Európa ébresztőt fújt? Betilthatják a burkát Franciaországban, vagy akár az egész kontinensen? Sérti-e a viselet az emberi méltóságot, szabadságot; vagy maga a tiltás tipor sárba olyan alapvető emberi jogokat, mint a szólás- és vallásszabadság? A kérdés nemcsak hitbéli és szociális, de politikai, jogi, közbiztonsági kérdéseket is felvet, melyek messze túlmutatnak egy ruhadarabon. A Mandiner riportja az európai iszlámról, és ami a fátyol mögött van.
2010. május 27. 12:16
p
0
0
58
Mentés
„A Próféta azt mondta:
A legjobb asszony az, akire
amikor ránézel, látványa kellemes;
amikor utasítod, engedelmeskedik;
amikor távol vagy, vigyáz magára és a tulajdonodra.”
A belga parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely megtiltja a muzulmán nők arcát elfedő burka viselését nyilvános helyeken. A tilalom nem csupán közintézményekben tiltja a burka-viselést, hanem minden közterületen - így az utcán is. Nicolas Sarkozy elnökkel az élen több mint egy éve vitáznak a burka tilalmáról Franciaországban is. „Az üggyel kapcsolatban a kormány tudatosan választott egy sokat követelő, de igazságos utat” - jelentette ki a francia elnök a miniszterek tanácsa előtt. Hozzátette: „Régi nemzet vagyunk, amelyet az emberi méltóság és a közösségi élet egy bizonyos felfogása tart össze. E viselet veszélyt hordoz ezekre az alapvető és lényegi értékekre nézve.” „A teljes arcot elfedő kendő viselése csak a jéghegy csúcsa” - mondta még januárban Adre Grein, a parlamenti szakbizottság vezetője, aki szerint „a kendő mögött botrányos szokások rejtőznek”. Mint mondta, harcolni kell azok ellen, akik fundamentalizmust és szektarianizmust akarnak exportálni Franciaországba.
La religion et la liberté
A francia törvény a női arc szemvonalából valamit még megmutató ruhaviseletet, a nikábot is betiltaná az utcákon, az üzletekben, a piacokon, és mindenféle középületben. A törvény tiltaná a Franciaországba érkező muzulmán turistáknak is, hogy az arcukat eltakarják - közölte még áprilisban a családügyi miniszter. Nadine Morano hozzátette: „Mindenkinek tisztelnie kell a francia törvényeket, azoknak is, aki turistaként, vendégként érkeznek hozzánk”. A baloldali ellenzék nagy része viszont alkalmazhatatlannak tartja a törvénytervezetet, és azt követeli a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az államtanács véleményét.
A burkát vagy a nikábot hatósági becslések szerint mindössze kétezer nő viseli Franciaországban, azonban az ügy kezd Európa-méretűvé duzzadni. Silvana Koch-Mehrin, az Európai Parlament alelnöke egy német napilapban kifejtette, hogy kívánatosnak tartaná a burka betiltását egész Németország, sőt, az Európai Unió teljes területén - mivel olyan értékeket fejez ki, amelyek összeegyeztethetetlenek az európai normákkal.
Ezzel szemben a tilalmat élesen bírálta több emberi jogi szervezet is: az Amnesty International és a Human Rights Watch az európai muszlimok elleni szimbolikus támadásnak véli a burka köztéri viselésének betiltását. „A tiltás - ahelyett, hogy felszabadítaná az elnyomott nőket - feltehetően tovább súlyosbítaná a kirekesztésüket” - véli az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Thomas Hammarberg leszögezte: „A burkát nem szabad betiltani, és a sokféleséget Európában meg kell védelmezni az iszlámgyűlölő reakciókkal szemben”. A muszlimok is természetesen elleneznek mindenféle törvényjavaslatot, mellyel szerintük csak újabb támadásoknak teszik ki az iszlámhívőket, megbélyegzik a közösségüket és tovább erősítik a többségben lévők ellenérzést a muszlimokkal szemben.
