Így élnek vissza a hajléktalanok személyiségi jogaival

2017. szeptember 19. 11:31

A társadalom legsebezhetőbb tagjai közé tartoznak a hajléktalanok: adataikkal és személyiségükkel kapcsolatos visszaélések is sújthatják őket. Bekker Balázs riportja a hajléktalanok jogaival való visszaélésekről.

2017. szeptember 19. 11:31
Bekker Balázs

A hajléktalanok a társadalom egyik legsebezhetőbb rétegét alkotják. Még ha nincs semmilyen fizikai vagy anyagi tulajdonuk, akkor is van rá mód, hogy bizonyos emberek kihasználják őket. A hajléktalanok adataival és személyiségével kapcsolatos visszaélések sajnos még mind a mai napig előfordulnak.

M. János-t 2014-ben eltiltották a cégvezetéstől. Ekkor 5 cég volt épp a 67 éves úr nevén, amelyeket 2011-ben és 2012-ben szerzett. Ezek között volt építőipari, kiskereskedelmi és autókölcsönzéssel is foglalkozó cég. 2015 és 2016 során mind az öt cég felszámolásra került a NAV által, mindegyik ellen volt végrehajtási eljárás folyamatban, vagyis a cégeknek hosszasan be nem fizetett tartozásuk volt.

M. Jánosról érdemes tudni, hogy 2012-ig a Dózsa György út 152. szám alatt lakott, és a cégei is ide voltak bejegyezve. Azonban mint ahogy azt egy 2011-es, a cégbírósághoz az egyik szóban forgó cég alkalmazottjától beérkezett panaszlevél állítja: a cég egyik alkalmazottja a munkavégzés során balesetet szenvedett, azonban többszöri megkeresés ellenére semmilyen támogatást vagy baleseti jegyzőkönyvet nem kapott a cég vezetésétől, ami az ő ellátását segítette volna, ezért személyesen felkereste a cég székhelyét.

A megadott címen azonban egy hajléktalanszálló található, a keresett cég központja nem.

A Dózsa György út 152 címen valóban a BMSZKI hajléktalanszállója működik, megkeresésemre a szálló munkatársai megerősítették, M. János 2012-ig a szállón lakott. Kiköltözésekor azonban nem lettek a cégei más címre átjegyeztetve, ami arra utalhat, hogy M. János nem volt tudatában az öt cégnél is betöltött ügyvezetői pozíciójának. Az egyik cég 2013-ban a cégbíróság által kényszertörlésre került, miután többszöri felszólítás után se állította helyre a törvényes működését.

Az is arra enged következtetni, hogy M. János nem önszántából és akaratlagosan vált ezen cégek tulajdonosává, hogy több esetben is az elérhetőségként megadott e-mail cím a tulajdonosváltás után is megegyezett az alapításkor megadott, az alapító személyes e-mail címével. Egyik cége felszámolását az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. végezte. Kérdésemre a felszámolást végző munkatárs elmondta, hogy a cég felszámolása egyszerűsített eljárásban folyt, mivel a volt ügyvezető nem tett eleget a törvényben előírt kötelezettségeinek, vagyis nem juttatta el a kellő dokumentumokat a felszámoláskor kijelölt új ügyvezetőnek. Tovább azt is elmondta, a cégnek sem ingósága, sem ingatlanvagyona nem volt.

Ezek a tényezők önmagukban is gyanússá teszik a céget, hiszen általában ha nem is önszántukból, de a felszámolókkal együttműködnek a tulajdonosok, vagy legalább elérhetőek, ebben az esetben azonban semmilyen csatornán nem sikerült elérni M. Jánost. Továbbá az is furcsa lehet, hogy olyan cégek kerültek a tulajdonába, amik ellen tartozás miatt már hatósági végrehajtás volt életben, valamint a jegyzett tőkéjük az alapításuk óta nem változott – maradt 500 ezer forint, ami a törvényben meghatározott minimum. E körülmények mind afelé mutatnak, hogy M. János pont a fentebb említett kihasználás áldozata lett. 2011-ben valószínűleg átverés áldozata lett, esetleg elvesztette vagy ellopták tőle az iratait, amik aztán több ember kezébe is kerültek, akik e módon szabadultak meg ügyes-bajos cégeiktől.

