Ítélet után, ítélet előtt – Demeter Márta a vádlottak padján

A legtöbb jogi egyetemen elsőként azt tanítják meg, hogy amikor egy jogász körülnéz az utcán, akkor jogalanyokat, jogviszonyokat és jogi tényeket lát. Erre reflektálva mondta egy szakmai berkekben rendkívül tisztelt professzor, hogy ha valaki tényleg így észleli a világot, az azonnal menjen szabadságra, mert agyára ment a munka.

2018 októberében, amikor – országgyűlési képviselői minőségében – betekintett a kecskeméti repülőbázison egy titkos iratba, majd az Orbán Flóra nevet megpillantva, szenzációt kiáltva nyilvánosságra hozta az információt.

Demeter Márta tévedett – ez az Orbán Flóra, nem az az Orbán Flóra

A zöld politikus először Benkő Tibor honvédelmi miniszternek tett fel egy olyan írásbeli választ igénylő kérdést, amely tartalmazta a titkosított információt. A képviselőnő ugyanis arra a felvetésére várt választ, hogy „Miért szállíthatja a Magyar Honvédség Airbus repülőgépe kiképző repülés keretében a miniszterelnök lányát, aki semmilyen közjogi tisztséget nem visel, hivatalt nem tölt be?”  A hír ezt követően úgy terjedt a médiában, mint szakadt Metropol az őszi szélben.

Kormányzati oldalon először a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) reagált, melyben cáfolta a politikus által állítottakat, majd nyomatékosan kérte „azokat a médiumokat, akik közölték a hazug állításokat, hogy az olvasók hiteles tájékoztatása érdekében azonnal töröljék cikküket”. A KTK tájékoztatása azért is érdemel külön említést, mert – feltehetőleg az igazság ismeretében – nem kívánták lecsapni a magas labdát, ugyanis az a katona és családja, illetve a kiküldetés védelme érdekében hátrányos következményekkel járt volna. 

Miután azonban az LMP-s politikus tovább ütötte az általa forrónak vélt, valójában jéghideg vasat, a Kabinetiroda lépett közbe, és felfedték, hogy az utas és Orbán Viktor legfiatalabb lánya között csupán névrokonság van, és a hazaszállított személy az egyik Páfoszon parancsnoki beosztásban szolgáló katona lánya.

Az egész történetben alighanem a legkusturicaibb, hogy

Demeter szerint a képen látható hölgy 3 évvel ezelőtt két éves volt. (Forrás: Facebook/Orbán Viktor)

Demeter is pert indított

Először Demeter ellen büntetőeljárás indult, majd 2019 tavaszán aztán újabb fordulatot vett az ügy: Hollik István – még kormányszóvivőként – egy sajtótájékoztatón

A képviselőnő sértettségében becsületének és jó hírnevének megsértése miatt indított polgári pert a kormánypárti politikus ellen, amelyben sérelemdíj mellett helyreigazítást is kért. 

Érdemes mindenekelőtt leszögezni, hogy több médium tájékoztatásával szemben semmiféle „becsületsértési perről” nincs szó, ugyanis a becsületsértés büntetőjogi tényállás, míg a Demeter által indított kereset polgári jogi jellegű, azon belül is a „becsülethez és jóhírnévhez való jog”, mint nevesített személyiségi jog megsértésén alapszik. 

Bár a Polgári Törvénykönyv egy bekezdésben szabályozza a fent említett két jogot,ám előbbi a „kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítást” fedi le (például a bírói gyakorlat szerint  a „tahó” jelző egy Facebook-posztban, a „mentálisan sérült”, vagy a „faszszopó” kifejezések használata), míg utóbbi a valótlan állításokkal szemben védi a jogosultat.  A politikusok közötti perben nyilvánvalóan utóbbiról, azaz a jóhírnévhez való jog megsértéséről van szó.

így egy bocsánatkérő levélen túl 600 ezer forint megfizetésére is kötelezték Hollikot.

Azt, hogy a bíróság miért jutott erre, nehezen lehet megállapítani. Tudni kell ugyanis, hogy mind a polgári, mind büntető ügyekben született ítéletek – egy szűk körtől eltekintve – anonimizált formában nyilvánosak a BHGY oldalán. A közlésre azonban csupán a Kúria tág körben, az Ítélőtáblák megszorítóan, a Törvényszékek pedig még csekélyebb mértékben kötelesek. 

Az erről szóló jogszabály (Bszi.) szerint azonban a bíróság elnöke elrendelheti más határozat közzétételét is. Mivel ebben az ügyben a Fővárosi Törvényszék nem publikálta az ítéletet, és megkeresésünkre is elutasító választ adtak, így a sajtóhírek meglehetősen rövid tudósításait kellett alapul vennünk. 

Az eset körülményei azonban meglehetősen egyértelműnek tűnnek: az információk birtokában a kormánypárti képviselők alighanem könnyedén megállapíthatták, hogy a Demeter által nyilvánosságra hozottak minősített adatok, a nyilvánosságra hozatal ténye pedig nem lehet vitás.

A Jobbikba hamarosan átejtőernyőző

ahogy azt ügyvédje is sugallta egy 24.hu-nak adott interjújában. Demeter ugyanis a törvények alapján – a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként – jogosult volt betekinteni az iratokba, azonban ehhez előtte rendelkeznie kellett egy felhasználói engedéllyel, illetve alá kellett írnia egy titoktartási nyilatkozatot.