Politika, hit, hagyomány
A kérdés tehát válaszra vár: toleráljuk-e a „mobil ketrecet” embertársainkon, illetve európaiként jogunk van-e beleavatkozni más emberek vallási meggyőződésébe jogi úton? Csorbul-e a valláshoz való joga - így alapvető emberi joga - annak a nőnek, akit megbüntetnek, amennyiben meggyőződése szerint él és ruházkodik? Megszoksz, vagy megszöksz? Politikai eszköz csupán pár ezer ember viseletéből ekkora lufit fújni, avagy mélyebb problémáról, Európa-szintű dzsihádról van itt szó? És vajon tiltással csak a radikálisoknak adunk teret és az ügy olyan lesz, mint a Holokauszt-törvény? Meddig érnek el a tolerancia határai egyik és másik oldalon?
Először tisztázzuk a fogalmakat. A burka egy egész testet elfedő muzulmán női külső viselet, amely Afganisztánból származik, de láthatjuk ezt a ruhát a pakisztáni és észak-indiai nőkön is. Betakarja viselője egész arcát, a szemek környékét kivéve, amelyet egyfajta háló fed. Általában a hétköznapi ruhák fölött viselik, otthon pedig leveszik. Nem összekeverendő az iráni csadorral, vagy a klasszikus hidzsábbal, a muzulmán fejkendővel, melyek nem takarják az arcot. A nikáb egy kendő, mely elfedi a teljes arcot és csak a szem rését hagyja szabadon. A Korán kimondja: a muszlima takarja el díszeit: haját, dekoltázsát, ne menjen ki az utcára olyan öltözetben, mely testének vonalát kiadja. „A muszlim nő azért hordja ezt a ruhadarabot, mert hiszi, hogy ez Allah parancsa, amelyet azért nyilatkoztatott ki, hogy megvédje a muszlim nőket, és hogy egyedi személyiséget adjon neki, valamint hogy távol tartsa az erkölcstelenség és az eltévelyedés csúszós lejtőjétől.”
Minden vallás a jóra nevel
A Mandiner megkereste Dr Hassan Elsayed-et, az Óbudai Egyetem főigazgató-helyetteseét, a Magyarországi Arab Közösség Egyesületének elnökét, aki leszögezte: nem ért egyet a burka és nikáb viselésével, mivel azt az iszlám egyrészt nem írja elő, másrészt pedig nem korrekt, hogy az ember nem tudja, kivel beszél - ami ráadásul biztonsági szempontból is komoly problémákat vet fel. A viselet helyi hagyomány, nem vallási előírás, ily módon pedig nem lehet emberi jogi aspektusról beszélni.
„Minden vallás a jóra nevel. Az iszlám nem rossz, az emberek tesznek rosszat vele. Nem igazi muszlim, aki nem tiszteli mások vallását, mások kultúráját.” Az egyiptomi egyetemi tanár negyven éve él Magyarországon, felesége keresztény. Sosem kényszerítette, hogy áttérjen: „Egyedül rá tartozik, miben hisz.” Igazi problémának azt tartja az Európában élő muszlim vallású emberekkel kapcsolatban, hogy nem alkalmazkodnak, nem viselkednek a helyi szokásoknak megfelelően, mégis elvárják, hogy befogadják őket. „Hogyan várhat azonos megítélést egy burkát viselő nő, amikor elmegy egy állásinterjúra? Ez fanatizmus, ami egy vallásban sem lehet pozitív, és amit törvényileg szabályozni kell. Nem szabad, hogy elterjedjen.” Dr. Elsayed rámutatott: a dzsiháddal ugyanaz a helyzet, mint a vallással; számos jelentése és értelmezése van: szent háború, szorgalom, munka, dolgozás a jövőért. Mert így kellene csinálni; muszlim, zsidó, keresztény igenis tudna békében és egyetértésben élni - ha akarna.
Elnyomás vagy vallásszabadság?
