk viszont a műemléki értékeket kerületi kézben kell tartani, és úgy kell őket átalakítani, hogy a kerületi lakosok használni tudják őket.

Ha jól tudom, a Bécsi utcai üvegzeppelinért sem rajonganak.

Igen, az ellen tüntettünk is. Büszkék vagyunk arra, hogy a pártok közül mi szólaltunk meg elsőként és talán egyedüliként ebben a kérdésben. Szerintünk félrevezető volt a Mai Belváros újság azon felmérése, hogy mennyire népszerű a projekt a lakosság körében. Mi kizárólag felháborodást tapasztalunk. Érdemes megnézni a Facebookon: a lebontásra ítélt épületek védelmében létrejött csoportnak több mint 1800 tagja van, a bontást pártolóknak pedig 50–60. Szinte az egész szakma és a civil társadalom felszólalt a beruházás ellen, ennek ellenére minden megy tovább a maga medrében. Ha jól tudom, az elvi bontási-építési engedélyt már kiadták, ezt valaki megfellebbezte, kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Az LMP-nek van önálló V. kerületi programja? Nem nagyon találtunk ilyet.

Természetesen van, már elkezdtük kiragasztgatni, illetve kis füzetecske formájában bedobáltuk a postaládákba. A fő alapelvünk az, hogy – ahogy az LMP-sek mindenhol – a helyi lakosságot szeretnénk bevonni a döntésekbe. Az V. kerületben ennek hatványozottan érezzük a szükségét, hiszen az említett beruházásokról nem nagyon kérdezték meg a lakosság véleményét. Évente van közmeghallgatás, de ezeken érdemi válaszokat nemigen hallottunk a kérdésekre. Például a déli Belváros forgalomszervezésébe egyáltalán nem vonták be a helyi lakosságot, s ennek látjuk a következményét: az egész környék fuldoklik az átmenő forgalomtól. A másik fő pont az, hogy szeretnénk, ha a Duna-part szerves részévé válna az V. kerületnek. A Duna közelsége olyan adottsága a kerületnek, amelyet bűn nem kihasználni. Jelenleg turistahajók meg néha egy-két futó használja, de a kerületiek számára ez elzárt terület, hiszen egy autósztráda választja el őket a folyótól. Szeretnénk – nagyon hosszú távon – a pesti alsó rakpartot lezárni, és közpark formájában az egészet visszaadni a lakosságnak.

A dugódíjat támogatják?

Belátjuk, hogy autóra szüksége van a kerületieknek, ha például távolabbra akarnak utazni, tehát őket büntetni nem lehet. Tény viszont, hogy hatalmas az átmenő forgalom. A Kossuth Lajos utcában csúcsforgalom idején egyszerűen nem lehet levegőt venni. A forgalmat mindenképpen csökkenteni kell, de nem a helyiek kárára, hanem az agglomerációból és a külső kerületekből érkezők távol tartásával. Őket arra akarjuk ösztönözni, hogy az autókat tegyék le a város szélén, és a majdan jelentős minőségi javuláson áteső tömegközlekedést vegyék igénybe. Támogatjuk a dugódíjat, de nyilván ez nem kerületi, hanem fővárosi kompetencia.

Miért ilyen gyönge a kampányuk? A tavaszi választásokon a belvárosi támogatottságuk még az amúgy jó budapesti átlageredményt is túlszárnyalta, 13 százalékot kaptak. Ennek ellenére az V. kerületben látni néhány plakátot, oszt’ jó napot.

Ennek több oka van. Próbálkoztunk a helyi médiumokba bekerülni, de erre nem kaptunk lehetőséget, legfeljebb fizetett politikai hirdetés formájában. Nekünk nincs háromszázezer forintunk arra, hogy megfizessünk egyetlen megjelenést a helyi lapban. Igyekszünk ezt lakossági fórumokkal, illetve olcsó kiadványokkal pótolni.

Hány lakossági fórumuk volt? Mi nemigen hallottunk róluk.

A Bécsi utcai beruházással kapcsolatban volt egy szakmai beszélgetésünk, ahová körülbelül negyvenen eljöttek, olyanok is, akik nem kötődnek az LMP-hez. Emellett most szerdán tartottunk egy lakossági fórumot. Nem vagyunk sokan, szűkösek az anyagi és emberi erőforrásaink, de minden tőlünk telhetőt megteszünk. Bízunk benne, hogy e szűkös forrásokkal is el tudunk jutni az emberekhez.

Nem érzik, hogy az LMP-n a kifulladás jelei mutatkoznak? Külső szemlélő számára az önkormányzati választások előtt az LMP afféle siránkozáskampányt folytatott: először a kopogtatócédulák miatt, aztán amiatt, hogy elfogyott a pénz – a pozitív üzenetek nem igazán jöttek át.

Az LMP számára ez egy realitáskampány volt. Egyrészt sokszorosan megnehezített feltételekkel kellett nekivágnunk a választásnak. Nagyon fiatal párt vagyunk, s hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ugyanolyan szervezeti kiépítettséggel rendelkezünk, mint az MSZP vagy a Fidesz. Mi benne vagyunk a pártépítés folyamatában, s az építkezés vége még igen messze van. Meg kell erősödnünk mind Budapesten, mind vidéken. Az LMP azok miatt a gondolatok miatt tudott olyan jól szerepelni tavasszal – és lesz most is sikeres –, amelyeket meg kíván honosítani a politikában. Sikerünket az is nagyon jól jelzi, hogy a többi párt kommunikációjában is megjelentek az általunk behozott gondolatok.

