Az elkövetkezendő években jelentős, 1500 megawattnyi kapacitás fog kiesni a villamosenergia termelésből, amit Bencsik János szerint megújuló forrásból kell pótolni. A politikus elmondta: jelenleg olcsóbb külföldről vásárolni áramot, de hamarosan azok is modernizálásra szorulnak, ezért szükséges egy erőműfejlesztési cselekvési terv kidolgozása.
Az újabb két paksi atomerőművi blokk sem elegendő ahhoz, hogy hosszú távon garantálja az ország biztonságos áramellátását, az egyéb erőművi beruházásokhoz sürgősen el kell készíteni a nemzeti erőműfejlesztési cselekvési tervet – mondta Bencsik János (Fidesz), a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságainak elnöke, illetve a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke.
Az Energiapolitika 2000 Társulat hétfői rendezvényén elhangzott előadásában Bencsik János leszögezte azt is, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs reális alternatívája. Ismertette: a várható csúcsterhelés a jelenlegi 6500 megawattról 2020-ra 6700-ra nő, 2030-ra pedig eléri a 7300 megawattot. Magyarországon az erőművek bruttó beépített teljesítőképessége a Mavir adatai szerint több mint 9 ezer megawatt. Az üzemelő kapacitás 2020-re 6-7 ezer megawatt közé csökken majd, az import pedig várhatóan megduplázódik, eléri a 3 ezer megawattot.
Az erőművi kapacitásból 2020-ra 1500 megawattnyi fog hiányozni, mivel a korszerűtlen erőművek kiesnek a termelésből. Ezt Bencsik János szerint megújuló forrásból származó villamos energia termelésével kell pótolni. Különösen ott jöhet ez szóba, ahol drága lenne új hálózatot építeni, például a tanyás vidékeken – jegyezte meg.
A politikus jelezte: a következő időszakban, 2020 után meg kell újítani a több mint 800 megawatt nettó kapacitású, lignit tüzelésű Mátrai Erőművet. Ha ez nem történik meg, akkor ez a kapacitás 2023 után kiesik a termelésből – tette hozzá. További 2 ezer megawatt új termelő kapacitásra is szükség lesz 2020 után, amely vélhetően – az addigi innováció eredményeként megszülető – megújuló energiából származik majd. A bemutatott időszakban végig termelnének a jelenlegi, együttesen 2 ezer megawatt kapacitású paksi blokkok, majd 2026-ban, illetve 2029-ben lépnének be a tervek szerint az új blokkok, további összesen 2400 megawattal.
Bencsik János felvetette egy 600 megawattos szivattyús- tározós erőmű megépítését is. Rámutatott: jelenleg az erőművek beépített kapacitásának 38 százalékát használja ki az ország, az áram export-import szaldója pedig 28 százalék. Azért magas az import részaránya, mivel jelenleg olcsóbb megvásárolni, mint akár a korszerű hazai gázerőművekben megtermelni az áramot. Ez azonban nem lesz mindig így – hívta fel a figyelmet –, az ukrán szénerőművek a konfliktus miatt kieshetnek, illetve a lengyel – szintén szénre épülő – erőművek a szén-dioxid-piac beindulásával szintén modernizálásra szorulnak. „Márpedig az erőműépítés ott sem olcsóbb, mint nálunk” – érvelt Bencsik János.
Úgy tűnik, újraindul az amerikai atomkorszak. A Biden-kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújt egy délnyugat-michigani atomerőmű újraindításához, annak ellenére, hogy a méregzöldek reakciója borítékolható. Ez a döntés precedensértékű, ugyanis ez lenne az első ilyen létesítmény, amelyet megint működésbe hoznak az Egyesült Államokban.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A támadások következtében Harkiv városában több mint 200 ezer otthon maradt áram nélkül.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
Több tízezer euróról van szó.
Az elnökválasztási kampány égeti a pénzt, a sikeres szerepléshez elengedhetetlen, hogy legyenek adományozók. Donald Trump 2024-es kampánya mögött öt nagy finanszírozó körvonalazódik.