Felkerestük a Amnesty International magyarországi szervezetét is, hogy megtudjuk, emberi jogi szempontból mi lenne a követendő példa ebben a kényes kérdésben. A szervezet élesen elítéli a belga törvényt, amely szerintük sérti a nők szólásszabadságához és vallásszabadságához való jogát. A jogvédők veszélyes precedensnek tartják a Belgiumban történteket, melyet követhet egész Európa. Az egyes emberek jogai addig tartanak, míg azok másét nem sértik, így - ha a szóban forgó nők vallásos meggyőződésből fedik el arcukat - nem beszélhetünk esélyegyenlőségi kérdésről.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948-ban fogadták el - azonban azért nem lehetett belőle hivatalos törvény, mert a kelet és a nyugat kettészakadt számos jogi-vallási és gazdasági-kulturális kérdésben. Az arab világ pedig nem enged a hagyományokból; nem erről híres. Akkor tehát Európának kellene?
A helyzet itthon
Magyarországon tizennyolcezer muszlim él. A magyar muszlim nők jelentős része ugyanúgy dolgozik, mint más vallású társaik. Bár az iszlám a férj feladataként tekint a család eltartására, itthon ez nem mindig kivitelezhető - egyszerűen azért, mert nálunk nem lehet megélni egy fizetésből. Kendőt sem mindannyian viselnek, sokan csak imádkozáshoz veszik fel. A Mandiner riportere kevés ilyen hölgyet szokott látni - elsuhanó burkával sem találkozunk a Nagykörúton - viszont egyre több dologra lehet felfigyelni.
Vegyük például a minden második sarkon kötelezően felbukkanó gyros-osokat. Egyre több és több helyen olvasható a felirat: helál. Az ember elmegy mellette, mert biztos valami török blabla, pedig több annál. Dr. Elsayed elmondta: „Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az állatot az iszlám szabályai szerint vágták le (kóser vágással). A vallás ugyanis tiltja olyan állat húsának fogyasztását, amelyet agyonvertek vagy árammal öltek meg.”
Mohamed próféta szerint az is fontos, hogy egy állattal hogyan bánnak, mielőtt még levágják, és hogy a vágás közben említik-e Allah nevét. Felmerül a kérdés: annak a tizennyolcezer muszlimnak írják ki vajon, hogy nyugodtan vásárolhat itt húst, akik az országban élnek? Elsayed professzor azt is elárulta, hogy számos arab tulajdonos tiltani akarja az alkohol árusítását, mert ugye Allah megtiltja a szeszes italok fogyasztását. „Mégis mit akarnak? Iszlám birodalmat?” - teszi fel a kérdést Dr Hassan Elsayed, aki elítéli a vallási fanatizmus minden formáját. „Aki úgy dönt, hogy itt akar élni, tisztelje az európai kultúrát és az itteni emberek szokásait - vagy pedig nem kell idejönni. Az iszlám alapvetően egy gyönyörű és békés vallás, nem kéne a negatív sztereotípiákat erősíteni” - összegzi álláspontját.
Közbiztonsági kérdés
Az arcukat elrejtő nőket nem lehet azonosítani; ez pedig számos visszaélésnek adhat zöld utat. Május elején az észak-olasz Novarában 500 euróra büntettek meg egy burkát viselő nőt, mert az nem volt hajlandó igazoltatáskor megmutatni az arcát. Az asszony megbírságolásának híre hamar körbejárta a világsajtót. Férje elmondta: „Ismerjük, megértjük a törvényt, és pontosan tudjuk, hogy az nem a vallásunk ellen irányul, de Amelnek ezentúl a házban kell maradnia. Nem engedhetem meg, hogy más férfiak ránézzenek”. Ez a nyilatkozat alátámasztja azt a vélekedést, miszerint a burka viselése a nők megkülönböztetésének eszköze, de azt is, hogy a burka betiltása önmagában nem vezet megoldásra, hiszen nem ettől lesznek szabadabbak a muszlim nők.