MSZP-s riválisa konkrét ígéretekkel kampányol, ezzel szemben az LMP belvárosi terveiről – az általánosságokon kívül – nem sokat tudunk.

Konkrét ígéreteket – ingyen biciklit, ilyesmit – felelősségteljesen nem tudunk tenni. Mi eddig kívülről néztük a kerület költségvetését. A nyilvános számokból tudunk kiindulni, ezek alapján úgy látjuk, hogy felelőtlen az a politikus, aki különféle anyagi vállalásokat tesz. Nekünk elsősorban az lesz a feladatunk, hogy felülvizsgáljuk a költségvetést, megnézzük, hogy miért adósodhatott el ennyire a kerület, és csak ezután lehet hosszú távú építkezésbe fogni. Mi nem abban hiszünk, hogy egy-egy látványos beruházással lehet felvirágoztatni a kerületet, hanem a kerület egészére vonatkozó apró lépésekkel kívánjuk élhetőbbé tenni a belvárost. Olyasmikre gondolok, hogy például a Főutcával párhuzamosan futó Molnár utcában nem megoldott az akadálymentesítés, lógnak a lámpák, lepusztult a környezet – akkora kontraszt van a Molnár utca és a Főutca között, mintha nem is egy kerületben lennének. Ezeket az egyenlőtlenségeket meg kell szüntetni.

A Főutca projekt folytatását, vagyis a Ferenciek tere és környéke megújítását támogatják?

Ez egyrészt forgalomcsillapítással járna, tehát ebből a szempontból támogatjuk, másrészt viszont azt nagyon szeretnénk felülvizsgálni, hogy a Főutca projektnél vagy a Városkapu beruházásnál miért mindig ugyanazok pályáznak a közbeszerzéseken. Az is érdekes kérdés, hogy miért épült a Főutca autópálya-költségen. Ha bekerülünk a közgyűlésbe, mi mindenképpen fel fogjuk tárni, hogy miként történhetett ekkora pazarlás, miközben fuldoklunk az adósságban.

Már említett MSZP-s vetélytársa, Pásztor Tibor, mintha kampányát tekintve az LMP-dizájn erőteljes hatása alatt állna. Ezt önök is érzik, vagy csak mi vagyunk rosszindulatúak?

Ez számunkra hízelgő: bezöldült a fél politikai paletta. A választóknak kell eldönteniük, hogy egy MSZP-s jelölt mennyire képes hitelesen képviselni a zöld politikát. Az elmúlt négy-nyolc évnek a környezetvédelemben elért eredményei alapján szerintem az MSZP nem egy sikeres zöld párt, hiába vették fel egy-két hónapja a párt hivatalos színei közé a zöldet. Mi nem hivatalos színekkel kombinálunk, hanem zöld és fenntarthatósági eszmékkel.

Parlamenti képviselőként hogyan értékeli az LMP eddigi országgyűlési munkáját?

Az LMP konzekvensen kitartott a programjában lefektetett elvek mellett. Az nyilván minden külső szemlélő számára egyértelmű, hogy hatalmas munkateher nehezedett ránk. Tizenhatan vagyunk a parlamentben, és nekünk is meg kellett küzdenünk azzal a törvényalkotási mennyiséggel, mint amivel a fideszes gigafrakciónak. Nehéz volt, de úgy érzem, hogy helytálltunk. Elképzelhető, hogy voltak problémák a kommunikációval, lehet, hogy egyes kérdésekben markánsabban kellett volna megszólalnunk, de a programunkhoz hűek maradtunk.

Azt már eldöntötték, hogy milyen párt az LMP? Kívülről nézve kissé túl sokszínűnek tűnik: a Társadalomelméleti Kollégium neomarxistáitól kezdve a katolikus hátterű Jávor Benedekig mindenki benne van.

Az LMP egy ökopárt. Többször elmondtuk már, hogy egy értékszintézist szeretnénk felmutatni. Szerintünk túl kell lépni a jobboldali–baloldali, szocialista–liberális–konzervatív felosztáson. Az LMP erre egy sikeres példa.

Milyen eredménnyel lennének elégedettek Budapesten, illetve az V. kerületben?

Nyilván akkor lennénk a legboldogabbak, ha Jávor Benedek lenne a főpolgármester, és LMP-s többségű fővárosi közgyűlés alakulna. Reálisan az lenne a siker, ha Jávor Benedek 20–25% körüli eredménnyel végezne, illetve ha 7–9 fővárosi képviselőnk lenne. Az V. kerületi polgármester-választáson akár meglepetést is okozhatunk, a győzelemért dolgozunk. A közgyűlésbe minimum 2 képviselőt szeretnénk bejuttatni.

Adott esetben, ha Budapesten nem lenne meg a Fidesznek a többsége, akkor számíthatna az LMP-re?

Azokat a fideszes javaslatokat, amelyeket a programunk alapján támogathatónak ítélünk, természetesen ugyanúgy el fogjuk fogadni, mint az országgyűlésben. Koalícióról azonban szó sem lehet, sem a szocialistákkal, sem a Fidesszel. Mi önálló párt vagyunk. Ha most bárkivel koalícióra lépnénk, akkor hatalmas pofont adnánk az önállóságunknak, a még talán kibontakozóban lévő LMP-s mozgalomnak. Erről szó sem lehet.