Szanyi Tibor: Az MSZP csak nyomokban baloldali

Mi volt a hétfői frakcióülésen?

Technikai ügyek voltak csak terítéken. A parlamenti alakuló üléssel és a frakciószerkezettel kapcsolatban hoztunk pár döntést. 

Volt más jelölt a frakció élére Mesterházyn kívül?

Nem. Az elnökségnek volt egy egysíkú javaslata, a gyülekezet meghallgatta, és kész, lett frakcióvezetőnk.

Kik támogatták Mesterházyt?

Nem nagyon látszott. Nem volt vita, se pro, se kontra. 

Ki lesz a pártelnök?

(széttárja a kezét)

Mondjuk Mesterházy?

(széttárja a kezét)

Gyurcsány azt mondta, nem jó az, ha a pártelnöki és a frakcióvezetői pozíciót egy személy tölti be.

Nekem minden személyi döntésnél két szempontom van. Az egyik az, hogy legyen minden jogszerű, a szabályoktól ne térjünk el. A másik az, hogy a döntés legyen demokratikus, ami számomra azért fontos, mert ez a többes jelölést mindenképpen tartalmazza. Jelenleg csak ez a kettő nem jött össze, így aztán a frakcióvezetői posztnál elég egyértelmű volt a döntés, mivel Mesterházy Attila eddig is frakcióvezető volt – a pártelnöki posztnál viszont ez nem lesz ilyen egyszerű.

Miért?

Szívem szerint én átmeneti elnököt választanék – van is erre törekvés párton belül. Az átmeneti elnök vezényelje le a párt úgynevezett átalakulását, ez fél-egy év alatt megvan. Ha pedig már megvan az új politikai irány, akkor egy ahhoz tartozó mannschaftot kell választani. Nekem van egy vágyam, amit már évek óta javaslok a párt különböző fórumain. Ez arról szól, hogy oké, van egy illetékes testület, a kongresszus, ami megválasztja a pártelnököt, de azért mégiscsak jobb lenne, ha pártszavazáson keresztül is legitimálnánk az új elnököt. Ez olyan, mint hogy a parlament csinál egy új alkotmányt, de azért tartunk egy népszavazást is.

Ezzel lehetne szűrni az országos testületek vezetőit – ez eleve átalakítaná az ambíciókat is. Van ugyanis egy csomó vezetőnk, akik nagyon jól be tudják magukat pozícionálni különböző intrikákkal, de ha arról van szó, hogy megszavazná-e őket a párttagság, lehet, megremegne a lábuk. Ezt a javaslatot újra előterjesztem majd.

Mennyi esély van arra, hogy elfogadják?

Semmi. 

Beszéljünk az átmeneti elnökről. Kit javasol a pozícióra?

Gráf Józsefet.

De ő már bejelentette, hogy visszavonul a politikától.

Pont ezért kéne visszahívni, hogy még egy félévet továbbszolgáljon. Neki már nincsenek olyan távlatos politikai célkitűzései, amik hátráltatnák az átmenet levezénylését. 

Ha Gráf József nem vállalja, Ön vállalná?

Az átmenetet nem feltétlenül. Inkább akkor, ha van esély az MSZP balratartására.

A párt belső erőviszonyait ismerve nem sok esély van arra, hogy ez bekövetkezzék. Önnel élesen szemben áll Gyurcsány Ferenc és most Mesterházy Attila klikkje.

Nagyon nyögvenyelősen rá lehet fogni, hogy vannak klikkek, én ezt annyira nem érzékelem. Nehéz lenne definiálni, kik alkotják a Gyurcsány- és a Mesterházy-klikket, azt persze látom, ki az a két-három ember, akik szorosan támogatják őket. Ennél azonban jóval szélesebb a világ, átfedések bizony vannak. Nekem is van két-három szövetségesem, akikkel többet beszélek. Most akkor az klikk? Nem. Utóbbi időkben Tóbiás Józseffel és Szili Katalinnal beszélgettem a legtöbbet – de ez még nem jelenti azt, hogy összeesküvést szőnénk.

Lesz Szanyi-párt, ami nem technokrata, hanem erősen balos tematikát visz?

Mivel rengeteg magát baloldalinak valló szavazó van, ezért ezt az igényt illik kielégíteni a politikai piacon egy baloldali párt révén. Az MSZP ugyan nyomokban baloldali, de összteljesítményében nem az. Az én vágyam viszont az, hogy az MSZP-t úgy kéne megreformálni, hogy az valóban egy baloldali párt legyen – úgy, hogy ez a párt legyen az ifjúság számára is a legvonzóbb.

