„A testvéri kínai kommunista diktatúra a nagyobb testvér jogán lenyúlta a magyar gyorskorcsolya sport sikereinek kovácsát és velük együtt a két kínai-magyar olimpiai bajnokot. Vannak esetek, amikor sportolók országot váltanak, a testvéri kínai kommunista diktatúra esetében azonban másképp zajlanak az efféle ügyek, mint a civilizáció magasabb fokán. A kínai edző és a két kínai fiú (nekik az) pontosan úgy járt, mint Hong Kong, s amilyen sors Tajvanra vár/leselkedik. A kínai diktatúra einstandolta őket. Hazarendelte a kínai edzőt, hogy hozza a két kínai olimpiai bajnokot.
Nem vitatjuk, hogy ebből a Liu testvérek semmit nem tudnak és nem érzékelnek, talán nem is hallottak arról, hogy minden kínai a kínai állam tulajdona, ezért Kína nemcsak megfigyeli őket a világ minden részén, de még európai országokban is szabályos kínai rendőrséget tartanak fenn, amely az ott élő kínaiakat felügyeli és kontrollálja. Egy ilyen állam megtalálja Budapesten azt a kínai edzőt, aki kínai származású olimpiai bajnokokat nevel Magyarországon (!) gyorskorcsolyában, einstandolja, és »hazaviteti« a félig kínai (nekik egészen az) fiúkat is kínainak.
Nem ismerjük a Liu fivéreket, de a legjobbakat feltételezzük róluk. Leginkább azt, hogy számukra az edző fontos, aki olimpiai bajnokot nevelt belőlük. Még azt sem gondoljuk, hogy számított nekik Orbán fajkeveredésről szóló náci beszéde, noha időben egybeesik az elhatározással, és azon sem lehetne csodálkozni. Azt pedig végképp nem, hogy a sokkal több pénz motiválná őket, amit annyira szeret Kósa »gyorskorcsolyázó« elnök hangoztatni, aljas és sunyi módon. Őket a sport, az eredmények érdeklik, azt pedig eddigi edzőjük mellett látják biztosítottnak. Valószínűleg helyesen látják.”
Nyitókép: MTI / Kovács Tamás