A szakszervezeti vezetők szerint a közmunkabér nem éri el a létminimumot, valamint problémás a minimálbér szabályának megkerülése is. Pataky Péter szerint a közfoglalkoztatás szabályozásával a kormány munka és munka között tesz különbséget.
A szakszervezetek szerint méltánytalan, hogy a közmunkabérek összege nem éri el a létminimumot, ráadásul szerintük a közfoglalkoztatás szabályai a munkáltatók is visszaéléseinek is teret adnak. A közmunkások fizetésének összege a szakképesítés szükségességétől függően 57, illetve 78 ezer forint havonta. Ez teljesítménybérezés esetén növelhető és csökkenthető is.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a közmunkabérrel a kormány különbséget tesz munka és munka között. A vezető szerint a minimálbér célja éppen az, hogy munkáért ne lehessen annak mértékénél kevesebbet adni. „Nem lehet a munkát így leértékelni” - tette hozzá.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is sérelmezte a közmunkabér minimálbér alatti szintjét, sőt: szerinte az 57 ezer forintos fizetés a létminimumot sem éri el. A közmunkabér szintje akadályozhatja, hogy az emberek visszakerüljenek a munka világába - magyarázta.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
A miniszter szerint a területi egyenlőtlenségeket csillapítani kell.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
