Politikai elemző vagyok, feladatomnak ezért nem az elhatárolódást, a politikai harcot tartom, hanem a megértést, a magyarázatot. Mindez nem jelenti azt, hogy buta vagy jellemgyenge embereknek gondolnám azokat, akik ítélkezni és küzdeni szeretnek, amikor beszélő fejekké válnak. Minden tiszteletem az övék, én azonban másképp értelmezem a szerepem, s ha megengedi, egy szavas kötelező utálkozás helyett inkább megérteni szeretném a Jobbik-jelenséget. Márpedig aki megelégszik azzal, hogy a Jobbikot gyorsan szélsőjobboldalinak nevezi, az keveset ért meg abból, hogy miért szavaztak múlt vasárnap közel 900 ezren a pártra. A Jobbik ereje nem klasszikus szélsőjobboldali retorikájában rejlik, sokkal inkább újdonság jellegében, anti-establishment pozíciójában, nacionalista jelszavaiban, a multikkal kapcsolatos radikális kritikájában, rendpárti programjában és számos tekintetben rendszerellenes követeléseiben.”