Kövér: Az ország megújításában fontos az igazságszolgáltatás szerepe

A házelnök üdvözölte a vádhatóság évek óta 96 százalékot meghaladó váderedményességét és az eljárások gyorsítására irányuló erőfeszítéseket, amelyek eredményeként az összes vádemelés 40 százalékában alkalmazzák a bíróság elé állítást, illetve a tárgyalás mellőzését és más, az eljárások egyszerűsítését lehetővé tévő eszközöket.

Kövér László szólt a korrupció elleni küzdelem fontosságáról, amelyet – mint mondta – agyon komolyan vett az ügyészség. A hatékonyság javítására mintaként szolgál, ahogy az ügyészség a járási rendszerhez igazodva átalakította a szervezetét, a katonai ügyészséget pedig beolvasztotta - emelte ki. A házelnök hangsúlyozta: a 2012-es alaptörvény és az igazságszolgáltatásra vonatkozó sarkalatos törvények nyomán új jogszabályi kereteket kapott az ügyészség, miként a kiegyezés után. Hozzátette: a nemzetközi, demokratikus sztenderdekkel kapcsolatos megmérettetésben is kiállta a próbát ez a szabályozás.

Az ügyészség – megfogalmazása szerint – az igazságszolgáltatás közreműködője, a többi hatalmi ággal kell együttműködnie, ennek során részt vesz a jogalkotás előkészítésében, ahol nélkülözhetetlen az ügyészek szakmai tudása, tapasztalata. Polt Péter legfőbb ügyész beszédében kiemelte: a körülmények nem mindig adottak, de az ügyészség eredményei önmagukért beszélnek. Véleménye szerint az ügyészség hangsúlyozottan nemzeti jellegének megtartása mellett uniós ügyészséggé vált. Úgy fogalmazott: a magyar ügyészség presztízse megnőtt az Európai Unióban, az uniós együttműködések során nem csak reagáló, hanem kezdeményező. Polt Péter az uniós bűnügyi együttműködés gyakorlati eredményei közé sorolta a bundaügy felderítését. Szerinte a nemzetközi együttműködés nélkül nem lehetett volna áttörést elérni az ilyen jellegű eljárásokban.

A legfőbb ügyész az előadásában kitért a rendkívüli árvízi helyzetre is. Az ezzel kapcsolatos bűnügyekben soron kívül kell eljárnia a vádhatóságnak – hangoztatta Polt Péter. A keddi ünnepségen az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított díjat nyolc, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazott vehette át. Ügyészségért díjjal tíz nem ügyész alkalmazott munkáját ismerték el. Az ünnepségen a szokástól eltérően a Legfőbb Ügyészség nem adott állófogadást, annak költségeit felajánlották az árvízkárosultak javára.

Az ünnepségen részt vett Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Szabó Máté ombudsman, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint szakmai szervezetek képviselői, továbbá volt legfőbb ügyészek és ombudsmanok. Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.