Szent István hatalmas életerővel, munkával és szeretettel új világot teremtett a Kárpát-medencében - mondta Böjte Csaba. És megint igaza van.
Kolozsváron született Böjte Csaba atya arról beszélt a csíksomlyói búcsún: a megpróbáltatások közepette ne csak saját emberi korlátaikat nézzük, hiszen az élő Isten teremtette az embereket. Az igazi keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik. Böjte Csaba Jézus alakját idézte fel, aki új világot teremtett az emberek számára annak ellenére, hogy az ő korában is számos nehézséggel kellett megküzdenie. Az ember gyenge és kicsi, de Isten kitartó szeretete vigasztalja őt: Jézus is mindenkit bátorított, hitte, hogy a bűnös emberek is újra tudják kezdeni az életüket.
Beszédében felidézte Szent István példáját is, aki nem azon siránkozott, hogy milyen sok a pogány ember, hanem hatalmas életerővel, munkával és szeretettel új világot teremtett a Kárpát-medencében. „Jó lenne, ha mi is a szentistváni hozzáállással viszonyulnánk saját feladatainkhoz. Van jövő, van remény, bízzunk az élő Istenben” – hangoztatta Böjte Csaba. Mint emlékeztetett, a XVII. században Domokos Kázmér erdélyi ferences szerzetes, a két világháború között pedig Márton Áron erdélyi püspök is a kitartásról tett bizonyságot.
Örömtelinek és óriási dolognak nevezte, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Hozzátette: meg kell tudni értetni egymással, hogy elég nagy a világ és a Kárpát-medence is, ha bízunk egymásban. Leszögezte: a románokkal és a más nemzetiségekkel való viszonyban nem az ellenségeskedés parancsát kell követni, hanem arra kell törekedni, hogy együtt építsük fel Isten országát ezen a világon.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Az eseményt a cikkünkbe ágyazott videóra kattintva nézheti vissza.
Május 21-én, csütörtökön mintegy 800 utassal indult útnak a Boldogasszony zarándokvonat Csíksomlyóra, köztük a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteinek diákjai is szép számmal megtalálhatók. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy milyen programok várnak a résztvvőkre, illetve, hogy mit jelent a magyarság számára ez a zarándoklat.
A hit nem egy politikai ideológia, hanem élő kapcsolat a Teremtővel, az Igazsággal, amely nem kirekeszt, hanem az emberi méltóságot szolgálja.
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
Nálunk az elmúlt években arra sem volt elegendő forrás, hogy legalább a meglévő pályák állapota megmaradjon.
A bevándorlás mögött vannak a már jól ismert civilszervezetek is.