Például a BKV díjmentessé tételével a diákok számára?

A hétfői frakcióülésen tettem egy kísérletet arra, hogy ehhez valahogyan viszonyuljunk, de szóba sem tudtam hozni, merthogy most nem ez a téma, hanem a frakciószabályzat. Nem tudok Horváth Csaba jó híréről szebbet mondani, mint azt, hogy vállalhatatlan. Engem ebben az ügyben konkrétan senki nem kérdezett meg. Amennyire tudom, a pártelnökséget se. Hárman összeültek és kitalálták ezt az agyament hülyeséget, aztán bejelentették május elsején. Ezzel aztán óriási kárt okoztak.

Én még egy olyan embert nem láttam Horváth Csabán kívül, aki kiállt volna a javaslat mellett. Bármennyire is jószándékúnak tűnik az alapjavaslat, rosszul van pozícionálva, nincs előkészítve, és eleve, érthetetlen. Például fenntartani az egész ellenőrzési rendszert a BKV-n utazó hat holland turista meg egy Szarvasról felugrott valaki miatt értelmetlen. Horváth Csaba beszélt még dugódíjról is, amit megint nem értek: kijelölünk Budapesten öt-hat pontot, amit jól megadóztatunk és az fizesse az egész város havajkodását? Hogy van ez? A zöld zónákban lakó emberek szerintem azonnal elköltöznének, amint ezt bevezetnék. 

Kint voltunk az MSZP majálisán, de Önt nem láttuk, holott kampánycsapatának, a Demokratikus Hálózatnak külön sátra is volt.

Nem voltam kint. Szó volt róla, de aztán elsodort az élet. Pénteken este finoman szólva is volt egy kis elhajlás. Még nem eléggé kipihenve magamat nem akartam belebonyolódni az eseményekbe. 

Lemaradt a jó hírről.

Túléltem.

A választások két fordulója között felkerült egy blogra egy hangfelvétel, amin Ön azt mondja, kérjék át magukat a baloldali szavazók az Ön körzetébe, hogy Újlipótváros továbbra is baloldali bástya maradhasson. Ez minimum kínos – különösen annak fényében, hogy az első fordulós vereségért az igazolással szavazás intézményét okolta.

A lehető legaljasabb merénylet volt a hangfelvétel nyilvánosságra hozása. Ez egy súlyosan manipulált felvétel, amit bűncselekménnyel szereztek meg. Mi nem csináltunk felvételt, az biztos. Valaki tehát odajött és lehallgatott minket. Ez bűncselekmény. Szerintem egyébként az is bűncselekmény, hogy a különböző szájtok lehozták a rólam engedély nélkül készített felvételt – ezt orgazdaságnak hívják. A hír is áru. Nekem a kampánymegbeszéléseinkről jegyzeteim sincsenek. Ebben az ügyben nagyon fontos az idősík. Március 31-e szerda délután volt, előttünk egy csütörtök, és a négynapos húsvéti hétvége. Onnan pedig négy munkanap az április 11-i választásokig. Fifti-fifti. Április 9-ig, vagyis a negyedik munkanap végéig lehetett megcsinálni az átjelentkezést. Március 31-én szerdán, amikor már csak öt munkanap volt hátra, kétezer körül tendált az átjelentkezők száma, én ekkor azt vizionáltam, hogy ha ez begyorsul, felmegy háromezerre is, és ha felmegy, megette a fene az egész kampányt. Persze nem biztos, hogy felmegy háromezerre.