„A férfiak fölötte állnak a nőknek, mivel Allah előnyben részesített egyeseket közülük másokkal szemben, s amiatt, amit javaikból a nőkre költenek.” (A nők 4:34)
Európai nőként elképzelhetetlenek azok a normák, melyek szerint egy muszlim asszony éli mindennapjait, ehhez pedig nem kell feministának lenni. Rengeteg negatív kép él bennünk férfi-női kapcsolataikról, melyek közt gyakran szerepel az elnyomás, a durva fizikai erőszak és lelki terror, a - sokszor kiskorúakkal való - kényszerházasság és így tovább. Riportunkban igyekeztünk objektíven erre az egyetlen témára irányítani a válaszkeresést - feltételezve, hogy az érintetteket nem erőből kényszerítik a lefátyolozásra és a külvilággal való érintkezés minimálisra csökkentésére, hanem szent meggyőződésből teszik azt. Külön kell választani az arab világban történt családon belüli erőszakot a burka és nikáb viselésétől, nem pedig egy kalap alá venni azzal jogilag.
Megkerestük a magyar nőjogi aktivistákat is. Szilágyi Szilvia a Tűsarok képviseletében a következőket mondta: „Számomra érthetetlenek az ilyen törvényi rendelkezések, amelyek veszélyes konfliktusokat keltve belegázolnak a hagyományok legbelsőbb ügyeibe, miközben nem tiltják be például inkább az erőszakot úgy, ahogy van. Ennek a tendenciának nem sok köze van a demokratikus Európához.” Az „autonóm nők lapja” egyik alapítója személy szerint ellenzi a burka viselését, mivel arra kényszeríti a nőket, hogy egész életükben ne legyen arcuk, személyiségük. Leszögezte: „Ez a hagyomány nem fér bele az európai demokráciába, ahol a férfiak és a nők egyenlő jogokkal rendelkeznek. De azoknak a nőknek, akik kötelezőnek érzik a viseletet, amúgy is van elég bajuk, így két oldalról is támadás éri őket, a hagyományos közösségük felől, ahol előírják nekik ezt a viseletet és a többségi társadalom felől, ahol meg tiltják nekik. Mit csináljanak? Miért nem a muszlim férfiaknak tiltják meg, hogy úgy kezeljék őket, ahogy?” - teszi fel a jogos kérdést.
Szilágyi Szilvia nem kétli, hogy a jó szándék vezette a törvényhozókat, azonban sajnos nem lehet ilyen eszközökkel megváltoztatni a hagyományokat - ahogy nem sikerült még azt a rossz gyakorlatot sem megszüntetni, hogy a nők hasonló munkával, hasonló pozícióban kevesebbet keressenek, mint a férfiak. „Azt kell a számukra nyilvánvalóvá tenni, hogy van döntési lehetőségük, hogy hordják-e a burkát, vagy sem. A tudatot kell formálni, nem szabásminta tanácsokat törvénybe foglalni” - hangsúlyozta.
Dzsihád?
Az arab és közel-keleti témák szakértője, Dr. Maróth Miklós még mélyebb összefüggésekre mutatott rá. A Magyar Tudományos Akadémia Mandinernek nyilatkozó alelnöke szerint különböző országokban más-más módon viszonyulnak a kérdéshez. „Magyarországon igazából észre sem veszik őket, nem szólnak rájuk. Franciaország laikus állam, ahol törvény szabályozza a keresztény vallási jelvények használatát is, így valóban érthető a kendőt is tiltani, ha arra kerül sor.” Mint elmondta: a probléma ezért merülhet fel olyan helyen, mint például Németország, mert ott az iskolában kinn van a kereszt, de a hidzsábot ugyanakkor tiltják.
