Úgy bántak Gergővel, mint a hímes tojással

„A kormány kivérezteti Budapestet, az energiaválság után, más nagyvárosokkal ellentétben például egy fillér kompenzációt nem kapott. Ön is ilyen borúsan látja a kormány–főváros helyzetet?

Sosem állítottam, hogy a főváros könnyű helyzetben lenne. 33 éve tart a vita, hogy az a forrás, amit Budapest a központi költségvetésből kap, az sok, épp elég vagy kevés. Nekem is voltak vitáim a saját kormányommal, de ez a városvezetés nem európai stílusban kommunikál. Így nem lehet együttműködést elvárni. Gyakori érv, hogy Budapest termeli meg az ország GDP-jének 38 százalékát. Ez azonban csak formálisan igaz, ugyanis sok cég Budapesten van bejelentve, itt is adóznak, de a termelő tevékenységüket vidéken végzik. Ezt sosem teszik hozzá.

2019-ben több mint 200 milliárdos tartalékkal adtam át Budapestet, ebből a Városháza tartaléka októberben 200 milliárd volt, 160 milliárd értékpapírban, 40 készpénzben, úgyhogy ehhez hozzá sem adtuk az intézmények 7 milliárdos megtakarítását. 

Kritikusai szerint viszont a megtakarítással együtt egy másik szatyorban számos elmaradt infrastrukturális fejlesztést is átadott.

Ilyet állítani disznóság, ugyanis 2010-ben az említett infrastrukturális hiányosság többszöröse volt annak, mint amit Karácsony Gergely örökölt. Az elmúlt 4 évben szinte semmi ígéret nem teljesült, önálló fejlesztés nem indult, nem épültek P+R parkolók és az útfelújítások terén sem dolgoztak le semmit a hátrányból. Emlékeztetőül, én 250 milliárdos adóssággal vettem át a kasszát, ő még a sajátos számai szerint is 186 milliárdos többlettel. Ki volt akkor könnyebb helyzetben?

Csakhogy a szolidaritási hozzájárulást közben a kormány az egekbe emelte. Míg 2019-ben önöknek csak 10 milliárdot kellett a központi költségvetésbe befizetni, idén már 58 milliárdot, a jövőre vonatkozó prognózis szerint pedig már 75 milliárdot. Ön szerint ez igazságos?

Az én időmben is nőtt, 2019-ben pedig a pénzügyminisztertől már tudtam, hogy ez tovább nő. Én a számok nyelvén értek, a zöldek meg a liberálisok csúsztatásaival átható közömbösséget tanúsítok. Nekik a matematika a legnagyobb ellenségük. A mássággal és a sajátos kettős mércével jól boldogulnak, de a számokkal nem tudnak mit kezdeni.”