M. János esete egyáltalán nem egyedi és nem is annyira ritka. Megkeresésemre a Dózsa György úti hajléktalanszálló munkatársa elmondta, hetente 1-2 levelet kapnak a NAV-tól, melyben adótartozás miatt keresnek embereket a szállókon. Az elmúlt időben egyre jellemzőbb volt, hogy a keresett személy egyáltalán nem szerepel a szálló nyilvántartásában. „Ilyen esetekben nyilatkoznunk kellett arról, hogy az adott céget nem ismerjük, nem adtunk engedélyt a székhelyként való bejegyzéshez és nem folytat gazdasági tevékenységet a címen. Ilyen bejegyzési engedélyeket nem szoktunk adni, de egyébként sem érkeztek erre irányuló kérelmek hozzánk. Intézményünk csak utólag, az ilyen hozzánk érkező hatósági megkeresésekből szerez tudomást, hogy valamelyik szállójára egy céget jegyeztek be. Ritka volt az az eset, amikor az adott személy a megkeresés időpontjában még elérhető volt a szállón” – mondta a BMSZKI nyilvántartási előadója.

Ezek a cégbejegyzések azért lehetségesek, mert a hatályos jogszabályok értelmében bárki, aki 72 óránál tovább tartózkodik egy helyen – még ha csak ideiglenesen is –, köteles bejelentkezni a helyi önkormányzatnál. Ezt sokan nem teszik meg, főleg az albérlők. Ez a szabályozás a hajléktalanszállókra is vonatkozik. A odaérkező hajléktalan köteles hivatalosan is bejelentkezni a szállóra, nem elég csak az intézmény belső rendszerébe jelentkezni, amennyiben hosszabb időre szeretne ott tartózkodni. Ezzel lakcímkártya igénylésére is jogosult, vagyis lesz egy igazolása arról, hogy van lakcíme, van hol laknia, nem csak települési szintű lakcímkártyája lesz, amely lakcímként csak az adott várost vagy Budapest esetében kerületet tartalmazza, mellette a „lakcím nélküli” megjegyzéssel.

A hatályos magyar szabályozás értelmében azonban ideiglenes lakcímre, azaz tartózkodási helyre csak olyan személy jogosult bejelentkezni, aki rendelkezik állandó lakcímmel is. Ez a feltétel a hajléktalanoknál nem teljesül, így a törvény szerint ez az amúgy ideiglenes lakhely állandó lakcímként lesz bejegyezve. 

A lakcímkártya megléte egyfajta biztonságot nyújt a hajléktalannak, megkönnyíti például a még ezzel együtt is nagyon nehéz és bajos munkakeresést. Ez a biztonság azonban rejt magában kockázatokat is.

Mint a hajléktalan lét sok területére, az adatokkal való visszaélésre is egy konkrét bűnözői iparág épült ki.

A hajléktalan adataihoz vagy lopással jutnak hozzá az elkövetők, vagy egy nagyon minimális pénzösszegért cserébe felhasználják azokat anélkül, hogy az áldozat tudná pontosan, hogy mire. A megszerzett adatokkal, amik általában lakcímkártyák, személyi igazolványok adatai, súlyosan vissza lehet élni, ezzel nagy kárt és még nagyobb kellemetlenséget okozva a hajléktalannak.

„Az egyik leggyakoribb ilyen visszaélés, ami előfordul, az a cégek hajléktalanok nevére íratása” – mondta Győri Péter, a BMSZKI szakmai vezetője. Ezek általában olyan cégek, amik vagy csődeljárás alatt vannak, vagy valamilyen más problémával, például adócsalással terheltek, emiatt a tulajdonos inkább megszabadulna tőle. Esetekben eleve csak egy ügyre létrehozott cégekről van szó, amikre a későbbiekben a kft alapítójának nem lesz szüksége. Ezekben az esetekben a hajléktalan lesz a cégtulajdonos, az ő nevére érkezik mindenfajta elszámolás, számla, végzés a céggel kapcsolatban, és a felelősség is őt terheli. Hajléktalan nevében céget alapítani a kihasználóknak azért éri meg, mert így kvázi elérhetetlenek lesznek, nem fogják tudni, hogy ki is a valódi tulajdonos. 

A hajléktalanszállók címeit megnézve azt lehet tapasztalni, hogy általában irreálisan sok vállalkozás van bejelentve: az Opten cégadatbázis adatai szerint a BMSZKI Dózsa György úti szállójának címére például több mint száz cég van bejelentve. Igaz ezek egy része felszámolás vagy kényszertörlés alatt van.

Ezeknek a cégeknek a tulajdonosai azonban nem egyszerre laknak a szállón, hanem adott esetben több évnyi különbséggel, de mivel állandó lakcím hiányában a szálló lett állandóként megadva, így a lakcímkártya is állandó, nem pedig ideiglenes, ezért az érvényessége nem jár le. Az egyszer megszerzett adatok – ha csak nem lettek elvesztettnek bejelentve és ezáltal érvénytelenítve – érvényesek maradnak. 

A hajléktalanszállókon úgynevezett cégtemetők alakulhatnak ki.

