Niedermüller Péter nemcsak Horn Gábor körét, de a cégét is milliós megbízással látta el
Újabb részletek derültek ki Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester és veje, Horn Gábor köreinek üzleti összefonódásáról.
Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott befolyással üzérkedés miatt az a férfi, aki az amerikai Bunge Zrt. lobbistájának azt állította 2014-ben: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája huszonhétről öt százalékra csökkenjen. Az ellene valló tanú szerint a Századvégnek kellett volna ezért fizetni. A bíróság szerint az ajánlattétel valós volt, de nem állapították meg, hogy ki volt a valódi ajánlattevő.
Két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék kedden azt a férfit, amki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A bíróság kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el T. Viktor Andrást, mert az ajánlat arra is irányult, hogy a Bunge versenytársának áfaigénylését az adóhatóság visszatartja, amíg az ellene folytatott eljárás le nem zárul. A perben az ügyészség azt az álláspontot képviselte, hogy az ajánlat pusztán színlelt volt. A bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt.
Az ítélethirdetésen a bíró felidézte: az ügyben olyan magánszemély tett feljelentést, aki a történtekről közvetlenül nem tudott, vizsgálatot mindössze egy újságcikk alapján kért, amely nem is a vádbeli korrupciós ügyről szólt, hanem arról, hogy kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból. Nem hagyományos ez az eljárás a bíró szerint abból a szempontból sem, hogy eljárások korrupciós ügyekben általában megfigyelés, vagy lehallgatás révén indulnak, ez azonban nem így történt.
A vádbeli bűncselekményről azt mondta: viszonylag egyszerű, egymozzanatos korrupciós cselekmény volt, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e ajánlat, annak mi volt a tartalma, ki volt a küldője, a közvetítője és a címzettje. A bíró hangsúlyozta: személyi, tárgyi és okirati bizonyítékok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét, aki az eljárás során végig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
A Századvégnek kellett volna fizetni, a bíróság szerint valós volt az ajánlat
A per előzménye, hogy a vádlott és a Bunge Zrt.-vel szerződésben álló kft. munkatársa jó barátságban voltak, T. Viktor András el is hívta a tanút – azaz a lobbistát – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is dolgozó cége 2014 májusában tartott rendezvényére. A bíró rámutatott: a vádlott tisztában volt azzal, hogy barátja akkor már régóta sokat tesz az áfacsalások visszaszorításáért, az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal.
A tanú vallomása szerint ezen a céges rendezvényen hangzott el az ajánlat, amely úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, a vádlott pedig konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A perben meghallgatták Heim Pétert is, aki a vádlottal, T. Viktor Andrással egyezően azt mondta: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak. A bíróság ítéletében rögzítette: nem volt megállapítható, hogy az ajánlat kitől érkezett.
A bíróság szerint az ajánlat valóságtartalmát igazolja az is, hogy a vádlottal jó barátságban levő tanúnak nem volt oka hátrányos helyzetbe hozni, a vádlottak padjára ültetni T. Viktor Andrást. Az indokolás szerint mindez talán meg sem történt volna, ha a kitiltási botrány nem pattan ki. A törvényszék az ajánlat valóságosságának igazolását látta abban is, hogy a tanú már a céges rendezvény másnapján e-mailben kereste meg a Bunge Zrt.-t sürgős jelzéssel, hogy beszámoljon a társaságnak az ajánlatról. A bíró rámutatott: a tanú annak ellenére tett így, hogy tisztában volt vele: az amerikai szigorú korrupcióellenes szabályozás miatt ez megszünteti a szerződéses viszonyt az őt foglalkoztató céggel. Hozzátette: ez rövid időn belül meg is történt.
A tanú ezt követően az amerikai nagykövetséggel is felvette a kapcsolatot, a perben tett vallomása szerint azért, mert nem akarta, hogy a közvetített ajánlat miatt őt is kitiltsák az Egyesült Államokból, ahogyan azt tették kormánytisztviselőkkel.
Bíró: A vádlott csak közvetítő volt
A bíró úgy fogalmazott: a perbeli ajánlat „olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyre csak olyan személynek lehetett rálátása, aki ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában van”. Példaként említette erre az ajánlat szerinti 2 milliárd forintos összeg nagyságát, szakértők szerint ugyanis éppen ekkora összeg hiányzik a szektorból az áfacsalások miatt. Az ajánlat valóságtartalmát igazolja a valós adóhatósági eljárás is a versenytársnál – tette hozzá a bíró.
A kétrendbeli – az áfacsökkentést, illetve a versenytárssal szembeni adóhatósági eljárást befolyásoló – korrupciós bűncselekmény ügyében a bíróság nem osztotta az ügyészség álláspontját, miszerint súlyosbító tényező az ügyben, hogy a történtek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. A bíróság szerint ez nem írható a vádlott számlájára, az viszont jelentősen enyhítő körülmény, hogy az ajánlatnak mindössze közvetítője volt, egyfajta bűnsegédi magatartást követett el. Ezért látott lehetőséget a korrupciós bűncselekmény ellenére alacsony időtartamú szabadságvesztés kiszabására, büntetlen előélete és kiskorú gyerekeire tekintettel pedig a börtönbüntetés felfüggesztésére.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért és letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett, a védő pedig elsősorban felmentésért, illetve megalapozatlanságra hivatkozva a per hatályon kívül helyezéséért és új eljárás lefolytatásáért.