Államtitkárának közlését megkérdőjelezi, hogy az ország három legnagyobb önkormányzati szövetsége semmiféle egyeztetési szándékról nem tud. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnökeként és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnökeként megerősíthetem, hogy sem a MÖSZ–szel, sem a BÖSZ–szel semmiféle egyeztetés nem történt, és hasonlóan nyilatkozott a médiában a másik nagy önkormányzati szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is.
Ha a magyar települések többségét képviselő szövetségekkel nem egyeztettek, akkor mégis kivel? Az elmúlt napokban számos polgármesternél érdeklődtünk, tudnak–e ilyen egyeztetésről, ám erről a megkérdezettek egyike sem hallott.Szeretném hinni, hogy a kormány nem úgy jár el a helyreállítási támogatás felhasználásakor, mint ahogyan a következő hét év uniós költségvetésében szereplő források elosztását tervezi a fővárosban: Budapest valós igényei, a főváros hosszú távú jövőjét szolgáló fejlesztések helyett, a megválasztott városvezetés megkerülésével nagyobb részt presztízsberuházásokra, lopakodó olimpiára költenék a pénzt.
Szeretném hinni, hogy a kormány nem követte el ismét azt a hibát, hogy a helyreállítási támogatásokról megint csak politikai alapon, kizárólag kormánypárti polgármesterekkel folytatott egyeztetéseket, mert ez azt a látszatot erősítené, mintha a kormány első– és másodrangú polgárokra, első– és másodrangú településekre osztaná fel az országot, ami nyilvánvalóan megengedhetetlen lenne. Az Európai Unió által nyújtott válságkezelő támogatás ugyanis nem a kormányé, nem egyik vagy másik párté, az a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat illeti meg.
A magyar önkormányzatok, szerte az országban erejükön felül veszik ki a részüket a járvány elleni védekezésből és a gazdasági válság hatásainak enyhítéséből. Teszik ezt gyakran a kormánynál gyorsabban, hatékonyabban, szolidárisabban. Az önkormányzatok bevonása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásába – az Európai Parlament által előírt kötelezettségen túl – azért is szükséges, mert az Európai Unió által elfogadott célok elérése – úgymint digitalizáció, zöld fejlesztések, klímavédelem – jelentős részben a településeken, köztük a városokban és Budapesten valósíthatók meg. A településeket érintő problémákat, a helyben élő emberek gondjait, az önkormányzatok ismerik a legjobban, a válságkezelésben pedig megkerülhetetlen a szerepük.