Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes Moszkvából a moldovai Chisinauba utazott volna, de nem érkezett meg oda: elmondása szerint mind a román, mind a magyar hatóságok megtiltották a repülőgépnek a saját légterükbe való berepülést. „Minszkig volt elég az üzemanyagunk. Készüljetek fel a válaszlépésre, gazemberek” – üzente Rogozin Bukarestnek.
Románia nem engedte be légterébe azt a Moszkva-Chisinau útvonalon közlekedő repülőgépet, amelyen Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes utazott – erősítette meg a román hírügynökségek értesülését a bukaresti külügyminisztérium pénteken. Rogozin később úgy nyilatkozott az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a román és a magyar hatóságok is megtagadták repülőgépétől a légtérhasználatot.
Bukarest arra hivatkozott, hogy az Európai Unió 2014-ben megtiltotta azok belépését vagy átutazását a tagországok területén, akik aláássák Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását.
Kerülőút
Az Európai Unió szankciós listáján szereplő Rogozin a Siberia Airlines utasszállító gépével – Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország érintésével – utazott a Moldovai Köztársaság fővárosa felé. A repülőnek azért kellett kerülnie, mert Ukrajna semmilyen orosz gépet nem enged át légterén.
Az orosz miniszterelnök-helyettes Chisinauból Transznisztriába – Moldova orosz többségű szakadár Dnyeszteren-túli területére – utazott volna tovább, hogy részt vegyen az orosz békefenntartók ottani beavatkozásának 25. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéseken.
Amikor Románia megtagadta a légtérhasználatot, a gép visszafordult. A FlightRadar24.com portál szerint a repülőgép Minszkben szállt le. Rogozin az utasok, köztük nők és gyerekek életének veszélyeztetésével vádolta Bukarestet. „Minszkig volt elég az üzemanyagunk. Készüljetek fel a válaszlépésre, gazemberek” – idézte Rogozin román hatóságoknak szóló Twitter-bejegyzését a román Mediafax hírügynökség.
Az orosz kormányfő-helyettes nem először fenyegette meg Romániát. Három éve történt már egy hasonló eset, amikor a Dnyeszter-menti szakadár területre látogató Rogozin gépének Románia nem adott légtérhasználati engedélyt. Akkor Rogozin azt írta egy Twitter-üzenetben, hogy legközelebb egy TU-160-as típusú hadászati bombázóval érkezik.
Magyarország is megtagadta az átrepülést
Rogozin az Interfax orosz hírügynökségnek később úgy nyilatkozott, hogy a román mellett a magyar hatóságok is megtagadták, hogy a repülőgépe áthaladjon az ország légterén, illetve -– tekintettel a gépen lévő üzemanyag mennnyiségére – leszálljon Budapesten.
Az orosz békefenntartók jelenlétének 25. évfordulója Moszkva és Chisinau között, illetve a chisinaui európai irányultságú kormány és az oroszbarát elnök között is feszültséget szított, miután a moldovai határőrség nem engedett be az országba több, az ünnepségekre érkező orosz előadóművészt és politikust. Igor Dodon moldovai elnök provokációnak minősítette saját kormánya eljárását, és egy orosz nyelvű Facebook-bejegyzésben kilátásba helyezte, hogy „eljön majd a felelősségre vonás ideje”.
Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, és 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. Az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaságban – amelynek önállóságát egyetlen ország sem ismeri el – azóta is orosz csapatok állomásoznak.
(MTI)
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A tesztelést Oroszországgal szinkronban végzik.
Ötödik államfői esküjét tette le a Kremlben kedden.
A két ezredes az orosz állambiztonsági szolgálathoz tartozó ügynökhálózat tagjai voltak.
Nem teljesen világos, tudja-e a a demokrata vezető, Hakeem Jeffries, hogy miket beszél. Sokkoló mondatok.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kínai látogatás abban is jelentőséggel bír, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