Én ekkor bejelentettem a stábnak, hogy ezzel meg kell küzdeni valahogyan. Azt mondtam, hogy az átjelentkezések kicsit még emelkedhetnek, de egyre inkább csökkenő mértékben. Így is volt, végül 2300 körül állt meg az átjelentkezők száma. Ez akkor is sok. Amikor tízezer szavazatokat szerzett a Fidesz meg én is, és erre rátelepítenek 2300 vidéki embert, miközben a Fidesz tarol az országban mindenhol, az azért kemény. Mi ekkor a stábbal megnéztük, mit lehet tenni. Elővettük a jogi eszköztárat. Bejelentés a választási bizottságnak? Na, azzal nem megyünk semmire. Bírósághoz, rendőrséghez akkor tudunk menni, ha kőkemény bizonyíték van a kezünkben. Azt mondtam, gyerekek, tölthetjük az időt jogi cécóval, nagyon szépen le fog ez minket kötni, de közben kampányolnunk is kéne. Ekkor felvetődött, hogy mi lenne, ha mi is ugyanezt csinálnánk. És akkor megnéztük, hogy ez hogyan és miként nézhet ki. Azt mondtam, hogy ilyesmi csak akkor lehetséges, ha szólsz az anyádnak, apádnak, testvérednek, hogy jöjjön ide szavazni – nem úgy, mint a Jobbik, akik egy ideig honlapukon toboroztak ide átszavazókat. Mi erre azt mondtuk, ez a módszer túl bonyolult.

Az internetre feltett hangfelvétel gyakorlatilag a védőbeszédemet is tartalmazza. Úgy zártam ugyanis, hogy akkor most jönnek az ünnepek, mindenki menjen el pihenni, utána jön négy munkanap, amikor mindenki izéjéről folyni fog a víz. Itt valaki beszólt, hogy mi van a lányokkal, mire mondtam, hogy a lányok izéjéről is folyni fog a víz. Egy ilyen összegzés, tehát hogy nincs teendő, és hogy abban a négy napban fogunk működni, amikor az átjelentkezésnek már sok esélye nincs, egyértelműen azt bizonyítják, hogy messzemenőleg nem törtük ilyeneken a fejünket. Meg hát semmi értelme nincs átszavazókat hozni. Míg én Zalaegerszegről hozok két szavazót, mennyivel egyszerűbb nekem itt összeszednem duplaannyit. De nem?

Azért volt ez az egész ügy ordenáré, mert az a valaki, aki ezzel a felvétellel rendelkezett, az nem egy huszonnégy karátos árut szerzett meg. Ez a valaki tudta nagyon jól, hogy itt nincs is semmi áru. Aki a teljes felvétel birtokosa, az tudta, hogy mi nem csináltunk ilyet, de azért kivágta az inkriminálható részt és felnyomta a messzeségbe. Ezért tetűség ez.

Tesz feljelentést az ügyben?

Meg fogom szégyeníteni azokat, akik ezt tették. Mert valószínűleg az egész kampányt rögzítették. De mondok valami nagyképűt. A hangfelvétel meg se karcolta az eredményeket. A vérgőzös fasiszták nyilvánvalóan azt mondták, hogy „hőő, lebukott, takarodjon, börtönbe”, de ők úgysem szavaztak volna rám. Az a réteg viszont, akik a szavazóim, elfogadták a magyarázatomat. Vagyok tehát annyira hiteles, hogy nekem hittek. 

Ki áll az átjelentkezések mögött?

A számok nagyon beszédesek. Az első körben 2300 volt az átjelentkező, ebből 1500 el is jött szavazni. Vesztettem 429 szavazattal. Második körben 1800 volt az átjelentkező, csak 800 jött el szavazni és nyertem 232-vel. A kettő különbsége világosan mutatja, hogy volt itt hat-nyolcszáz bérszavazó, és azt hogy kire mentek a szavazatok, az megmutatja, ki szervezhette őket.

Miért érdeke a Fidesznek, hogy pont Ön ne kerüljön be a parlamentbe?

Szerintem ez nem rólam szólt, hanem arról, meg lehet-e roggyantani a XIII. kerületi vörös bástyát. Az ügy az őszi önkormányzati választásokkal állhat összefüggésben. Nem is gondolom, hogy a Fidesz-központ szervezte volna, sokkal inkább a kerületi szabadcsapatok. Persze bizonyos mértékben a Jobbik is benne van ebben, sok egyetemista jöhetett át ide a felhívásukra, akik végül a Fideszre szavaztak. Mindent el tudok képzelni. De én nem kívánok erről többet nyilatkozni senkinek.

Menjünk tovább. Ön hétfő reggel a Mokkában azt mondta, van olyan zöld, mint az LMP. 

Ez így is van.

Ezt hogy érti?

