Ki és mi ellen tüntetsz, pedagógus?

Több pedagogógust is ismerve, gyekekeket a közoktatásba járatva, az a véleményem ez a cikk nagyon leegyszerűsít. Lehet, hogy vannak az országban olyan régiók ahol ez igaz, de pont nem ott tüntetnek. Emellett nem hallom ki a cikkíró alternatíváját, kussoljon csak mindenki inkább? Visszakövethető, hogy 2016 óta kongatják a vészharangot, nem történt semmi. Mi más választásuk van/volt?

Múltkorjában összeállt merő tiltakozásból volt gimim tanári kara is. Felidéztem a hatvanas évek végi tanári karunk arcait ...eszembe jutott kémia, magyar, ének és fizika tanárunk is, akik mindig fehér köpenyben jöttek órára. Tanárnőink egy kivétellel sötétkék köpenyt hordtak. Nagyot változott a Világ az ő berkeikben is. Annó tisztelet övezte őket. A mostani csoportkép nem feltétlenül ezt a benyomást váltotta ki. Igen, elsősorban megjelenésük, arckifejezésük miatt.

Apám mindíg azt mondta: fiam magadnak tanulsz, ami megtanulsz, az a tiéd, az lesz a vagyonod. Igaza volt! Falun nőttem fel, 45 fős osztályba jártam, hetenkénti délelőtt-délutáni váltásban. Minden szombaton rendes tanítás volt. Biztos, hogy a mai iskolások nem kapnak nagyobb tehelést, mint mi. A heti óraszámunk 30-35 tanóra volt egy torna mellett. Általánosban és technikumban kiváló tanáraink voltak. Mi egy nyelvet tanulhattunk csak, az oroszt. Nem volt nem szeretem tantárgy, sosem tudhatjuk minek vesszük hasznát életünkben. A orosz is jól jött, amikor kezdő mérnökként együtt dolgozhattam orosz mérnökökkel egy olajfinomító építésén.Az, hogy eredetiben tudtam olvasni a Háború és békét, vagy az Anna Karenyinát, az külön ízt adott az olvasásnak. Angolul 48 évesen kezdtem el tanulni, mert a munkához az kellett. Tanulni kell, tanulni jó és hasznos! 73 évesen sajnálom a mai diákokat. Negyedikesek között sokan nem tudnak fejben számolni. A gyerekek nem beszélgetnek, nem olvasnak könyvet, és még sorolhatnám. Tanulni, tudni nem trendi. A lejtmenet szerintem 1970-ben a technikumok megszüntetésével kezdődött. Hatalmas törést okozott a bolognai-rendszer a felsőoktatásban is. A tanárok respektje a 70-es évektől devalválódott, ami ma is tart. A mi generációnkban 165-170 ezer gyerek született, ebből érettségizett 110-115 ezer. Ezekből tovább tanulhatott 50-55 ezer erős felvételi vizsga mellett, nem volt büfé szak. Az utóbbi 40 évben évente kevesebb, mint 90 ezer gyerek született, érettségizet ezekből kb 85 ezer fő, és ennél többen jelentkeznek továbbtanulásra a többször jelentkezőkel együtt. A felvettek 30-40 %-a sosem szerez diplomát. Ez az oktatás igazi csődje. Ma is vannak jó tanárok, és vannak harmatosak. Utóbbiakat én csak tanerőnek hívom, a tudást erővel és hanggal pótolják, és elmennek tüntetni. A mai kaotikus állapot bármekkora nagy béremeléssel sem oldható meg. Ettől sem a tanárok tudása, sem a diákok tanulni vágyása nem nő meg.

Világos, hogy a libsik szeretnék leépíteni a tanulást, a tudást. Nekik tudatlan zombik kellenek, zömmel ők alkotják a libsik szavazóbázisát.