Iránban az európai nőknek is be kell öltözniük, a törökök pedig még Európában is le akarják vetetni a keresztet. „Az európai kultúrában sokkal toleránsabbak az iszlám irányában, mint fordítva. Svájcban hatalmas vita alakult ki abból, hogy a mecset mellé nem engedtek minaretet építeni - arról viszont mélyen hallgat mindenki, hogy az iszlám világban egyáltalán nem szabad keresztény templomot építeni, nemhogy tornyot rá!” Tehát a paritás nincs meg, amit a professzor úr egy példával húzott alá: „Rómába építettek mecsetet, ezzel szemben Szaúd-Arábiában kizárt, hogy - mondjuk a diplomatáknak - templomot építhessenek az ország fővárosában. Az európai kultúra bizonyos értelemben defenzívában van, mert nem ragaszkodik saját értékeihez, ugyanakkor toleránsan elfogadja a mások értékeit. Az iszlám csak magát hajlandó elismerni – mert ők az egyedüli és üdvözítő vallás, náluk az isteni igazság – nem látnak meg mást, így ott is hozzájuk kell igazodni, meg itt is. Ez itt a probléma, és ezt Európában még nem fogalmazták meg ilyen módon.”
A történelembe visszatekintve azt láthatjuk, hogy körülbelül 1300 tájékán a keresztény egyház - még a szakadás előtt - megszüntette a missziót az iszlám területén. „Nem térítenek muszlimokat egy igen egyszerű oknál fogva. A Koránban van ugyanis egy passzus, miszerint ha valaki hívő volt, és azután hitetlenné vált, azt meg kell ölni. Azaz: ha muszlim volt és keresztény lett, megölik. Így is tettek a történelem során; hullákat meg nem éri meg gyártani. Mi viszont az iszlám számára térítési célpont vagyunk.” Erről a megállapításról Dr. Hassan Elayed elmondta, hogy sajnos valóban sok muszlim így gondolkodik, de az igazi muszlim - mint amilyen ő is -, aki jól értelmezi a Koránt, az úgy véli: mindenki szabadon választja a vallását. „Természetesen ez nem csak az én véleményem. Prof. Dr. Mohammed Abu al-Leil, az al-Azhar Egyetem professzora (mely az iszlám világ legnagyobb vallási egyeteme), egy konferencián vett részt Magyarországon, melynek tárgya a különböző vallások közötti kommunikáció és a béke kérdése a vallások között volt. Négyszemközti beszélgetésünk során kitértünk erre az állításra is, amit ő mereven elutasított.” - tette hozzá.
Maróth professzor viszont elmondta, hogy őt magát és diákjait is próbálták téríteni: „A dzsihádot nem Bin Laden hirdeti meg – ez tévedés. Őrmesterek nem szoktak háborút üzenni; Bin Laden csak őrmester, neki nincs joga háborúba hívni senkit sem. A dzsihádnak az a lényege, hogy a hit terjesztéséért megtesznek mindent. A dzsihád itt folyik a szemünk láttára. Tehát amikor Franciaországban egy síita férfi elvesz egy francia nőt és a gyerekük síita lesz; az dzsihád. Furcsa módon Franciaországban él, de nem keresztény lesz a gyermek, hogy a társadalomban jobban be tudjon tagozódni, hanem muszlim, aki aztán mindenféle problémába ütközik: nem kap vallásilag engedélyezett húst, kritizálják az öltözködését, és így tovább. Mégis muszlim lesz.”
Európa túl toleráns?