Az elmúlt két évben a parlamentben bábáskodtam a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kialakításában. Rengeteg javaslatot tettünk a klímatörvény tető alá hozásáért, amit aztán a parlament az utolsó ülésnapon legnagyobb dühömre elvetett. Az ipari lobbi sunyin lerúgta. Azért volt tetű az ipari lobbi, mert egy egész éven keresztül dolgoztunk a törvényen, ezalatt ők egy árva szót nem szóltak, majd rárontottak a parlamentben a törvényjavaslatra. Akkor mégis minek dolgoztunk egy éven keresztül? Az LMP meg egyelőre nem tett le az asztalra ilyen mértékű teljesítményt – persze új pártként ezt nem is várom el tőlük. 

Azért Ön rendesen bezöldült a második fordulóra, mintha a piros színt el is felejtette volna.

Volt az is.

A plakátok, a honlap és a pólók zöldek voltak.

Az első fordulós plakátok kint maradtak még egy ideig, azokon vörös szín volt, a kitelepüléseinken is gyönyörű, lángvörös MSZP-pultok voltak, amit a zöld pólókkal vegyítettünk. Ez egy világos, tudatos üzenet volt. Az LMP a körzetben 13% körüli eredményt ért el, csomó exliberális szavazó is odavoksolt. Körülbelül 16-17%-nyi vagyonos liberális polgár él a körzetemben, ez látszik is azoknak a voksaiból, akik az MDF-SZDSZ-re és az LMP-re szavaztak. A második fordulóban én megmondtam nekik: gyertek csak vissza.

Erősebb lesz az Ön és Tóth József hangja párton belül? Gondolok itt arra, hogy Önökön kívül mindenki más listán jutott be a parlamentbe.

Se Tóth Józsefnek, se nekem nem a frakcióval és a párttal van elsődleges viszonyom, hanem a választókkal. Ez most bármennyire is romantikusan hangzik, mi mindig azt mondtuk, nem párton belül kell nyerni. Ott bárki ki tud magának kotorni bármit. Hurrá. Csakhogy ezt a meccset lakossági verzióban is le kell játszani. Azt meg úgy hívják, szavazás. Ott meg azok, akik csak párton belül helyezkedtek, úgy hullottak el, mint a tollpihe. Tóth József és én meg valós szavazatokat tudtunk szerezni. Nekem mély meggyőződésem, hogy minden szavazat mögött ott van egy ember a maga irdatlan, feszültségekkel teli problémáival. Nekünk ezekre válaszolnunk kell.

A parlamenti frakcióban rajtunk kívül két képviselőtípus van: az egyik a megyei listákról, a másik az országos listáról jutott be. Én mindig is komoly averzióval voltam a budapesti lista iránt, annak idején meg se szavaztam azt, a XIII. kerületi szervezet is tiltakozott ellene, de aztán elzavartak minket. Míg a megyei listákról el lehet mondani, hogy van mögötte pro-szavazat, addig az országos listának – ami ugye a frakció fele – megvan az a bája, hogy az elesett egyéni jelöltek maradványaiból van. És akkor még nem használtam erősebb kifejezést. 

Milyen jövőt jósol Ön az MSZP-nek, ha nem markánsan balos irányt vesz fel?

(Zuhanó tendenciát mutat a kezével.) Az MSZP vagy rá tud fordulni egy modern baloldali irányra, vagy erodálja maradék hitelét.

És a modern baloldali irány mennyire lesz hiteles ezzel a frakcióval? Mert az még oké, hogy kap a párt egy vezetőt, akinek nem sok köze volt az elmúlt nyolc év kormányzásához, de a parlamentben mégiscsak azok ülnek, akiknek meg nagyon is sok közük volt hozzá.

Nem a frakció fogja meghatározni az új politikát.

Az új SZDSZ is ezt mondta, aztán mi lett belőle.

Valóban, előfordulhat hasonló helyzet, mint az SZDSZ-nél. De a lényeg itt az, hogy a frakció felé a párt mostantól megrendelőként lép fel – eddig a frakciónak jóval nagyobb önállósága volt. Az elfogadott frakciószabályzatban van pár mondat, ami jelzi: a frakció a párt alá lesz vonva, nem pedig fordítva. 

Gyurcsány Ferencet szerintem ez nem fogja meghatni.

Szerintem nincs akkora jelentősége annak, hogy mit csinál a Gyurcsány, mint azt sokan gondolják.

Miért nincs?

Mindenki tud magának csinálni párezer fős rajongótábort, de ebből még nem lesz politika. Erről azt szoktam mondani, hogy Csurka is oda tudott csábítani sokezer embert a Hősök terére, de szavazatot nem tudott szerezni. Gyurcsány rajongótábora ráadásul elég szűk. Vegye már észre az az ember, hogy az emberek szavaztak, heló.

