Merjünk ellenállni a világ tébolyának és erősen kapaszkodni!
„Hová tartasz, Európa? Európa a világ meghatározó szellemi-gazdasági központja – volt. Ma már sajnos a múlt időn van a hangsúly. Európa azzal indult el vezető pozícióit feladó útján, hogy végletesen szekularizálódott, szakrális kapaszkodóit önelégülten elvágta, a hitét sutba vágta, a kereszténységet és abból fakadó egyedi karakterét kinőtt kabátként eldobta magától.
A transzcendentális gyökerek eltépésével először olyan szellemi kísérletezésbe kezdett, melyek egy tán’ eredetileg valamiféle jószándékkal kikövezett úton végül a Pokolba vezettek: emberek millióinak haláláért, életének tönkretételéért felelős ordas eszmék születtek: a nácizmus és kommunizmus emberellenes szörnyűségeit nem szükséges bemutatni. (A szellemi vegykonyhák ma is üzemelnek: épp ott tartunk, hogy a férfiak is szülhetnek.)
De hiába tudatosult e zsákutcás ideológiák kudarca, a jólét bódulatában és önmaga bűvöletében Európa a spirituális alapokra továbbra sem tartott igényt, ami a végzetes önfeladás útjára terelte. Bár az alapító atyák még a keresztény tanítások és az ebből kinőtt kultúra, ebből fakadó antropológia talaján kívánták megszervezni a békés, az európai nemzetek józan együttműködésén alapuló új Európa keretrendszerét, ám a szép eszmény hamar gellert kapott.
Az Európai Unió nyilvánvaló szuicid vonásai mostanra egyre sokasodnak: ez tapasztalható évek óta a migrációs politikában; az európai közösséget alkotó nemzetek erejének végzetes és tudatos meggyengítésében, mely jellemzően törékeny és kiszolgáltatott koalíciós kormányzatokkal sodorja Európa népeit egy föderalisztikus, kulturálisan is egyneműsítő irányba.
És ez nyilvánul meg a minden eddiginél kétségbeejtőbb jelenségekben, mellyel együtt a nemzeti önfeladás szintlépése is zajlik. Most egy rajtunk kívül álló, távolból szított konfliktus örvén Európa épp energiabiztonságáról mond le önkéntesen és büszkén, odadobva gazdaságai működőképességét és feladva polgárai alapszükségleteinek biztosítását. Helyette pedig a távoli, de gazdaságilag-politikailag masszívan érdekelt Egyesült Államok nyomására egy beláthatatlan kimenetelű fegyveres konfliktus felé sodorja az itt élő embereket.
Európa vezetése látszólag a józan ész utolsó morzsáit is elvesztette. Azt hittük, a koronavírusnál rosszabb nem jöhet. És alig ocsúdtunk fel, jött… Ma megint és még inkább körülöttünk minden idézőjelbe került, szép terveink, igyekezeteink kimenetele kérdésessé vált.
E távolról szított konfliktus miatt életünket, javainkat, reményünket a kemény munka eredményében és a függetlenségben is elveszíthetjük. A látszólag megoldhatatlan helyzetben azonban a Gondviselésre és józan eszünkre még most is hagyatkozhatunk, s ha – munkánk becsületes végzése mellett – Felfelé is figyelünk, lehet még feltámadás e vesztett állapotból is. Merjünk ellenállni a világ tébolyának és erősen kapaszkodni!”
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Frederick Florin
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
