Ellenzék kerestetik(?)

„Olvasom, olvasnám, ha volna hozzá türelmem, azt a rengeteg okos elemzést és remek tanácsot, amellyel a független média látja el olvasóit a választások kimenetelével és az ellenzék tennivalóival kapcsolatban. Mint kiderült, utólag most is minden előre látható volt. A kikényszerített összefogás hiteltelensége és hiábavalósága. A kontraszelektált vidéki társadalom őszinte ragaszkodása a keresztény nemzeti mezben továbbszolgáló Kádár-rendszerhez. A pozitív politikai mondanivaló hiánya az ellenzék oldalán. Az adófizetők pénzén, a közszolgálatiság valamennyi eszközével folytatott Fidesz-kampány lehengerlő ereje (és törvénytelensége). S hogy a magyarok többsége nemcsak hiszi, el is akarja hinni, hogy Orbán rendszere neki pont megfelel. Az ukrajnai népirtással vállalt cinkosság sem ártott, sőt, hozzájárult a kétharmados győzelemhez. A szavazók többsége nem vette zokon az elherdált uniós fejlesztési forrásokat, különösen vidéken elégedett az oktatás és az orvosi ellátás minőségével, és nem zavarja őket a szegények és gazdagok életszínvonala között egyre mélyülő szakadék. Köszönik szépen amit kaptak, közmunkát, térkövet, szoc segélyt.

Amiből egyenesen következik, egyesek le is írták, hogy ez akkor most már így marad. Maradunk a posztszovjet államkapitalista – párthűbéri rendszer mintatelepe és előretolt bástyája az Európai Unióban (vagy azon kívül) – történelmi örökségünk erre hitelesít bennünket, nem egyébre. Amiben sok igazság van. Az igazság egyik fele. Ritkábban kerül szóba ugyanakkor, hogy a nagyvárosokban az Orbán-rendszer már 2019-ben megbukott. Ott, ahol a rendszerek bukni, az új eszmék hódítani, a változások kezdődni szoktak. Ez a folyamat akadt el 2022-ben, és nem egy sikertörténet folytatódott.”

Fotó: Facebook