Egy cikk, ami nem a konzervativizmusról szól

„Kezdetnek tartozom egy vallomással: sok barátommal szemben nem hiszem, hogy létezik olyan, hogy konzervatív forradalom. A címkét nyugodtan tekinthetjük contradicitio in adjecto-nak, mivel valami vagy forradalmi, vagy konzervatív. A konzervatív forradalom eszmei császárai közül az egyik azt vallotta, hogy olyan értékeket kell teremteni, melyeket érdemes megőrizni. A probléma ezzel a felfogással épp az, hogy ellentmond a tradíciónak: a tradíció ugyanis kialakul, fejlődik, csiszolódik, és nem szándékos tervezés vagy »alkotás« eredménye. Ezért hagyományt, értékeket »teremteni« szerény véleményem szerint nem lehetséges. A tapasztalat leginkább azt mutatja, hogy amit szándékosan hoznak létre értékként, az nem megőrzésre méltó (és valahol ezért volt F. A. Hayek mégiscsak tradicionalista, Carl Schmitt pedig kicsit sem).

Ami a Fideszt illeti, a Fidesz önmegjelölése nemigen szokott »konzervatív« lenni, és talán nem is véletlenül. A Fidesz néppárt, amelyben a népi baloldaltól a 89-es nemzeti liberálisokon keresztül a reakciós keresztényekig sok mindenki megtalálható. Lehet mondani, hogy maga a Fidesz nem konzervatív, de gond-e ez? (Egyébként nem látjuk a fenenagy angolszász-mániát a jobboldal mainstreamjében. Egy-két ember talán érezhet vonzalmat ez iránt, de a Létező Jobboldal filozófiája inkább kommunitárius, és vajmi kevés köze van az angolszászos-Thatcherös-Reaganes vonalhoz.)”