A háborús hergelés gyökereiről.
A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője
Az Ukrajnában zajló konfliktus nem állóháború, még csak patthelyzetről sem beszélhetünk, de egyértelműen olyan lassú folyású küzdelem, amelyben a felek a másik kimerítésére törekszenek. Az első világháború nyugati frontjával vont párhuzamok olyan értelemben helytállók, hogy itt is az emberi tartalékok mértéke és minősége, illetve a felhasználható hadianyag mennyisége a döntő tényezők. Senkinek nem lehetnek illúziói: Oroszország megfordíthatatlan fölényben van mindkét téren. Ilyen körülmények között súlyos kérdések merülnek fel arra vonatkozóan, van-e értelme tovább szítani a háborút az európai és amerikai adófizetők költségén. Sajnos úgy tűnik, hogy több vezető nyugati politikus – a francia elnökkel az élen – kitart az eszkalációs politika mellett. Vajon miért?
Az európaiak rovására adnának több pénzt Ukrajnának – mutatott rá Kiszelly Zoltán politológus az Ultrahang YouTube-csatornának nyilatkozva.
Ha nem lennénk brüsszeli és amerikai megszállás alatt, mi is mehetnénk, hogy béke legyen.
Rosszat sejt az Unian.
Izrael aktivizálta magát az elmúlt hónapokban, de ez mit jelenthet a világgazdaság számára? Az orosz-ukrán fronton a helyzet változatlan, a Nyugat nem tud pénzen győzelmet vásárolni.
Lángra kapott.
Korábban jobban bírták az ukrán védők.
Már tesztelik is a FIFA által javasolt módosításokat.
A német lap is beszámolt a svájci Weltwoche által szervezett beszélgetésről. Mint a lap rámutat: Schröder szerint az EU-nak nem kritizálni, hanem támogatni kellett volna ezt.
