Gy. Németh Erzsébet utódjáról a DK dönt majd.
A fővárosi politikát az országosra cseréli Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes. Pártja, a Demokratikus Koalíció közölte az RTL Híradóval, hogy Gy. Németh Erzsébet felveszi a mandátumát, és a törvény által biztosított 30 napon belül lemond a budapesti főpolgármester-helyettesi posztjáról.
A megüresedő fővárosi vezetői poszt sorsáról a DK dönt majd.
Az RTL szerint továbbra is kérdés, hogy ki kaphatja meg a közös miniszterelnök-jelölt mandátumát. Márki-Zay Péter az ATV-n pénteken arról beszélt, hogy erről a hat párt dönt majd, de ő a parlamentből kiesett Szél Bernadettet javasolná, mert nagyon tehetséges és szorgalmas politikusnak tartja. Hadházy Ákos is Szél meghívását tartaná a legjobb megoldásnak, mert szerinte az elmúlt években ő volt az egyik legaktívabb ellenzéki képviselő.
Csakhogy az ellenzéki pártok nem értenek egyet velük. A Párbeszéd szerint, mivel az előválasztás előtt Márki-Zay Péter azt vállalta, hogy az ő frakciójukba ül be, a mandátum nekik jár. A Jobbik és a DK szerint viszont a hat párt abban állapodott meg, hogy ebben az esetben a listán következő jelölté lesz a mandátum. Eszerint a jobbikos Végh Noémi kerülhet be.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A szakember a faültetésekkel kapcsolatban elárulta, hogy „a korábbi években ennek a többszörösét ültette el az előző városvezetés, így ez a szám igencsak karcsú”.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
Nagy jelentőséggel bírhat a DK szármára, hogy az egyik belső emberük lett a főváros rendészeti parancsnoka.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
A baloldali politikusnak már csak néhány napja maradt, hogy begyűjtsön 41 érvényes aláírást.
Budapest egyik legnagyobb háromnapos tavaszi fesztiválja ismét várja az érdeklődőket az Orczy-parkban.
A volt orosz elnök „gazembereknek” nevezte a nyugati politikusokat, Ukrajnát pedig „nem létező országnak”.
Az intézet szerint 2021-ben sem szavazták meg a gyermekvédelmi törvényt, 2022-ben pedig a népszavazás ellen uszítottak.