Dr. Maróth Miklós tapasztalatból meséli, hogy a muszlim nők nem kényszer alatt hordják kendőiket, hanem ezt a hagyományt hozzák otthonról, és valóban vallási meggyőződésből veszik fel. Szerinte két hiba lehetséges: az egyik, amikor valamit kötelezővé tesznek, a másik pedig az, amikor betiltják. Mindkettőre van példa. Azokban az országokban, ahol szabadon választhatnak, túlnyomó többségben hordják a kendőt – ez a legáltalánosabb manapság. „Az arab világban én mindkét szélsőséget elítélném; a kötelezőt és a tiltást is. Mindkettőre van példa és én nem tartanám a demokrácia fokmérőjének azt, hogy kívülről megoldjuk az ő társadalmi-vallási kérdéseiket; hiszen honnan látnánk bele? Viszont én keresztényként elmegyek némelyik arab országba és ott tilos bort innom, a nőknek pedig be kell burkolózniuk; ezzel szemben mi viszont itt Európában nem így járunk el. Jó lenne a kölcsönös jó érzés, tisztelet és udvariasság alapján valamiféle kompromisszumot kötni. Egyébként pedig annak, aki mereven ragaszkodik saját hagyományihoz, annak nem kötelező idejönni, mint ahogy oda sem kötelező elmenni” - húzta alá. Nem kényszeríthetjük rá egymásra szokásainkat.
A professzor hozzátette: „Franciaországban nagy probléma a muszlim bevándorlók kérdése; ennek következtében – mivel franciák írták az Európai Alkotmányt - nem merték beleírni azt, hogy Európa a keresztény értékek mentén szerveződik. Ez viszont más európai országok számára irtózatosan nagy csalódást okozott. Macedóniában az albán kisebbség muzulmán, a macedón többség pedig keresztény. Nekik úgy kellett volna az, hogy valahol le legyen írva, hogy Európa keresztény földrész, mint egy falat kenyér, de a franciák a várható belpolitikai problémáik miatt nem merték ezt leírni.” Ennek következtében tehát Európában ezt nem deklarálták, így nem keresztény földrész, de a kultúrájának a gyökere viszont az.
Maróth Miklós szerint azok a megállapítások, hogy a kontinens kultúrájához hozzájárultak az arabok, a tényeknek egy hamis színben való beállítása: „Az arab filozófusokat lefordították, ezért a skolasztikus filozófia és az európai kultúra nagyon sokat köszönhet nekik, de e tudományoknak semmi közük az iszlámhoz. Ezek a tudósok ki voltak rekesztve az iszlám fő irányából; a görög tudományokat vitték tovább – majdhogynem inkognitóban - az arab világban. Itt sok tisztázatlan fogalom van. Nincs egyenlőség a keresztények és muszlimok viszonyában; a muszlim nem fogad el más vallást, rákényszeríti az országaiban élőkre, és most már igyekszik Európára is, hogy az ő játékszabályaik szerint viselkedjenek.”
A szaporodási arányokat figyelembe véve így néhány vezető európai országban iszlám többség lesz – már 50 éven belül. Az Akadémia elnökhelyettese figyelmeztetett: „Valamilyen módon kénytelenek leszünk a jövőbe nézni; és nem tudunk mást tenni, mint a statisztikákat vizsgálni. A számok pedig azt mutatják, hogy 100 év múlva egész Európában muszlim többség lesz. Ezzel vége lehet az európai kultúrának. Hogyha Európa nem kap időben észbe, akkor vége az európai kultúrának. Ebben a folyamatban ez a tét, nem a kendő. Az csak ürügy.”
A jövő a tét, nem a fátyol
Hollandiában, Franciaországban és Angliában a második legnagyobb vallás az iszlám, a második generáció pedig már intoleránsabb, mint az első. Hatalmas a szervezettség, melyet európai szemmel el sem tudunk képzelni. Az egyetemi tanár elmondta azt is, hogy Németországban szervezték meg a muzulmán pártot, mert azt Törökországban nem tehették volna meg. A német állam ebbe nem szólt bele, mert vallásszabadság van; ez pedig azzal járt, hogy végül Törökországban megváltoztatták a rendszert. Az abszolút toleráns és végletekig liberális Hollandiában - ahol van melegházasság és szabad drogfogyasztás – odáig jutottak, hogy nyilvános helyen nem engedik a bevándorlókat arabul beszélni. El akarják érni, hogy egy generáción belül elhollandosodjanak; ez azonban nehéz lesz, hiszen az ilyen törvény csak az ellenállást, az összetartást erősíti. „A Holokauszt-törvénnyel párhuzamba vonva – mely kérdés egyértelmű - a tiltás sajnos éppen a radikálisok malmára hajtja a vizet” - teszi hozzá.
