A populizmus valójában gumifogalom. Nem akarok cinikus lenni, de azt címkézik fel ezzel a jelzővel, akit éppen nem kedvelnek. Interjú.
„Ön hogyan definiálná a populizmust?
A populizmus valójában gumifogalom. Nem akarok cinikus lenni, de azt látom, hogy azt címkézik fel ezzel a jelzővel, akit éppen nem kedvelnek. Tudniillik van egy domináns, hegemonikus gondolkodás, amely magát liberalizmusnak nevezi, ennek az ideológiának azonban egyre kevesebb köze van ahhoz, amit mondjuk az eszmerendszer atyjai értettek alatta. A mai liberalizmusnak ugyanis két pillére van: az egyik a gazdasági liberalizmus, a másik pedig a szociálliberalizmus, amely érdekes módon nem foglalkozik a társadalom egészével, csak kiemelt csoportokkal. Az eszme szerint ezen kitüntetett csoportokat kell egyenlővé tenni – bár az nem világos, hogy pontosan hogyan –, és aki ezt valamilyen formában ellenzi, az egyszerűen populista. Hogy miért? Mert a nép érdekeire hivatkozik.
A populizmust általában a globalizáció okozta vívmányok elleni »lázadásként« értékelik, napjainkban azonban egyre több tünet utal arra – gondolok itt elsősorban Donald Trump győzelmére vagy a Brexitre –, hogy a globalizációellenes »populista lázadás« maga is kezd globálissá válni.
A populizmusban egyelőre annyi az összevisszaság, hogy nehéz komolyan venni. Inkább a jelenségre érdemes koncentrálni, hiszen tény és való, kialakultak új politikai mozgalmak, amelyek a fősodorral szemben fogalmazzák meg önmagukat, és amelyek szerint a társadalom jelentős rétegei valódi képviselet nélkül maradtak, kiszorultak a politikai szférából. Ugyanis jelenleg a hagyományosnak mondható fehér munkásosztály legjobb esetben is csak harmadlagos helyzetben van, és nincs egyetlen olyan mainstream párt sem, amely az ő érdekeit képviselné. Ilyen körülmények között nem meglepetés, hogy a magukra maradt tömegek azok felé húznak, akik meghallják a hangjukat. Mivel a globalizáció következtében ez a jelenség is túlmutat a lokális gondokon, nem tartom kizártnak, hogy maga a globalizációellenesség is globálissá válhat, de jelen pillanatban a »felkelés« közepén vagyunk, azt tehát lehetetlen megjósolni, mi jön még.”
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Mintha az eunuchok szakszervezete elhatározta volna, hogy megszervezik a kontinens legvadabb orgiáját.
