Székelyföld autonómiáját kérik Tőkésék az ENSZ-től

Az ENSZ-hez elküldött árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság, a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.

Székelyföldnek az EU törvényeivel összhangban sajátos törvényes kereteket, autonómiát kellene biztosítani, a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvvé kellene nyilvánítani, biztosítani kellene a székely és magyar szimbólumok szabad használatát - írja a jelentés. A jelentésben a három szervezet kitér arra is, hogy a romániai magyarságot másodrangú állampolgárokként kezelik, illetve Székelyföld infrastrukturális fejlesztését – a többi régióval, például Moldvával vagy Olténiával ellentétben - mellőzik a hatóságok, a kommunizmus idején elkobzott tulajdonok restitúciója fontolva halad. A hivatalos jelentés ezzel szemben megállapítja, hogy történt haladás a kisebbségi kérdések megoldása terén, ugyanakkor néhány kérdés is felmerül, ám egyik sem megválaszolhatatlan.

Petru Călian demokrata liberális párti képviselő a román állam elleni sértésnek nevezte a kezdeményezést, aminől szerinte „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”.