A burka egy globális probléma felszíni és esetleges megjelenése – a mélyben egészen más dolgok folynak. „Súlyos dolgok történnek a mélyben, és Európa erre csak most kezd reagálni” - összegez az MTA alelnöke. „Sokan úgy érzik, itt az ideje valahol világosan határvonalat húzni; és ezt most meghúzták - még akkor is, ha nem a legszerencsésebb módon választották ki a casus belli-t. Most emiatt megy a háború: az iszlám szeretné kitolni határait, aztán majd megint tovább tolná. Európa pedig azt mondja, hogy eddig bejöhettetek, építettünk mecseteket, gyakorolhatjátok a vallásotokat és éljünk békében. De van egy határ, amelyet már nem lehet átlépni. Ez a szimbolikus jelentősége a fátyol körül folyó harcnak.”
Csak hozzátenném, hogy Maróth Miki hazudik, mint a vízfolyás.
- az iszlám világ legtöbb országában lehet templomot építeni. (ezek mikori templomok lehetnek? http://www.catholic-church.org/kuwait/)
-gyakorlatilag az összes nagy muszlim tudós, egyben vallástudós, sőt vallási tisztség viselője is volt.(alGhazalitól, Ibn Rusdhon át, Ibn Szináig --- igen, kedves Tanár Úr, ez a neve az ürgének)
-50 éven belül muszlim többség? egy jelenleg 4-5%-os kisebbség két-három generáció alatt eléri eléri az 50%-ot? Száz év múlva a jelenlgi 12-13000 fős muszlim kisebbség (akik közül max 1500-2000 vallásgyakorló van), Magyarországon többségbe kerül? Ez egyes tanár úr!
A röhejes az, hogy ekkora seggfejek az én adómból élősködnek, és nyomják a faszságaikat az egyetemeken. Komolyan. Szégyen a Pázmányra, az MTA-ra és a magyar tudományos életre.
- felhívnám a figyelmet arra is, hogy a Maróth elvtárs által hangsúlyozott keresztény tolerancia ellenére Európából időről időre minden más vallás ki lett írtva, az elnyomó iszlám világban meg valahogy mind a mai napig megvannak a keresztény közösségek, zoroasztriánus, vagy még ősibb vallási közösségek. (evvel nem minősítsem sem a kereszténységet, sem a közel-keleti kultúrát, de ha már toleranciaügyi farokméregetésről van szó, ezt nem árt megjegyezni.)
Persze aki saját keresztény vallásának más vallásokhoz való viszonyát csak tenyészistállók versenyének fogja fel, nyilván nem nyilván irritáló, ha legjobb diákjai jó része felveszi az iszlámot. Főleg, hogy ugye a katolikus egyetemen ügyködik.
A radikális iszlám gyakorlatilag semmiben nem különbözik a nemzeti szocializmustól és az általuk felépített állam sem a náci Németországtól. Ez ma Európában nem elfogadott és ugyanúgy, ahogy a nyíltan nemzeti szocialista tanokat hirdetőket börtönbe csukják, ugyanúgy a nyíltan intoleráns és radikális iszlámot hirdető imámokat is be kellenecsukni. 50 év és többségben lesznek és ne legyenek illúzióink! Aki azután nem tér átaz iszlámra, azt meggyilkolják, a gyerekeivel és feleségével egyetemben. Erre a történelem során és napjainkban is számos példát látunk/láttunk. Ebből kiindulva egy biztosnak látszik, hogy véres polgárháború közeleg Európában az iszlám és a keresztény Európa között, amibe minden bizonnyal be fognak avatkozni a körülöttünk fellelhető iszlám államok is és ha nem vigyázunk, nem kezdjük el a harcot időben, akkor nagyon hamar a vereségünkkel fog végződni. Aki ezt nem látja be az vagy áruló, vagy hülye.