„A demokratikus konszolidáció szakírói szerint egy fiatal demokrácia akkor stabil, ha három feltétel teljesül: létrejönnek a demokráciát védő intézmények (intézményes feltétel), a politikusok körében konszenzus alakul ki arról, hogy a demokrácia az egyetlen érvényes játékszabály (viselkedési feltétel) és a demokratikus berendezkedést a választók nagy többsége támogatja (attitudinális feltétel). Ennek analógiájára érvelhetünk úgy, hogy a sajtószabadság megjelenéséhez és konszolidációjához három plusz négy feltételnek kell teljesülnie – és e feltételek némelyikének teljes vagy részleges hiánya magyarázza az egyes országok közti különbségeket, illetve azt, hogy Magyarországon a sajtószabadság a mai napig nem szilárdult meg. A továbbiakban ezeket tekintem át és illusztrálom néhány példával.
Intézményes feltétel
Az országgyűlésnek olyan médiatörvényt és médiahatóságot kell teremtenie, amely megvédi a médiát a rá nehezedő politikai és gazdasági nyomástól. A Freedom House szerint a médiatörvények első generációjának elfogadása után több pontot javult a sajtószabadság helyzete például Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában, ám a magyar helyzet a második generációs, 2010-es médiatörvények után megint romlott. A többpárti ORTT-vel szemben az egypárti Médiatanács nem puffer, hanem transzmissziós szíj: nem hárítja, hanem továbbítja a kormányzati nyomást.
A médiatörvény sem védi meg a médiumokat a nyomásgyakorlással szemben, hanem
– gumiparagrafusaival és az azok megsértőinek kijáró milliós büntetésekkel – Damoklész kardjaként lebeg fölöttük. Az intézményes feltétel ma nem teljesül Magyarországon.
Viselkedési feltétel
A politikai döntéshozóknak el kell fogadniuk, hogy a sajtószabadság az egyetlen érvényes szabály. Önkorlátozást kell gyakorolniuk. Nem szabad például pártkatonát – a Fidesz volt országgyűlési képviselőjét – kinevezniük a Médiahatóság élére. Mert ennek az ellenkezőjére is van példa: a bolgár médiahatóság elnöke a független értelmiségiként tisztelt veterán újságíró, Georgi Lozanov.
(Azt, hogy Bulgária ma rosszul teljesít a sajtószabadság-teszteken, a magánmédia helyzete magyarázza, míg a bolgár köztévé a közvélekedés szerint az egyik legfüggetlenebb médium az országban.) Ma a viselkedési feltétel sem teljesül Magyarországon. (...)”