„Cégtemetőről akkor beszélünk, ha egy csoport jól bejáratott módon szünteti meg a vállalatokat, mentesítve a valódi tulajdonosokat és ügyvezetőket korábbi tevékenységük felelőssége alól. Jellemzően adóhátralékot és kifizetetlen számlákat felhalmozó cégeket vesznek át, és ezek megfizetése nélkül »menedzselik le« a cég megszűnését. A folyamat általában a cég többlépcsős – lenyomozhatatlan külföldi vagy hajléktalan hazai magánszemélynek történő – eladásával kezdődik, majd a papírok és pecsétek elégetése következik. A cégtemetőkre jellemző, hogy egyes címek, magánszemélyek újra és újra előkerülnek akár több száz felszámolás-közeli cég esetében is” – írja az Index. 

„A NAV néha keres a szállókon oda bejelentett cégek tulajdonosait, és mindig meglepődve állnak, mikor azt mondjuk nekik, hogy az illető már rég óta nem lakik itt” – mondta Tagányi Szabolcs, a Vöröskereszt hajléktalanszállóján dolgozó szociális munkás. Ilyenkor nem nagyon tudnak mit kezdeni, a szálló adatbázisában általában több ezer ember is szerepel, hiszen mindenki, aki valaha ott lakott, azt fel kell venni a rendszerbe, azonban egyszerre pár száznál több ember nem tartózkodik ott.

Akik pedig kiköltöznek a szállóról, kikerülnek az ott dolgozók látóköréből is. Győri Péter is hasonló esetről számolt be. „Pár éve volt egy érdekes beszélgetésünk a NAV-val, ahol ők arról érdeklődtek, hogy miért van a szállóra több tucat kisvállalkozás bejelentve. Aztán nagyon meglepődtek, mikor a végén mi lettünk kíváncsiak. Megkértük, hogy bizonyos címekre – megadtuk nekik a hajléktalanszállók címeit – ha céget jelentenek be, akkor azt jelezzék felénk. Ez eddig egyszer sem történt meg” – mondta. A szállókon dolgozók nem tudják pontosan, hány cég lehet bejegyezve az adott címre: az egyetlen forrás, amiből tippelni tudnak, a bejegyzett vállalkozások számára érkezett levelek. Ezeken általában csak cégnév van feltüntetve. Mivel a címzettet így szinte esélytelen megtalálni, ezért ezek a levelek megsemmisítésre kerülnek. 

A Nemzeti Adatvédelmi és információszabadság hatóság 2015-ös éves beszámolójának egyik bekezdésében, melyben a termékbemutatók adatvédelméről ír, említ meg egy olyan esetet, ahol egy problémás cég székhelye egy falu egyik elhagyott háza, az ügyvezetője pedig egy hajléktalan férfi volt. A beszámolóból az is kiderül, hogy nem csak a hajléktalanság érintett ebben a témában: olyan eset is előfordult, hogy cégvezetőként külföldi, elérhetetlen személyeket adtak meg, a magyarországi kézbesítési címen megadott személy pedig elmondása szerint soha sem hallott még az állítólagos ügyvezetőről.

Az ilyenfajta kihasználások és visszaélések kiszűrése azonban nagyon nehéz, hiszen ez tulajdonképpen a szürke zónába tartozik: bizonyítékot nem igazán találnak az áldozatok arról, hogy tudtukon kívül lett a nevükre írva egy cég. A hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A hajléktalanok feltételezhetően nincsenek tudatában, hogy milyen bűncselekmények áldozatai lehetnek szimplán az adataik kiadásával, ezért rábírhatók, hogy kiadják ezeket minimális összegekért. „Hivatalosan nincs tudomásom, csak hallomásból értesültem vagy ügyfeleink egymás közt beszélik, hogy pár ezer forintért bírnak rá hajléktalanokat arra, hogy egy cég képviseletét papíron vállalják magukra” – mondta a BMSZKI munkatársa.  A szállókra bejelentett embereknek azt a mentalitást kéne elsajátítaniuk, hogy ha elvesztik az irataikat – ami az általam kérdezett szociális munkások szerint elég gyakran megesik –, akkor rögtön menjenek el a rendőrségre azt bejelenteni, így ezzel megelőzhetik, hogy a megtaláló esetlegesen visszaéljen az adatokkal.

