Handó: Teljesülnek a jogállamiság feltételei Magyarországon

A bírák függetlenek, a jogállamiság feltételei teljesülnek Magyarországon – hangoztatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Kaposváron csütörtökön.

Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az „úgynevezett országjelentésekben” nem a jogszabályokban biztosított garanciák, tények vagy a tényleges gyakorlat, hanem mindenféle bulvárhírekből merített információk „köszönnek vissza” a magyar bírák ítélkezéséről.

Hangsúlyozta, a magyar bírók függetlenségét százötven évvel ezelőtt elfogadott szabályok, hatályos rendelkezések garanciális elemei biztosítják, s egy közelmúltban végzett felmérésben a bírók döntő többsége is úgy nyilatkozott: függetlennek tartja magát.

Az OBH elnöke utalt arra, Magyarországon már a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvény tiltotta, hogy bírók politikai egyletek tagjai legyenek, szemben Franciaországgal, Németországgal, vagy Hollandiával, ahol ez ma is lehetséges.

A bírói függetlenség kérdése

A jelenleg is hatályos, a bírósági szervezetről szóló törvény kimondja, hogy a bírók függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók, nem utasíthatók az ítélkezési tevékenységükkel összefüggően – közölte.

Hozzátette, hogy a jogállási törvény alapján pedig a bíró minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni, ami az ügyfelek számára jelent biztosítékot.

Handó Tünde kiemelte, idén harmadik alkalommal tették lehetővé a bírák számára az úgynevezett integritás kérdőív kitöltését. A kérdésekre egy hónapon át elektronikus úton, önkéntes és anonim módon lehetett válaszolni. A résztvevők száma 489 volt, ez a bírói kar tagjainak 17 százaléka.

A válaszadók 96,52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy függetlennek tartja magát, ítélkezésében külső befolyást nem kell elszenvednie – mondta.

Az OBH elnöke kitért arra: a résztvevők 50 százaléka számára nincsenek az ítélkezést befolyásoló jogon kívüli tényezők, mások úgy érzik, védekezniük kell olyan, egyébként természetes hatások ellen, mint a felek tárgyalótermi magatartása, a médiatartalmak, közéleti szereplők megnyilvánulása.

(MTI)