Eljött a néppárti értékek ideje

Miről szólt a budapesti konferencia, milyen tapasztalatokat szerzett a viták során?

Egy ilyen konferencián van hely és idő arra, hogy a Néppárton belül foglalkozzunk az aktuális európai politikai kérdésekkel. Az EU intézményrendszerében folytatott mindennapos munkával ellentétben itt nem vagyunk formális keretek közé zárva, lehetőség nyílik arra, hogy betekintsünk a dolgok mögé. Sokszínű volt a felszólalók listája. Ez a Néppártra jellemző nyitottság miatt van így: sokféle gondolatot be tudunk emelni egy-egy vitába. A nyitottság segít abban, hogy jó döntéseket hozzunk szakpolitikai elképzeléseink megfogalmazása során. Hogy egy példát mondjak: így jártunk a szociális piacgazdaság témájával is: a Néppárton belül meghallgattunk mindenkit, a legliberálisabbaktól az állami szerepvállalást erősíteni kívánókig. Ami összeköti őket: céljuk, hogy amit a gazdaság megtermel, az jó legyen a közérdek számára. A Néppárt racionálisan áll a gazdasághoz, ellenben a szocialisták azt a pénzt költenék el, amivel nem rendelkeznek.

Ezekből is kitűnik, hogy az Európai Néppárt eléggé sokszínű. Melyek a közös értékek, amik összekötik a különböző tagpártokat?

Valóban, sokszor csodálkozok, milyen jól működik a sokszínűség a Néppártban. Nálunk gyakorlatilag minden politikai diskurzus alapja a személyiség és a család, ezek köré építjük fel politikáinkat. Fontos egyébként, hogy ezeket a politikaformáló rendezvényeket elvigyük Brüsszelből a testvérpártokhoz. Kiemelt jelentőségűnek tartom, hogy a nagy országok politikusai lássák: egy másik országban,más kontextusban milyen hatásuk van az európai szinten vitatott témáknak. A folytatás során, Brüsszelbe visszatérve számos nemzeti, részérdekeket szem előtt tartó olvasatot elveszítenek a vitatott témák. Számomra fontos, hogy együttműködjünk a nemzeti parlamentekkel és a helyi pártokkal: ezek az együttműködések is a Néppártot gazdagítják.

Az Európai Néppárt izgalmas időket él: a nagy gazdasági válság idején ér el sikereket, a korábbi történelmi tapasztalatokkal ellentétbena radikálisok helyett a konzervatívok törnek előre sok helyen. Mi ennek az oka?

Meg kell kérdezni és meg kell érteni a szavazókat: amikor válság van, a konzervatív értékek fontosabbak lesznek. Ez egy jó pillanat, hogy az emberek elgondolkodjanak a valláshoz és a családhoz való kapcsolataikon. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy a fiatalok könnyebben válthatnak politikai értékeket, erősödhet a radikalizmus is. De látom azokat a fiatalokat, akik a mérsékelt erőket választják. A hatvanas évek Franciaországa a baloldal irányába mozdult el, most a jobboldali értékek felé történik elmozdulás. Fontos ugyanakkor, hogy mindez ne nacionalizmusba torkolljon.

Magyarország a jövő év első felében az EU soros elnöke lesz. Mit tanácsol a magyar kormánynak?

A Lisszaboni Szerződéssel egy új helyzet állt elő: sokszereplőssé vált az EU vezetése. Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke, a Tanács maga, a három félévnyi EU-elnökséget összefogó trió mind-mind döntéshozók, velük kell koordinálni az eseményeket. Az előző és a következő elnökség segíti az aktuális elnököt. Ebben a rendszerben bal- és jobboldali kormányok együtt tudnak működni. A saját példánkkal élve: mi, a néppárti frakció vagyunk a legnagyobb csoport az Európai Parlamentben, de nincs abszolút többségünk. Együtt tudunk működni a szocialistákkal és a liberálisokkal. Ez a megegyezésre való törekvés működhet az EU elnökségében is. Amit a párton belül képesek vagyunk megcsinálni (például a sokszínű vitákat és az egyeztetéseket), azt a párton kívül is meg tudjuk tenni.

Magyarországon kétharmados kormányzat élén áll Orbán Viktor. Miről szokott a magyar miniszterelnökkel beszélni?

A kétharmad óriási felelősség,. Ezzel a felelősséggel élni kell, és ez kihívás is számára. A demokráciában elért kétharmados győzelem egy hihetetlen érdekes eset, engem de Gaulle felhatalmazására és lehetőségeire emlékeztet. A napokban beszéltem Orbán Viktorral mindezekről. Elmondhatom: tisztában van a felelősséggel. Úgy vélem, az első Orbán-kormány tapasztalatai is hasznosak lehetnek a második kormányzata számára.

Ön Elzász szülötte, Strasbourgban született a világháború után két évvel: életrajzi adatai akár szimbolikus kapcsolatokat mutathatnak az európai integráció, az európai gondolat történetével. Mi köti önt a szülőföldjéhez?

A föld és a mezőgazdaság: családi vállalkozásunk van, ezzel foglalkoztunk minden áldott nap gyerekkoromtól kezdve. A legutóbbi időkig polgármester, majd alpolgármester voltam egy kistelepülésen. Ma is rendre visszahívnak, figyelem az ottani eseményeket, az egyik minapi hétvégén is egy kétszáz fős községet látogattam meg. Nemrég, jótékonysági alapon egy mezőgazdasági szövetkezet vezetését is elvállaltam. Családom, neveltetésem, Elzász mind a mai napig a földhöz kötnek engem.

Ön sokgyermekes családban nőtt föl, a földből élt: mindkét tényező Európa múltját és jövőjét is jelenthetné - miben látja Európa legfontosabb kihívásait?

A demográfia valóban az egyik legégetőbb kérdés: több gyermekre és szabályozott, ellenőrzött bevándorlásra van szükség. Az európaiaknak meg kell érteniük: nem lehet egoista módon élni, ez nem működhet tovább így. Magam is látom a problémákat. Én a magam részéről családommal jóban és rosszban együtt vagyok, földhözragadtan, közelről követem az életet.

Fotók: Pelsőczy Csaba