Hasonlóképpen a személyes adatokkal és hajléktalanok személyiségével kapcsolatos visszaélés az is, amikor a hajléktalan adatait használva szerződéseket kötnek. Ezek lehetnek adásvételi szerződések, hitelszerződések. Az egyik leggyakoribb eset a mobiltelefon-vásárlás. Régen a hajléktalan személy adataival vettek egy telefont, amit pár napig használtak, ez alatt az idő alatt összehoztak egy nagyon magas – esetenként akár százezres – összegű számlát, melyet aztán a szálló, és ha még ott lakott, akkor azon belül a hajléktalan kapott meg. Majd mikor ezek a számlák nem lettek befizetve, akkor jöttek a behajtók, akik tehetetlenül álltak az eset előtt – mondta Tagányi Szabolcs és Füsti Molnár Sándor.

Hozzáteszik: manapság ez már kicsit átalakult. Mostanában az a jellemzőbb, hogy szolgáltatóktól megveszik a telefonokat nagyon olcsón, valamilyen előfizetéssel és hűségnyilatkozattal a hajléktalan nevére. A kártyát eldobják, a telefont eladják a tényleges áráért, a hajléktalan pedig a hűségnyilatkozat ideje alatt kapja a számlákat a magas havi törlesztő részletekkel. 

A 2016 márciusában történt brüsszeli robbantásos merényletek előtt is pont egy budapesti hajléktalan személyes adataival éltek vissza bűnözők,

és így jutottak hozzá egy csomó SIM-kártyához, és ezek közül kerültek ki azok is, amelyeket később az elkövetők a merénylethez használtak. A további, ehhez hasonló visszaélések elkerülése végett hozták azt az NMHH-rendeletet, ami kötelezi a szerződő feleket az adataik egyeztetésére, így elkerülve, hogy valaki más nevére lehessen, annak tudata és beleegyezése nélkül SIM-kártyákat vásárolni. 

Esetenként olyan is előfordul, hogy egyesek hiteleket vesznek fel hajléktalanok nevében, melyről aztán a számlák szintén a szállóra érkeznek. A Vöröskereszt szállóján dolgozók rendszeresen találkoznak hitelező cégek behajtóival, akik olyan embereket keresnek ott, akik már rég nem ott laknak. Az ilyen esetekkel sajnos nem lehet mit kezdeni. Semmi nem bizonyítja, hogy tényleg nem az adott hajléktalan vette fel azt a kölcsönt, de a szállókon dolgozó szociális munkások véleménye szerint az esetek majdnem 100%-ában nem ez történik. 

Az ilyen esetek nem csak a hajléktalanok számára kellemetlenek, hiszen a kiküldött behajtók általában meg se találják azt a személyt, akitől a pénzt kéne beszedniük, mivel a szálló elhagyása után az ott dolgozók már nem tudnak információval szolgálni a hollétéről. Ez a jelenség a cégeknek is jelentős károkat okoz. Ez ellen egy hatékony védekezés lehet, ha a cégek a szerződések megkötésekor odafigyelnek, hogy a szerződő fél lakcíme adott esetben nem egy hajléktalanszálló-e, és ha igen, akkor utánajárnak, hogy valóban ott lakik-e, vagy csak egy egyszer ott lakott ember adataival szeretne-e visszaélni.

Ez az út azonban bonyolultabbá teszi az olyan tényleg hajléktalan, tényleg szállón lakó emberek dolgát, akik valamilyen szerződést szeretnének kötni. Azonban a csalók leleplezéséhez ez is egy fontos lépés. 

***

A cikk a Komáromy Gábor-ösztöndíj segítségével valósult meg. A szerző hajléktalansággal foglalkozó cikksorozatának első részét (Otthon nélkül a munkaerőpiacon: a hajléktalanság kihasználása) itt olvashatják a Mandineren.

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2017. szeptember 19. 18:45
Van egy kiterjedt réteg kis hazánkban, akiktől már régen elvették az összes iratukat. A koldusmaffiájuk főnöke odaadja annyi időre, amíg valami segélyhez szükséges, oszt jóvan.
izo1210
2017. szeptember 19. 17:59
Nem csak a NAV-nak kéne érdeklődni, mikor már hatalmasra nőtt az tartozás, hanem a Cégbíróságnak is a tulajdonos változásakor, és akkor megelőzhető lenne az ilyesmi.
SilentBob
2017. szeptember 19. 13:07
Osztályidegenek kitelepitése, kirablása, falvak felszámolása, lakóinak panelbe kényszeritése kirablása, munkahelyek millióinak megszüntetése, dolgozóinak utcára baszása, majd hajléktalanpátyolgató ávósok, szabadságharcosok jogvédők ráépülése.
még fokozza
2017. szeptember 19. 12:18
A Dózsa György út 152 a XIII. ker. irodaház-folyosó elején található. Ki gondolná, hogy a hajléktalanokat ilyen frekventált helyen szállásolják el. Ha a hajléktalanszállót eladnák, az árából nagy része szükséglakáshoz jutna.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!