Küldjünk hárommillió embert Amerikába! – Dunakeszi győzelem az OKPV-n
2016. március 09. 11:44
Mit kellett volna tennie Ferenc Józsefnek a königgrätzi csata után? E kérdés ejtette gondolkodóba az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny márciusi döntőseit. A Mathias Corvinus Collegium és a Case Solvers által rendezett versenyt a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium diákjai, Almási Dániel, Baracz Kornél és Szilágyi Botond nyerték.
2016. március 09. 11:44
p
0
0
5
Mentés
Ön mit tett volna Ferenc József helyében a königgrätzi csata után? Hogyan stabilizálta volna az 1866-ban elszenvedett vereség után a császárságot? Tényleg a kiegyezés volt a legjobb megoldás?
E kérdések okoztak fejtörést az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny (OKPV) márciusi döntőseinek, akik Ferenc József tanácsadóiként országvezetési stratégiát dolgoztak ki az uralkodónak.
Az OKPV fejleszti a problémamegoldó képességet és a kreativitást
A problémamegoldó versenyt harmadik alkalommal rendezte meg a Mathias Corvinus Collegium és a Case Solvers csapata. A háromfordulós verseny célja, hogy a diákok már a középiskolában megismerkedhessenek a való életben is használt problémamegoldó módszerekkel. „Tapasztalatom szerint a magyar diákok rendkívül nagy lexikális tudással rendelkeznek, ugyanakkor egy kicsit bátortalanok a hipotézisek felállítása terén, kevesebb kreativitással rendelkeznek, mint például az amerikai diáktársaik. Az OKPV jó lehetőség számukra, hogy fejlesszék ezt a képességüket” – mondta Romsics Ignác történész, a zsűri egyik tagja.
A vetélkedő során a diákok egy-egy sorsfordító történelmi döntési helyzetet ismernek meg. Először elemzik a szituációt, annak lehetséges következményeit, majd egy konkrét megoldási javaslattal állnak elő, melynek rávilágítanak előnyeire és kockázataira is.
A száztíz induló csapat közül hárman, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium meN Probléma nevű, a Szent István Gimnázium Gémkapcsok, valamint a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Mathias Rex csapata jutottak a végső döntőbe. Ekkor szakmai zsűri előtt prezentálták megoldásukat a Habsburg Birodalom fennmaradására. Ötleteiket Prof. Dr. Romsics Ignác, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Strohmayer János, a CIB vezérigazgató-helyettese, valamint Takács József, a Vodafone stratégiai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium volt diákja értékelte.
A legfőbb probléma az elszigeteltség, a gazdasági válság és a nemzetiségi kérdés
Mindhárom csapat egyetértett abban, hogy a császárság legnagyobb gondja a vereség utáni külpolitikai elszigeteltség, a hanyatló gazdaság és a nemzetiségi kérdés –a megoldást azonban teljesen máshol vélték megtalálni.
A külpolitikai stabilitás érdekében akadt, aki porosz szövetséget, más az angolokkal való kapcsolatfelvételt javasolta. A zsűrit azonban a Gémkapcsok ötlete lepte meg legjobban, ők ugyanis a franciák támogatásának megszerzését tanácsolták, a segítségért cserébe pedig Tirolt ajánlották volna fel. Tirolban tört ki azonban a napóleoni háború során a legtöbb lázadás a francia hódítások ellen, ráadásul a területen egy fia francia sem élt, így a térség felajánlásával nem valószínű, hogy meg lehetett volna puhítani az uralkodó szívét. A zsűri tagjait ugyanakkor elgondolkodtatta az ötlet, hosszasan fejtegették, ez az alku mennyire lehetett reális, egyáltalán felvetődhetett-e 1866-ban.
A nemzetiségi kérdést két csapat – a meN Probléma és a Gémkapcsok – is egy erős triumvirátus létrehozásával oldotta volna meg, de míg előbbi egy osztrák-magyar-cseh, utóbbi egy osztrák-magyar-horvát összefogásra tett javaslatot. A Mathias Rex tagjai ellenben azt tanácsolták az uralkodónak, hogy mondjon le a Habsburg Birodalom jelenlegi formájáról, helyette hozzon létre egy laza államszövetséget, melyet a közös ügyek mellett a császár tekintélye tart össze.
A hanyatló gazdaságra kitelepítés a válasz
A gazdasági válság megoldására az új vámrendszertől kezdve az egységes gazdasági tér létrehozásán át sorjáztak a javaslatok, de a legérdekesebb stratégiát a meN Probléma csapata dolgozta ki. Ők úgy gondolták, a földhiány megoldására a legmegfelelőbb megoldás, ha propagálják a szegény, pár holddal rendelkező lakosok – nagyjából hárommillió ember – Amerikába költözését. Az így elhagyott területeket az állam felvásárolná és szétosztaná a megmaradt lakosság között, hogy mindenkinek legalább húsz holdnyi terület jusson. Noha a zsűri felhívta az ifjú tanácsadók figyelmét, hogy ez az embertömeg hiányozhat az újjáépülés előtt álló gazdaságnak, ráadásul, ha egy ilyen mértékű kivándorlási hullám megindul, azt nagyon nehéz megállítani, értékelték a csapat kreativitását, újító szándékát, olyannyira, hogy nekik ítélték a fődíjat.
A döntő végeredménye:
1. helyezett: meN probléma (Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium): Szilágyi Botond, Almási Dániel, Baracz Kornél; kísérő tanár: Omischel Mónika
2. helyezett: Gémkapcsok (Szent István Gimnázium): Dóbé Orsolya, Tabányi Viktor, Farkas Johanna; kísérő tanár: Kósa Zsolt
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2016. március 18. 00:17
Na látod, ez a megjegyzés is mutatja, hogy ez az egész verseny egy manipulatív x@rkavarás.
Az eredmény kiértékelhetetlen (a "mi lett volna ha" a legtudománytalanabb történeti kérdés), egy előre elképzelt (ideologikus) "helyes megoldás" sulykolása a jobb sorsra érdemes diákokba.
Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a magyar hivatalos politika, ha nem is támogatta, de "jótékonyan elnézte" a kivándorlást. Ennek pedig az volt az oka, hogy a kivándorlók között a nemzetiségiek rendesen felül voltak reprezentálva. Mivel akkor már a Nagy-Magyarországban a magyarok kisebbségben voltak, ez is egy átmeneti megoldásnak látszott.