Az ügyvéd – a büntetőeljárásban – kérte is, hogy a bíróság szerezze be a kecskeméti repülőezredtől azt a jegyzőkönyvet, amelyben felhívják a képviselő figyelmét, hogy mely adatokat nem hozhatja nyilvánosságra, és amit ő egyetértését adva alá is írt. Az ügy feloldásának másik kulcsa lehet, hogy az infomáció valóban 30 évre "nem nyilvános" státuszt kapott, azonban nem a minősített adat védelméről szóló törvény, hanem a honvédelmi törvény alapján. Ezen adatok pedig nem minősített, hanem "nem nyilvános" adatnak minősülnek - amely megsértéséhez rendelt következmények természetesen mások.

A jogi képviselő álláspontja és a bíróság első látásra egyértelmű elbírálású ügyben hozott meglepő döntésének megértéséhez ez lehetett a kulcs. És bár a polgári ügyben hozott döntéshez egyáltalán nincs kötve a büntetőeljárásban a bíróság, az októberben másodfokon is Demeternek igazat adó ítélet sugall valamit. 

Büntetőjogi alapozó

A probléma teljes körű megértéséhez érdemes néhány büntetőjogi alapvetést áttekinteni. A büntetőeljárásban az ügyészség a Btk. 305. §-a szerint minősülő hivatali visszaélés bűncselekmény elkövetésével vádolja Demeter Mártát, aki az előkészítő ülésen tagadta bűnösségét. Az említett bűncselekmény tényállása szerint az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen

a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,

A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya (vagyis a büntetőjog által védett érték) az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. Ezeket rongálta meg Demeter, mikor az botrányt okozó bejegyzést közzétette.

Hivatali visszaélés esetén célzatos bűncselekményről beszélünk, amely kizárólag egyenes szándékkal követhető el. Ez azt jelenti, hogy az elkövető tudata az elkövetéskor nem csak hogy átfogja tettének lehetséges következményeit, de egyenesen kívánja azok bekövetkeztét. Egyszerűbben fogalmazva: a képviselő bűnössége akkor állapítható meg, ha tudta, hogy az információt nem szabadott volna nyilvánosságra hoznia, ennek ellenére mégis megtette. Demeter állítása szerint a munkáját végezte egy közérdeklődésre számot tartó ügyben, és kizárólag az a cél vezérelte, hogy országgyűlési képviselőként érvényesítse az ellenőrzési jogosultságát.

Mint ahogy fent említettük, a vádlott védője szerint Demetert nem tájékoztatták – a minősített iratokról formailag és tartalmilag is meg kell győződnie az adott személynek, hogy minősített adatot tartalmaz.

Érvelése szerint,

hiszen, ahogyan fentebb láthattuk, az egyenes szándék fennállta a bűncselekmény megvalósulásának feltétele. 

Börtönbe kerülhet Demeter Márta?

A jelenleg köztudomású információk alapján nehézkesnek tűnik annak bebizonyítása, hogy a vádlott egyenes szándékkal akart kárt okozni a Magyar Honvédségnek az iratok közzétételével. Demeter az ügy kirobbanása óta a legkisebb jelét sem adta annak, hogy egyáltalán felfogná, milyen tényeket is hozott nyilvánosságra Facebookon közzétett bejegyzésében.

1.    Egy Orbán Flóra nevű lány utazott az említett repülőgépen. 
2.    A miniszterelnök lányát Orbán Flórának hívják.

Demeter Márta esetében két fenti tényező már elegendő oknak számított ahhoz, hogy Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnökeként minden gondossági követelményt sutba vágva világgá kiáltsa sejtését. Hiszen legkevésbé sem számított neki, hogy

mint ahogy az sem merült fel benne, hogy névazonosság is előfordulhat tízmillió magyar között, és a szóban forgó Orbán Flóra nem a miniszterelnök lánya. A botránykeltés vágya, valamint a rövid távú politikai haszonszerzés lehetősége elhomályosították elméjét és azt tette, amiről úgy gondolta, hogy a lehető legtöbbet tud ártani a Kormánynak.

Demeter úgy tűnik nem fogta fel

Összefoglalva tehát az eseményeket: az a meglepő helyzet állhat elő, hogy miközben Demeter Márta minden egyes cselekményével és megnyilvánulásával aláhúzta saját politikai alkalmatlanságát, könnyen előfordulhat, hogy büntetőjogi felelőssége mégsem lesz megállapítható. 

Ugyanakkor rendkívül fontos hangsúlyozni: hogy az ügy tényeinek és bizonyítékainak teljes körű ismeretének hiányában nehéz megjósolni a bíróság várható ítéletét. Egyedül a bíró van a megfelelő ismeretek birtokában a helyes döntés meghozatalához, minden más vélemény – beleértve a fenti eszmefuttatást is – a sajtóból elérhető, gyakran hiányos információn alapul.

A fentiek fenntartása mellett megjegyzendő továbbá, hogy a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. Büntető Kollégiumi vélemény alapján az enyhítő körülmények túlsúlya állapítható meg, kiemelt jelentőséggel utalva itt nemrég született gyermekére.

Talán így van ez jól. Demeter immár két éve a magányos szabadságharcos hamis pózába merevedve próbál erényt kovácsolni saját trehányságából. Minden lehetséges alkalommal előadja, hogy az orbáni diktatúra őt ellenzékiként csak azért hurcolja meg, mert megpróbálta hatékonyan ellenőrizni a Kormány működését.

Láthatóan továbbra sincs tisztában sem tettének súlyával, sem lehetséges következményeivel. Célszerű az ilyen tévelygőknek inkább megbocsátani. Nem tudják, mit cselekszenek. Csak, ha szabad ennyit kérni, a jövőben ne bízzanak rá semmi fontosat.
 

Borítókép: MTI/Illyés Tibor