Bajnai 15 százalékkal növelné a pedagógusok bérét

A volt kormányfő egyebek mellett felsorolta: kormányra kerülésük esetén a felsőoktatásra a GDP 1 százalékát fordítják, legalább 15 százalékkal növelik a pedagógusok bérét, eltörlik a röghöz kötést és a tandíjrendszert.

A közoktatás rendszerének megújításával kapcsolatban annak biztosítását is hangsúlyozta, hogy a gyerekek tudjanak számolni, értsék az olvasott szöveget, tudják használni a modern informatikai eszközöket, továbbá azt, hogy alapszinten mindenki tudjon angolul.

Frissítés: Utalva az úgynevezett Fehér könyvbe foglalt felmérésre, azt mondta: ma 10-ből 9 pedagógus azt gondolja, hogy ami az oktatásban történik, az rosszabb, vagy legalábbis nem jobb viszonyokat fog hozni. Bajnai Gordon szerint semmi sem képviseli úgy a jövőt, mint az oktatás. Hozzáfűzte: Európa északi fele megmenekült az olcsó munkabérre alapuló verseny elől azzal, hogy jelentősen megnövelte a tudását, s ezáltal ma már olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekhez máshol nincs meg a tudás. Európa másik fele azonban Bajnai Gordon szerint belecsúszott abba a csapdába, hogy nem tud versenyképes lenni, és egyre kétségbeesettebben keresi a megoldást megszorításokkal, szűkülő jóléttel. Szerinte a közép-kelet-európai országok esetében, így Magyarországon is „ez a meccs ezekben az években dől el”. Hozzátette: meggyőződése, hogy csak azoknak van esélyük, akik a tudásgazdaságot választják, és újraindítják a fejlődésüket.

Hangsúlyozta: ha az oktatás nemzetstratégiai kérdés, a forrásokat is ehhez kell igazítani. Kifejtette: kormányváltás esetén a GDP 1 százalékát kívánják a felsőoktatásra fordítani, megbecsült életpályát adnak a pedagógusoknak, akiknek 15 százalékkal növelik a bérét. Szerinte amelyik nemzet nem becsüli a pedagógusait, az saját magát nem becsüli, és kiemelte: presztízspályává kell tenni a pedagóguspályát. Az iskolákkal kapcsolatban kifejtette: a „budapesti vízfejtől” vissza kell adni az intézményeket a járási önkormányzatoknak. A közoktatás rendszerének megújításával kapcsolatban annak biztosítását is hangsúlyozta, hogy a gyerekek tudjanak számolni, értsék az olvasott szöveget, tudják használni a modern informatikai eszközöket, továbbá azt, hogy alapszinten mindenki tudjon angolul.

Bajnai Gordon szerint a finanszírozás mellett jelentős minőségi fordulat is kell a felsőoktatásban, amelyben lenne elitképzés – amely mindenki előtt nyitva állna -, eltörölnék a röghöz kötést, megszüntetnék a „mostani igazságtalan a tandíjrendszert”. Hozzátette: megteremtenék az átjárhatóságot a költségtérítés és az állami finanszírozás között. Bajnai Gordon hangsúlyozta: hisz egy gyarapodó, erősödő Magyarországban, amelyben a fejlődés alapja a munka, a munka alapja a tudás, ennek pedig az oktatás az alapja. Hozzátette: a magyar kormány legfontosabb feladata, hogy az egyéni törekvéseket támogassa, és ennek leghatékonyabb módja az oktatás. Az alapítvány által az interneten publikált Fehér könyvben a készítők által felvázolt oktatáspolitika a szerzők szándéka szerint nem egy politikai vagy kormányzati program, hanem további szakmapolitikai viták, konzultációk és egyeztetések kiinduló pontja.

A Haza és Haladás Alapítvány A foglalkoztathatóságot, a méltányosságot és az alkalmazkodóképességet szolgáló oktatás című projektjének felkarolásával a Magyar Pedagógiai Társaságot bízta meg. A részfeladatok ellátásában közreműködött a Budapest Intézet és a Tárki is. A Fehér könyv bevezetője szerint a program célja az volt, hogy a magyar oktatási rendszerben a rendszerváltástól napjainkig zajló folyamatok elemzése alapján azonosítsa az oktatáspolitikai beavatkozást igénylő problémákat, és javaslatokat dolgozzon ki a megoldásukra. A programot Magyar Pedagógiai Társaság által felkért ötfős szakmai irányító testület vezette, a zárójelentésként elkészült Fehér könyv összeállításában több mint száz hazai oktatással foglalkozó szakértő vett részt.