Csinálhatna mondjuk saját pártot.

Csináljon. Nem is bánnám olyan nagyon. Ő egy balos fátyollal körbetekert polgári liberális irány képviselője volt. Ez nem egy szocialista irányvonal. Egy szocialista párt sui generis a saját munkájukból élők, élni akarók, éltek pártja. Pont. Nem kell ezt túlragozni, ilyen egyszerű, hogy mi a baloldal. 

Mit vár a Fidesztől? Kétharmad = túlhatalom?

Nagyon sok kockázat rejlik a kétharmadban, de összességében nem sokat ér. Akármilyen parlamenti többsége lehet a Fidesznek, ha politikája mögött nincs társadalmi támogatottság. Mi ezt nagyon megtanultuk – vagyis nagyon meg kellett volna tanulnunk. Lásd egészségügyi reform. Azt mi át tudtuk tolni a parlamenten, de semmi értelme nem volt, mert a Fidesz egy népszavazással kiütötte az egészet. Na most. Mit lehet csinálni a kétharmaddal? Fel lehet túrni mindent, de az meg mire jó? Hadat lehet üzenni, de kivel akarunk háborúzni? A Fidesz már megmutatta, hogy ellenzékből mennyit lehet rombolni. A kétharmad építkezésre való. Ezért én azt tartom a fő kockázatnak, hogy a Fidesznek lövése nincs, mihez kezdene az országgal. Nincs meg az a szakértői support mögöttük, nem születtek meg azok a cikkek, tanulmányok, elemzések, amik lefeketnék egy új politikai kurzus alapjait.

Voltak azért: az Erős Magyarország program, a Jövőkép, a Nemzeti Ügyek Politikája, hogy csak párat említsek.

Nana. Egyik sem volt valami koherens. A Jövőképben olyan egymásnak ellentmondó mondatok vannak, hogy az egy komplett vasúti katasztrófa. Például a kis- és középvállalkozások támogatásának ügye. Nagyon sajnálom, hogy fideszes kihívóm nem állt ki ellenem vitázni, mert meg akartam mondani neki, hogy értem én, hogy kis- és középvállalkozások támogatása, de konkrétan hogyan képzelik ezt el? Fű alatt persze érdeklődtem, de a válaszokból annyit lehetett csak kihámozni, hogy blablabla, blablabla. Ez így nem jó.

Mivel a Fidesznek lövése sincs arról, mit fog csinálni, el fognak maradni az eredmények. Ekkor lesz az, hogy bedurvulnak, és elkezdenek sorban olyan kétharmados törvényeket hozni, amikkel a párt üt, vág, csapkod. Ez körülbelül olyan, mint amikor egy családi vitában a családfő előveszi a nagykést meg a bunkósbotot és fölaprítja a családot. Na, erre is jó például a kétharmad. Bármilyen furcsának is tűnik, én magyar állampolgárként most abban vagyok érdekelt, hogy a Fidesz-kormányzás sikeres legyen, no meg abban, hogy 2014-re egy szocialista párt egy még sikeresebb alternatívát tudjon felmutatni.

Sorban jelentik be jobboldali értelmiségiek, hogy támogatnák Sólyom László újrázását. Azt hallani, hogy Schmitt Pál, Vizi E. Szilveszter vagy akár egy harmadik személy is könnyen köztársasági elnök lehet – csak Sólyom ne. Ki legyen az államfő?

Attól függ, mi az államfő dolga. Nekem az emberi kvalitások szintjén nincs túl jó véleményem a jelenlegi elnökről. 

Ezt a leparasztozást hallottuk a parlamentben is.

Igen, azt viszont elfogadom, hogy Sólyom László kiváló jogérzékkel rendelkezik. Egy államfőnek viszont a nemzet egységét kell megjelenítenie, nem pedig technologizálnia. Sólyom László alkotmánybírósági munkája fantasztikus nagy hozzájárulás volt a rendszerváltás utáni Magyarországhoz, államfői tevékenysége viszont számomra értelmezhetetlen – már ha legfőbb célját, a nemzeti egység megteremtését nézzük. 

Menjen vagy maradjon?

Szerintem maradjon.

A kommentekben feltett érdemi kérdésekre Szanyi Tibor néhány napon belül válaszolni fog a Mandiner olvasóinak.